Mit tehetünk az őszibarackfát fertőző sztigminás betegség ellen?

Agrofórum Online

H. László kérdése: Az idén nagy problémát okozott a levéllyukasztó betegség az őszibarackfáimon. Mit tegyek, hogy jövőre megakadályozzam ezt?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A levéllyukasztó betegség, más néven sztigminás betegség (Stigmina carpophila) a csonthéjas kultúrákban, az őszibarack mellett többek között a kajszifákon is megjelenő kórokozó. Őszibarackon főként a levélen de a hajtáson és a gyümölcsön is feltűnő tünetek alakulnak ki a betegség hatására. A levélen kezdetben pár mm átmérőjű, kerek, sárgászöld, majd később elbarnuló foltok láthatóak. A foltok szegélye rendszerint keskeny és barna, majd az idő múlásával a foltok közepe kiesik, szegélyük azonban megmarad.

A hajtástünetek a rügyek körül 5-10 mm ovális, barna foltok formájában jelennek meg. A fertőzött vesszők bőrszövete felrepedezhet, amennyiben a folt a vesszőt körülöleli, akkor a vessző elszárad. A tünetek idővel a gyümölcsökön is megjelennek. A terméseken 1-2 mm átmérőjű, kerek, liláspiros színű foltok jelennek meg, később közepük kiemelkedik, szélük pedig liláspiros színét megtartja.

A kórokozó a lehullott levelekben és a fertőzött fás részeken telel, ami egyben a fertőzés forrása is. A lehullott lomb összegyűjtésével csökkenthetjük a fertőzés forrását, valamint hatásos még emellett a levelek talajba forgatása, bomlásuk elősegítése is. A fák metszésekor a beteg vesszők eltávolítása és megsemmisítése is elősegíti terjedésük akadályozását. A tünetek megjelenése már a betegség jelenlétét jelzi, az ezután végzett kezelésekkel már csak a kórokozó továbbfejlődése csökkenthető, a kialakult fertőzés ezzel nem gyógyítható.

Igazán hatékony védekezést a megelőzéssel érhetünk el, amit a nyár végén – ősz elején elvégzett rezes lombfertőtlenítéssel tehetünk meg. A lombhullás végéhez közeli időpontban történő megismétlésével a védőhatás még jobban megerősíthető. Tavasszal a rügypattanás előtt újra végezzük el a fák nagy lémennyiségű rezes (rézoxiklorid) lemosó kezelését. A fiatal levelek már virágzáskor fertőződhetnek, ezért is fontosak a bimbós állapotban, a virágzás előtt és a közvetlen sziromhullás után végzett permetezések. Ebben az időszakban a moníliás betegséggel egybekötve e kórokozó ellen is védekezhetünk. A vegetációs időszakban a vegyszeres védekezésre használhatóak pl. mankoceb, kaptán, klórtalonil, folpet, ciprodinil, tebukonazol hatóanyagú szerek.

Tavaszi növényvédelem kalászosokban

2020. február 26. 08:02

Ahogy tavaly, úgy 2020-ban is bevált növényvédő szereket, kipróbált növényvédelmi technológiákat ajánlunk a jövedelmező gabonatermesztéshez.

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?

Most a mandula, a kajszi és az őszibarack megelőző védelme a legfontosabb feladat

2020. március 9. 12:30

Most a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásfertőzésének a megakadályozása kell, hogy legyen a fő csapásirány a gyümölcsösök növényvédelmében.

A szója gyomirtása

2018. december 28. 03:36

A hosszú tenyészidő miatt szükség van a preemergens kezelés után állománykezelés alkalmazására is, különösen akkor indokolt, ha a preemergens kezelések „gyengeségeit”, ki kell egészíteni.