Mi okozhat mézgafolyást a csonthéjas gyümölcsfáknál?

Agrofórum Online

K. Dezső kérdése: Csonthéjas gyümölcsfáimon gyantafolyást vettem észre. Esetleg növényvédelmi probléma okozza? Mi a teendőm vele?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A csonthéjas gyümölcsfáknál, azok közül is főként a kajszi és őszibarack, de meggy- és cseresznyefák esetében is gyakorta előforduló jelenség a mézgafolyás. Ez a sárgásbarna színű ragadós váladék (népies nevén macskaméz) általában a törzsön és vastagabb ágakon, a sebek, metszések és a sérülések helyén jelenik meg. A gyantás folyadék azonban idővel teljesen megszilárdul és ott is marad a fás részeken megkeményedve. Legtöbbször ez a jelenség a fák nyugalmi állapotában válik szembetűnővé számunkra.

A fák sok esetben mézgás folyással reagálnak az őket ért stressz hatására pl.: nagy metszési felület; magas talajvízszint; túlzott nitrogén-utánpótlás; mechanikai sérülés, esetleg növényvédelmi probléma. Képződése tulajdonképpen a fák védekező mechanizmusára vezethető vissza, melynek tényleges okát ránézésre nagyon nehéz feladat meghatározni.

Növényvédelmi szempontból nézve az okokat, a mézgafolyás rovarok vagy kórokozók jelenlétére is utalhat. A gyümölcsfák fás részeit károsító farontó lepkék jelenlétét is mutathatja, azonban akkor a folyás mellett, a lárva táplálkozásának hatására vöröses színű morzsalékos kupacot is találunk. Az őszibarack és kajszi esetében gyakorta megfigyelhetjük a gutaütés egyéb tünetei mellett is (fakó, lankadt levelek, melyek elszáradnak; rákos sebek). A gutaütés egy elég összetett betegség, mind gombás, mind baktériumos betegségek is okozhatják. A fitoplazmás betegség tünetei nagyon hasonlítanak a gutaütésre, viszont ez mézgaképződést nem okoz. Ezen betegségek megelőzése céljából a kajszi- és őszibarackfák metszését csak tavasszal a rügyfakadás után kezdjük el és májusig fejezzük be.

A fákon megjelenő mézgafolyás szerencsére nem jelenti a fák azonnali halálát, így is több évig élnek még, azonban ennek ellenére a fák törzsén megjelent mézgát minden esetben érdemes eltávolítanunk. Az elhalt részeket az egészséges rész eléréséig egy éles késsel kell kivágni. A keletkezett sebet ezután sebkezelő szerrel szükséges leápolni, így védve a további szennyeződésektől a növényeket. A leginkább célravezető megoldást azonban a kiváltó ok, okok megkeresése és megszüntetése jelentené.

Inváziós kártevők: a keleti gyümölcsmoly

2019. március 19. 04:36

A karantén kártevőként számon tartott keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta BUSCK) magyarországi megjelenését az 1960-as években jelezték először. A gyümölcsültetvények egyik legveszélyesebb kártevőjének tartott faj napjainkban is komoly gondot jelenthet megfelelő növényvédelem hiányában.

A mángold kisüzemi termesztésének tapasztalatai

2020. április 29. 05:38

Mivel a mángold üzemi termesztése nem jellemző sem hazánkban, sem Európában, így kevés irodalmi adat található meg arra vonatkozóan, hogy milyen technológiával célszerű dolgozni a növény esetében.

Sok a beteg, károsított diófa - napégés, almamoly és nyugati dióburoklégy okozzák a legtöbb problémát

2019. szeptember 11. 10:10

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.