É. Lajos kérdése: Cukorsüvegfenyőim levelei idén nyáron és még most is barnulnak, potyognak. Mi okozhatja, menthetők még?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A cukorsüvegfenyő (Picea glauca ‘Conica’) kis mérete miatt különleges fenyőféle. Éppen a törpesége biztosítja egyediségét, mivel kis helyen is elfér, mutatós örökzöld. Azok a tulajdonságai, amik vonzóvá teszik a vásárlók előtt, azok okozzák nevelés során a problémákat, a betegségeit is. Gyakran balkonra, teraszra telepítik nagyobb edénybe, számos kertben sziklakertek kedvelt növényalkotója. Minden fenyő, ez is, a hűvös, párás, rendszeresen nedvesített talajt igényli, csak ilyen körülmények között érzi jól magát.
A cukorsüvegfenyőnél jelentkező levélbarnulást két ok vagy azok együttese szokta kiváltani.
Vízhiány, száraz talaj
A kis fenyőnek nemcsak a lombja, hanem a gyökérzete is sokkal kisebb, mint a többi fenyőfajnak. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet talaja hamar kiszárad, a növény is szívja ki a nedvességet, és a talaj felső rétegének fizikai párologtatása (evaporáció) is kiveszi a vizet. Ezért a cukorsüvegfenyőt a nyári meleg időszakban 3-4 naponta szükséges öntözni eső hiányában, különösen, ha 11-15 óra közötti időszakban tűző nap éri. Vízhiányos talajban a fenyő hajtásairól, ágairól először a törzshöz közeli, belső levelek kezdenek sárgulni, barnulni, majd elhalva leperegnek a fáról. Ez a folyamat minden esetben a fatörzs felől bentről kifelé és alulról a fa csúcsa felé halad.
Részleges ágelhalás
Tartós vízhiány esetén egyes hajtásvégek és azok rügyei is elhalnak. A fácskák gyakran elvesztik jellegzetes szabályos alakjukat. A gondos, rendszeres öntözést biztosító ápolás után 2-3 hónap múlva látható csak, hogy melyek az élő rügyek, melyek fognak kihajtani. Az elhalt, elszáradt, fakadó rügyet nem képező ágrészeket metszéssel távolítsuk el a fa koronájából. Lehet, hogy először kissé alaktalanná válik a fácska, de 1-2 év alatt a hiányzó lombkoronarészek pótlódnak. A fa csúcshajtásának elhalásakor általában nem rehabilitálható a korona. A fenyők örökzöldek, ősztől tavaszig, amikor a talajuk nem fagyott, tartósan száraz időszakokban öntözésükről gondoskodni kell.
Élő hajtásvégek
Atkafertőzés
Az atkafertőzés kapcsolatban áll a száraz környezettel. A takácsatkafélék a napos, kifejezetten meleg, száraz levegőn tartott növényeken szoktak megtelepedni és felszaporodni. Délre néző teraszon, erkélyen tartott, sík füves területre kiültetett cukorsüvegfenyőkön májustól szoktak megjelenni, júniustól felszaporodni a takácsatkák. Kártételük is ekkor válik feltűnővé, és eltart a meleg őszi hónapokig. Az atkák apró, szabad szemmel alig észrevehető, 4 pár lábú, pókszerű szívó kártevők, szívogatásuk hatására a levelek elsárgulnak, majd elhalnak. Jellegzetes finom pókhálószerű szövedéket is képeznek. Jelenlétük ellenőrzésére érdemes kézi nagyítót használni.
Tetranychus urticae imágó
Atkák az elhalt ágakat elhagyják, a zöld lombrészekre húzódnak vissza, ott kell keresni telepeiket. Felszaporodásuk megelőzésére bevált a fenyő lombozatának napközbeni, többszöri kis vízadagú permetező öntözése, mely párásítja a lombozat körüli levegőt. Hatásos lehet a lombjuk erős vízsugárral végzett öntözése, a víz lesepri a kártevőt a növényről. Atkaölő szeres permetezéssel ne várjuk meg tömeges jelenlétüket, felszaporodásukat. Dísznövényeknél az abamektin, etoxazol és hexitiazox hatóanyagú atkaölő szerek engedélyezettek Enyhe takácsatka fertőzésnél a kén hatóanyagú lisztharmatok elleni szerek is gyérítő hatásúak. Fenyők permetezésénél alkalmazzunk tapadást biztosító segédanyagot is.
