Növényvédelem
Fizetett tartalom

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

Bayer Crop Science

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.


A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer Crop Science, a jogelőd vállalatain keresztül, több mint 100 éves tapasztalattal rendelkezik. Az első Bayer csávázószer a XX. század legelején 1914-ben került piacra. A Bayer a csávázószerek gyártását és forgalmazását tekintve napjainkban is előkelő helyen szerepel, és fejlesztéseivel a mai és a jövőbeni kihívásoknak is folyamatosan meg kíván felelni. Cégünk filozófiája, hogy ne csak pusztán egy terméket adjunk a felhasználó kezébe, hanem gondnokságot vállaljunk azok alkalmazási körülményeit tekintve is, a csávázást végző üzemtől kezdve egészen a csávázott vetőmag elvetéséig.

Ez azt jelenti, hogy támogatni kívánjuk a partnereinket minden olyan információval, amely a termékeink felelős és biztonságos alkalmazását segíti – hozzá kívánunk járulni a vetés körüli munkafolyamatok egyszerűsítéséhez és hatékonyságához, ezáltal minimális mértékűre csökkentve a csávázószereink és a kezelt vetőmag szakszerűtlen alkalmazásából eredő esetleges negatív hatásokat.

A jó minőségű csávázott vetőmag előállítása érdekében az alábbi alapelvek betartását tartjuk szükségesnek:

A vetőmagok kezeléséhez minden esetben csak megfelelő formulációjú, csávázószerként engedélyezett terméket szabad használni. Csak a csávázószer formulációktól várható el, hogy megfelelő hatékonysággal védjék a vetőmagot, és alkalmazásukkal ne tegyünk kárt a felhasználók egészségében vagy a környezetben. A megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező csávázószerekkel biztosítható a pontos adagolás, a jó tapadás a vetőmagok felületén, továbbá a boltozódás kiküszöbölése a vetőgépek magtartályában.

Csak a kellően megtisztított vetőmagtételeket szabad csávázni, hogy minimális mértékűre korlátozzuk a por kialakulását. A minden vetőmagtételben meglévő szerves eredetű por egy bizonyos határon túl képes negatív irányba befolyásolni a csávázás minőségét, ugyanis a nagy fajlagos felület miatt nem a vetőmagra jut az adagolt csávázó szer, hanem a porszemcsékre. Ez a csávázó szerrel szennyezett por megnöveli a kockázatát annak, hogy – kijutva a vetőmagüzem légterébe vagy a zsákok bontásánál/ürítésénél a környezetbe – káros hatást gyakoroljon a csávázást végzőkre vagy a vetést kivitelező dolgozókra. Ezen túl csökkenhet az alkalmazott termék kártevőkre/kórokozókra gyakorolt hatékonysága is.

Csak olyan csávázási eljárásokat szabad alkalmazni, amelyek biztosítják a vetőmag értékmérő tulajdonságainak (csírázási erély, vigor, tisztaság) a megőrzését, és az alkalmazott csávázószerek biztos megtapadását a vetőmagok felületén. Ennek érdekében a Bayer támogatja a termékeit alkalmazó vetőmagüzemeket a megfelelő csávázási irányelvek és módszerek (csávázási receptúra, lémennyiség, gépbeállítások stb.) kidolgozásában és fejlesztésében.

Minden vetőmag kezelési folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell a megfelelő mintavételi és vizsgálati módszertan szerint. A csávázást végző személy biztos tudással kell, hogy rendelkezzen a megfelelő csávázószer-receptúra elkészítéséhez és a gépek, valamint a berendezések üzemeltetéséhez.

Irányelvek a csávázószerek biztonságos alkalmazásához

• Csávázószereket csak az erre a célra kialakított, jól zárható, megfelelő világítással és szellőztetéssel ellátott épületben szabad raktározni, amelyben a tárolt készítmények védettek a szélsőségesen alacsony, vagy magas hőmérsékletektől.
• Felhasználás előtt olvassuk el a használati utasítást és győződjünk meg róla, hogy az abban foglaltakat teljes mértékben megértettük.
• A címkén felsorolt egyéni védőfelszerelések megléte és alkalmazása nélkül ne kezdjük el a csávázást.
• A csávázólé elkészítéséhez tartsuk be a címkén felsorolt utasításokat.
• Minden csávázószeres göngyöleget legalább háromszor öblítsünk ki vízzel, és a mosólevet öntsük a csávázóléhez. A kiürült és kimosott göngyölegeket a CSEBER Kht. begyűjtőpontokon kell leadni.
• A jogszabályban leírtak szerint a csávázott vetőmagos zsákokon fel kell tüntetni az alkalmazott készítmények nevét és dózisát.
• A csávázott vetőmagot elkülönítve és feltűnő módon megjelölve (kitáblázva) kell tárolni. A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható fel.
• A csávázott vetőmagos zsákokat mozgatás közben ne tegyük ki túlzott mechanikai hatásoknak – ezzel elkerülhető a csávázószer-leporlás a magok felületéről.

Csorba Csaba
Bayer Crop Science

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Tiszta vetőmag - sikeres növénytermelés - II. CHH Élelmiszer- és takarmányipari szakmai nap - Győr

2019. április 2. 07:11

A szakmai nap programjában előadások és interaktív gépbemutató szerepelt. A szakmai előadásokat meghívott intézményi és egyetemi előadók, illetve a CHH Műszaki Kft. szakemberei tartották.

Elkezdődött a parlagfűszezon!

2019. április 25. 07:39

A hatékony védekezések időpontja a parlagfű fő csírázási-kelési időszakában, áprilisban van. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a parlagfű ellen a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód.

Nem kímélik a károsítók a szőlőt, zöldséget, gyümölcsöt sem

2018. május 11. 04:53

A kihajtott burgonyán megjelentek az első burgonyabogár imágók. Szinte minden növényen jelentkeznek a levéltetvek első kolóniái.

Kukoricamoly biszex csapda: figyeljünk a fogást szennyező más lepkefajokra!

2019. január 5. 06:29

Nemrégiben kifejlesztésre került egy nem feromonos, hanem táplálkozási csalogatóanyagos, úgynevezett biszex (mivel nemcsak a hímeket, hanem a nőstényeket is csalogatja) kukoricamoly-csapda, amellyel a kukoricamoly rajzása megbízhatóan nyomon követhető. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg a szerzők.