K. Dezső kérdése: Csonthéjas gyümölcsfáimon gyantafolyást vettem észre. Esetleg növényvédelmi probléma okozza? Mi a teendőm vele?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A csonthéjas gyümölcsfáknál, azok közül is főként a kajszi és őszibarack, de meggy- és cseresznyefák esetében is gyakorta előforduló jelenség a mézgafolyás. Ez a sárgásbarna színű ragadós váladék (népies nevén macskaméz) általában a törzsön és vastagabb ágakon, a sebek, metszések és a sérülések helyén jelenik meg. A gyantás folyadék azonban idővel teljesen megszilárdul és ott is marad a fás részeken megkeményedve. Legtöbbször ez a jelenség a fák nyugalmi állapotában válik szembetűnővé számunkra.
A fák sok esetben mézgás folyással reagálnak az őket ért stressz hatására pl.: nagy metszési felület; magas talajvízszint; túlzott nitrogén-utánpótlás; mechanikai sérülés, esetleg növényvédelmi probléma. Képződése tulajdonképpen a fák védekező mechanizmusára vezethető vissza, melynek tényleges okát ránézésre nagyon nehéz feladat meghatározni.
Növényvédelmi szempontból nézve az okokat, a mézgafolyás rovarok vagy kórokozók jelenlétére is utalhat. A gyümölcsfák fás részeit károsító farontó lepkék jelenlétét is mutathatja, azonban akkor a folyás mellett, a lárva táplálkozásának hatására vöröses színű morzsalékos kupacot is találunk. Az őszibarack és kajszi esetében gyakorta megfigyelhetjük a gutaütés egyéb tünetei mellett is (fakó, lankadt levelek, melyek elszáradnak; rákos sebek). A gutaütés egy elég összetett betegség, mind gombás, mind baktériumos betegségek is okozhatják. A fitoplazmás betegség tünetei nagyon hasonlítanak a gutaütésre, viszont ez mézgaképződést nem okoz. Ezen betegségek megelőzése céljából a kajszi- és őszibarackfák metszését csak tavasszal a rügyfakadás után kezdjük el és májusig fejezzük be.
A fákon megjelenő mézgafolyás szerencsére nem jelenti a fák azonnali halálát, így is több évig élnek még, azonban ennek ellenére a fák törzsén megjelent mézgát minden esetben érdemes eltávolítanunk. Az elhalt részeket az egészséges rész eléréséig egy éles késsel kell kivágni. A keletkezett sebet ezután sebkezelő szerrel szükséges leápolni, így védve a további szennyeződésektől a növényeket. A leginkább célravezető megoldást azonban a kiváltó ok, okok megkeresése és megszüntetése jelentené.
