Tápanyag-utánpótlás

Gondolatok a mézontófű termesztéséről

Agrofórum Online

A mézontófű (Phacelia tanacetifolia L.) Észak-Amerika délnyugati (Kalifornia) mérsékelten meleg térségéből származik. Az érdeslevelűek családjába tartozik, eredeti elterjedési területén számos, több mint száz őshonos a Phacelia nemzetségbe tartozó fajjal találkozhatunk.

Európába a XIX. században jelent meg, hazánkban az irodalmi források szerint az első világháborút követően kezdik termeszteni. Vetésterülete Európában az 1950-es éveket követően növekedésnek indult, itthon azonban csak szerény volumenben termesztették. Napjainkban hazánkban jelentős a vetőmag célra történő termesztése (5,3 ezer ha; 2010), amit elsősorban uniós országokba (Németország) exportálnak.

Kiváló méhlegelő, mivel egyszerre jó virágpor- és nektrátermelő. Virágzása 5-6 hétig is eltarthat így hektáronként akár 4-6 közepes erősségű méhcsalád tud másfél hónapon át hordani róla. Egyes szakirodalmak jelentős, akár 1000 kg feletti méztermelésre is képesnek tartják a facéliát, azonban hazai viszonyok között a 600-800 kg már elfogadható. A növény méztermelő képessége jelentősen függ az évjárattól és a választott fajtától is. Többen az akác után a második legjobban mézelő növénynek tartják. A március végi vetésidőnek köszönhetően a virágzása az akác és a napraforgó virágzása közé esik.

Hazánkban elsősorban a Nyugat-Dunántúlon termesztik, de az ország keleti felében is találkozahunk vetőmagtermő táblákkal, amiből a termelő hektáronként 200-500 kg maghozamra számíthat. Önmagában és keverékben termesztve zöldtrágya növényünk, valamint a gyökerek által termelt nematicid hatású anyagoknak köszönhetően jól illeszthető a cukorrépás és burgonyás vetésforgókba is. Ma a „zöldítésnek” köszönhetően gyakran kerül két gabonaféle közé ökológiai célú másodvetésben termesztve.

Gyorsan fejlődő gyökérzetének köszönhetően megköti a talaj felszabaduló tápelemkészletét – megvédve a kilúgozódástól – lazítja és szerves anyagokban gazdagítja a talajt. Zöldhozama 20-40 t/ha körül alakul, ami korán még a virágzás kezdetéig lekaszálva zöldtakarmányként is hasznosítható.

Virágzó állomány

Morfológiai jellegzetességek

Megjelenését tekintve a növény szőrökkel borított, szára 50-90 cm hosszú, mely felül elágazó, üreges, színe zöldesbarna. A levelek szárnyasan szeldeltek, szórt levélállás jellemzi. Virágzata bogas forgószerű ún. „boragoid virgázat”, porzói hosszan kiállnak, a pártalevelek világoskékek, esetenként fehéres vagy lilás erezettel. Termése egyrekeszű, két kopáccsal nyíló négymagvú tok.

Termőhely- és tápanyagigény

A termőhelyre nézve kevéssé igényes, azonban fagyzugos, északi kitettségű lejtőket kerüljük. Egyenletes fejlődéséhez csírázáskor minimum 5 °C feletti, de a gyorsabb biztonságos keléshez leginkább a 10 °C-ot megközelítő talajhőmérsékletet igényel. Később a gyors növekedéséhez 18-25 °C közötti hőmérsékletet igényel, majd virágzásakor már a meleg (28-32 °C) napos idő kedvez neki. A talaj iránt nem igényes, a hideg kötött sekély termőrétegű alacsony humusztartalmú (1,2% alatt) talajok kivételével szinte mindenhol sikeresen termeszthető. A talaj kötöttségére kevésbé érzékeny, kedvezőek számára a semleges vagy enyhén lúgos kémhatású meszes talajok. Jellemzően a 6,4-8,6-ig terjedő pH-jú, jó vízgazdálkodással rendelkező termőhelyeket kedveli.

A facélia jó előveteményei az istállótrágyázott kapás kultúrák, valamint az őszi és a tavaszi kalászosok. Gyakori, hogy két kalászos közé kerül elvetésre. A mézontófű jó előveteménye minden más szántóföldi növénynek. Fontos, hogy legalább 3 évig ne termesszük önamga után – különösen vetőmag-előállításban. A fajtaválasztás itthon egyszerű, a termelők ma a nemzeti fajtajegyzékben szereplő 2 fajta közül választhatnak. A közöségi fajtajegyzékben már 33 fajta áll rendelkezésünkre, persze amennyiben a vetőmagjuk beszerezhető.

Korai fejlődési stádiumban lévő mézontófű

Termesztéséhez a talajelőkészítés ősszel az alapműveléssel kezdődik, mely lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Szántás esetén célszerű az ekét 25-30 cm mélyen járatni. Fontos a „művelőtalp” megszüntetése. A kijuttatandó foszfor- és káliumműtrágyát szintén az alapműveléssel dolgozzuk be a felső 22-25 cm-es rétegbe. Tavasszal a magágy legyen apró morzsás és ülepedett, laza szerkezetű talajokon a vetés előtt feltétlen hengerezzünk. Másodvetésre lehetőleg 1-2 menetben készítsük elő a területet, a munkamélység ilyenkor 20-25 cm-t ne haladja meg, védve a talajt az esetleges kiszáradástól.

A facélia tenyészideje rövid ezért könnyen felvehető tápanyagokat igényel. Közvetlenül elé ne juttassunk ki istállótrágyát, gyomosító hatása miatt. A tápelemeket elsősorban műtrágyával célszerű pótolni. 1 t zöldtömeg előállításásának fajlagos tápelemigénye az 1. táblázatban láthatjuk.

