Növényvédelem
Fizetett tartalom

Elatus Era – új fejezet a kalászosok védelmében

Syngenta Kft.

A kalászos gabonatermelők körében mára kialakult az igény arra, hogy magas terméshozam mellett minőségi beltartalommal is rendelkezzen a betakarított termés.

Ehhez technológiaváltásra, megváltozott szemléletre van szükség. Az intenzív növényvédelmi programokon belül a megelőző, preventív kezelésekre kell helyezni a hangsúlyt, ebbe a megközelítésbe illeszkedik bele a nagy termőképességű búzafajtáknak, hibrideknek kiváló kiegészítést nyújtó, a terméspotenciál maximalizálása mellett a beltartalmi paramétereket is nagymértékben javító új gombaölő szer, az Elatus Era. Az Elatus Era két hatóanyagot tartalmaz (75 g/l benzovindiflupyr (SOLATENOL) + 150 g/l protiokonazol). A Solatenol új generációs SDHI hatóanyag, a gombák légzési láncában a mitokondriális elektrontranszport gátlása révén avatkozik be. 4-6 hetes tartamhatást biztosít kezelés után levélbetegségek ellen, mint pl. Septoria spp., Puccinia spp., Pyrenophora spp., Ramularia spp., Rynchosporium spp., (1. ábra). A jól ismert protiokonazol a gombák sejtfalának élettani jelentőségű ergoszterol bioszintézisét gátolja meg, fuzárium elleni hatása kiemelkedő.

1. ábra: Solatenol és versenytárs SDHI hatóanyagok hatása az egyes levélbetegségekre (: gyenge, ••:jó, •••: kiváló (forrás: Syngenta fejlesztői kísérletek)

Gombaölő tulajdonságain túl jelentősen mobilizálja a kezelt növények élettani folyamatait. Zöldítő, juvenilizáló hatása markánsabb, mint az ismert strobilurin hatóanyagcsoport további képviselőinek, ezáltal az aszályos időjárás sem csökkenti a termésbiztonságot. A Syngenta 2019. évi magyarországi fejlesztői kísérletei igazolják termésnövelő hatását, mely 5 helyszín átlagában közel 1 t/ha terméstöbbletet jelentett a kezeletlen kontroll állományhoz képest (2. ábra). További figyelemreméltó tény a termés beltartalmára gyakorolt pozitív hatása. A Syngenta fejlesztői kísérleteiben bebizonyosodott, hogy az Elatus Era-t 1 l/ha dózisban akár a zászlóslevél védelmére (T2), akár kalászvédelemre (T3) alkalmaztuk, a kezelt parcellák mind terméshozamban, mind fehérje- és sikértartalomban, valamint hektolitertömegben és ezermagtömegben is felülmúlták a versenytárs termékekkel kezelt parcellákét.

2. ábra: Kalászhányás után virágzás előtt (T3) 1 l/ha dózisban kijuttatott Elatus Era plusz 924 kg/ha termést eredményezett a kezeletlen kontrollhoz képest (forrás: SY fejlesztői kísérlet, 2019, Boros Szilárd, n=5)

Az idei évben, a tenyészidőszak végén sok helyen különösen nagy mennyiségi és minőségi károkat okozott a termelőknek a kalászfuzáriózis (Fusarium spp.). Azonban azokon a helyeken, ahol kalászvédelemre Elatus Era gombaölő szert alkalmaztak a termelők, a fertőzöttségi szint alacsony maradt, jelentős gazdasági kárt nem okozott a kórokozó (3. ábra).

3. ábra: Kalászfuzárium fertőzöttség mértéke az egyes kezelések esetében (forrás: SY fejlesztői kísérlet, 2019, Boros Szilárd, n=2)

Javasolt növényvédelmi technológia:

  • Levélbetegségek ellen preventíven, megelőző jelleggel, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor célszerű kijuttatni 0,75 – 1 l/ha-os dózisban. Magas fertőzési nyomás esetében az 1l/ha-os dózis használata javasolt. Minőségjavító és termésnövelő tulajdonságát, valamint az egyes kórokozókkal szembeni tartamhatását felső dózisban való kijuttatásban érvényesíti a legjobban.
  • Kalászfuzáriózis ellen 0,8-1,0 l/ha dózisban, célzottan kalászhányás után, virágzás kezdetén kell kijuttatni a kalászok teljes permetléfedettségét biztosító fúvóka segítségével (pl. kettős-réses). Termésnövelő és minőségjavító hatása kalászkezelés esetében is igazolt.

A 2018/2019-es kalászos szezon a május hónapban lehullott nagymennyiségű csapadék miatt a tenyészidőszak végén, éréskor hozta a legnagyobb nehézségeket a termelőknek a kalászfuzáriózis magas fertőzési nyomása miatt.

A Syngenta idén bevezetett új fungicid terméke az Elatus Era idén is bizonyította a kórokozók elleni hatékonyságát, magas fokú biztonságot, teljes körű védelmet biztosított, melynek segítségével a termelők sikeresen vehetik fel a küzdelmet a tenyészidőszak alatt fellépő, termesztés sikerét fenyegető kórtani vagy időjárási eredetű nehézségekkel szemben.

Boros Szilárd
Syngenta Kft.
fejlesztőmérnök, fungicidek

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

2019. március 23. 10:36

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.

Iránymutatást adnak az integrált növényvédelmi tevékenység ellenőrzésekor

2020. július 1. 09:34

A hatóság a hibák feltárásával és a lehetséges megoldások ismertetésével segíti a gazdálkodókat az integrált növényvédelem előírásainak betartásában.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.