Nitrogénfelvétele már a fejlődés korai szakaszában jelentős, a vegetációs időszak során a virágzásig nő. Átlagos N-hatóanyag igénye hektáronként 30-60 kg. Kerülni kell a túlzott nitrogéntrágyázást, mert az állomány megdőlését okozhatja. Nagyobb mennyiségű (45-60 kg/ha) foszforra a magtermesztés során van inkább szüksége, de a virágképzésben is jelentős a szerepe. Megfelelő káliumellátás biztosításával (40-70 kg/ha) javul a szárszilárdság és a stressztűrő képesség. A mikroelemek közül érzékeny a talaj bór-, cink-, valamint rézellátottságára, pótlásáukat levéltrágyázással oldhatjuk meg.

Facélia bimbós állapotban

A vetés időpontját a termesztési cél határozza meg

Vetése vetőmagtermesztés céljából március közepétől a hónap végéig lehetséges. A túl korai vetés hűvös tavaszon a növények egyenetlen kelését, gyenge fejlődést okozhatja. Méhlegelőnek április elejétől, a hónap végéig, de másodvetésben akár a nyár derekáig is vethető. Méhészeti szempontból kedvező a facélia hosszantartó virágzása. A kései vetések veszélye, hogy csapadék nélkül, hiányos kelés és egyenetlen növényállomány fejlődhet. Takarmánynak vagy zödtrágya növénynek inkább 12-24 cm-es sortávolságra, méhlegelőnek pedig dupla vagy tripla gabona (24-36 cm) sortávolságra vetik.

A termesztés során fontos a magágy minősége, mivel a növény magja nagyon apró, ezermagtömege mindössze 1,4-1,8 g. Egyenletes keléséhez feltétlen talajtakarást igényel. Ha túl mélyre vetik, a magvak elfeküdhetnek a talajban, és több éven át gyomosíthatnak. Vetésmélysége 2-4 cm, hektáronkénti csíraszáma pedig 450-550 db/m2, ami hozzávetőlegesen 7-9 kg/ha vetőmagnak felel meg.

Növényvédelem

A vetést követően csírázása még kedvező körülmények között is 7-14 nap. Kezdeti fejlődése lassú ezért gyomosodásra érzékeny. Sikeres termesztéséhez az évelő és magról kelő egy- és kétszikű gyomokat már az előveteményben gyéríteni szükséges, mert a mézontófű esetében jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett herbicid, csak eseti engedély birtokában védekezhetünk. Elhúzódó vetésideje miatt gyomflórája változatos. Gyakoriak a T2-T4 életformacsoportba tartozó gyomnövények, mint a ragadós galaj (T2) a vadrepce (T3), héla zab (T3), az évelők közül pedig a fenyércirok (G1), de más G1-G3, továbbá H1-H3 életforma csoportba tartozó gyomok is károsíthatják. A facélia a gyomirtó szerekre érzékeny, nem ismeretes nagy szelektivitású készítmény a kultúrában.

Ha mégis eseti engedélyre van szükség, akkor esetleg a klopiralid és klopiralid + pikloram hatóanyagú készítmények jöhetnek számításba. Kártevője alig van, többnyire a polifág talajlakók károsítják. Esetenként megjelnehetnek az állományban polifág barkófajok (kukoricabarkó, hegyesfarú barkó, fekete répabarkó) vagy magtermesztésben a gyapottok-bagolylepke. A kórokozók közül a Sclerotinia sclerotiorum és a Botrytis cinerea, vagy a lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) és egyes rozsdák (Puccinia aristidae, P. rubigo-vera) kórképeivel találkozhatunk. Esetenként megjelenhetnek a facéliában vírusok is, mint a dohány mozaik vírus, az uborka mozaik vírus, a burgonya Y-vírus és a répa mozaikvírus.

A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Fotó: Szabó Béla

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Starterek, fungicidek és lombtrágyák a kalászosoknak

2020. július 10. 18:48

A Kwizda Terepszemlén a szakemberek a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem személyesen, hanem élő videóban mutatták be a 2020-as tápanyagos és növényvédelmi kísérletek eredményeit.

A jó repcetermés alapja az átgondolt tápanyagellátás

2020. július 1. 06:00

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény (az őszi káposztarepce magja 40-50 % olajat tartalmaz), és a második legfontosabb fehérjenövény a világon (repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %).

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben II.

2020. június 30. 09:36

Egy közepes nagyságú, 5 000 m2 felületű hajtató kertészetnek, amennyiben egyszeri alkalommal 5 mm mennyiségű tápoldatot szeretnénk kijuttatni, 25 m3 térfogatnak megfelelő tartálykapacitással kellene rendelkeznie, ekkora tartályban kellene bekeverni a műtrágyát.

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben I.

2020. június 29. 19:32

Korábbi írásainkban már többször érintettük a tápoldatozást, gyakran emlegettük, mint korszerű trágyakijuttatási technikát egy-egy növény termesztéstechnológiájának ismertetése során. Most a fejtrágyázás időszakában – a gyakori olvasói kérdések és levelekre válaszolva – szükségét látjuk megismételni, a módszert részletesebben ismertetni, az összefüggéseket kicsit mélyebben elmagyarázni.

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

2019. március 23. 10:36

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Őszi vetésnél fokozottan figyeljünk a talajlakó kártevőkre!

2018. augusztus 19. 11:17

A konkrét, táblaszinten történő kártevő és betegség fellépésének és terjedésének a megfigyelése a földhasználó vagy pedig a vele szerződésben álló növényorvos feladata.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra III. rész

2018. május 31. 05:30

A tavasz végi és nyári hónapokban fokozottan kell ügyelnünk az örökzöld növényeinket fertőző kórokozókra.