Állattenyésztés

Kockázatos és drága lenne az átállás ketrecesről mélyalmos tojástermelésre

Agrofórum Online

Indokolatlannak, sőt egyenesen károsnak tartják a magyarországi termelők azon áruházláncok törekvését, amelyek 2025-től kirázólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának. Mindezt úgy, hogy a 2012-től hazánkban is 80-85%-ban alkalmazott, EU szabványnak megfelelő, feljavított ketreces technológia gazdaságosabb, valamint állategészségügyi szempontból a tyúkoknak is kedvezőbb.

„A nálunk is működő, feljavított ketreces tartástechnológiával teljes mértékben tartani tudjuk a szükséges higiéniát, illetve teljesíthetjük azokat az állategészségügyi feltételeket, amiket a hatóságok előírnak a számunkra” – kezdte beszélgetésünket Salga Ottó. A Bács-Kiskun megyei Kereki-Farm Kft. tulajdonos-ügyvezetője úgy véli, egy ilyen átállás óriási beruházással és munkaerő-igénnyel járna. Ráadásul a technológiaváltás nem garantálná, hogy a megemelkedett költségeiket fedezni tudnák a jövőbeli tojásárak. Azok pedig mindenképpen magasabbak lennének.

Drasztikusan nőne a termelési költség

A Kerekegyházán működő Kereki Farmon 25 ezer tojótyúk termeli az évi nagyjából 8-9 millió tojást, ami mellett a családi gazdaság egy 20 ezres előnevelő istállót is működtet. 1993 óta foglalkoznak étkezi tojás előállításával.

Saját takarmánykeverővel rendelkeznek, amibe 100 hektár földjükön a szemes termény 70-80 százalékát tudják megtermelni – búzát, kukoricát, az idei évtől kezdve pedig szemes cirkot. A tojástermelést apa és fia, valamint két alkalmazott végzi, ami egy alternatív technológia esetében nem lenne elég.

„Minimum két-három emberrel többre lenne szükségünk, ami a mai világban jelentős plusz költséget jelent a bérek elszabadulása miatt. Ennek köszönhetően aztán nem lesz olcsóbb a tojás, sőt 30-40, de akár 50 százalékkal is emelkedhet az előállítási költség, ami azt jelenti, hogy a boltokban is többe fog kerülni” – figyelmeztetett a szakember.

Nagyobb az állategészségügyi kockázat?

Salga Ottó szerint ugyanakkor a legnagyobb probléma a higiénia kérdése, amit a feljavított ketreces tartásban könnyedén meg lehet teremteni, szemben a mélyalmos módszerrel.

„Egy alternatív technológia során nagyjából 1-1,5 évig van bent az istállóban egy állomány. Addig azt nem lehet takarítani, portalanítani. A téli hónapokban kevesebbet mennek a ventilátorok, sokkal nehezebb a levegő, ammónia és metángáz keletkezik, ami pedig kihathat a termelésre. Ráadásul sokkal több a szennyezett és a törött tojás, ami szintén áremelő hatással bír”.

A kerekegyházi termelő hozzátette; a 2017-es nagy fipronil-botrány is alternatív telepekről indult ki, hiszen ezekben az istállókban nem tudták kezelni a baromfitetűt, csak az említett vegyszerrel, ami viszont a fogyasztókra is káros lehet. Ezekből a tojásokból néhány éve Magyarországra is érkezett nagyobb mennyiség.

A ketreces tartás már nem ugyanaz, mint régen

A ketreces tartás ma már nem ugyanazt jelenti, mint amit akár 10 évvel ezelőtt, a 2012-ig bevezetett, feljavított ketreces technológiát ugyanis az EU-n belül állatvédőkkel együtt dolgozták ki.

„A kerteceinkben van tojófészek, ülőrúd, körömkoptató, és sokkal nagyobb a mozgástér is, mint a régi ketrecekben. Nagyjából 4,8 méter hosszú egy rekesz, amiben 57 madár tud szabadon mozogni. Ezzel teljesül a 750 négyzetcentiméternyi terület madaranként. Teljesen zárt az itatórendszer, automata az etetőrendszer. Mi ezzel a technológiával termelünk tojást, és a jövőben is így szeretnénk dolgozni” – zárta gondolatait Salga Ottó, aki szerint tehát a higiénia és a termelékenység szempontjából is a feljavított ketreces technológia az ideális. Mindezek mellett viszont azt is láthatni kell, hogy ma már az állatjóléti szempontok is egyre fontosabbak a gazdálkodók számára – ezért is történt meg a korábbi technológiaváltás.

Az ugyanakkor nem meglepő, hogy a gazdálkodók nem szeretnének valamivel több mint 10 éven belül kétszer is teljes istállóátalakítást végezni – különösen az alternatív módszer kockázatait ismerve.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Penészgombák és mikotoxinok a szarvasmarha takarmányokban és az ellenük való védekezés lehetőségei

2020. április 4. 17:29

A hazai termesztésű gabonamagvak 20-30% mértékben szennyezettek az állati szervezet számára potenciális veszélyt jelentő mennyiségben valamely mikotoxinnal, melyek termeléscsökkenést, vagy nagyobb mennyiség hatására előbb tünetmentes, majd klinikai tünetekkel is járó toxikózisokat idézhetnek elő.

Afrikai sertéspestis: álhír a vakcina - hatékonyabb intézkedések szükségesek

2020. február 23. 12:39

A FeHoVa nemzetközi kiállítás adott otthont annak a szakmai konferenciának, amely „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” címet viselte. Kiemelt érdeklődés kísérte Dr. Vajda Lajos, a NÉBIH igazgató főállatorvos, Országos Járványvédelmi Központ vezetőjének az előadását, amely az afrikai sertéspestis hazai megjelenésének eddigi és várható alakulását mutatta be, majd a további, felmerülő feladatokkal is foglalkozott.

Ilyen volt a magyar gazdálkodók 2019-es éve - Mezőgazdasági évértékelők

2020. február 4. 15:26

Mozgalmas és kihívásokkal teli esztendő áll a magyar gazdálkodók mögött. Aszályos évkezdet, fagykárok, csapadékos és hűvös május, afrikai sertéspestis, piaci nehézségek kísérték a 2019-es évet.

A stresszes sertés nem jó sertés

2019. augusztus 21. 07:17

A Farmerexpo adott otthon a Sertéstenyésztési konferenciának, amely az ágazat aktuális kérdéseivel, problémáival foglalkozott, illetve igyekezett azokra megoldási lehetőségeket kínálni.

A SPAR Magyarország rövidesen nem forgalmaz ketreces tartásból származó tojásokat

2018. január 23. 12:13

A SPAR Ausztria csoporthoz tartozó szlovén, horvát, olasz és magyar szervezetek legkésőbb 2025-től nem árulnak majd ketreces tartásból származó tojásokat.

Új módszer miatt szűnhet meg a csibemészárlás

2018. december 22. 17:02

A "Seleggt" fantázianevű módszerrel a kutatók a még ki nem kelt tojásról is úgy 95 százalékos valószínűséggel meg tudják állapítani, hogy abból egy hím vagy egy nőstény baromfi bújna ki.

234 tojást eszünk fejenként, évente

2019. április 17. 11:57

A húsvéti tojásfogyasztás évente átlagosan mintegy 270-280 millió darab, ami az éves fogyasztás 10-11 százaléka - közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára.

Majonéz: egy kis kémia a konyhában

2018. december 22. 04:38

A majonéz olajból, tojásból, ecetből vagy citromléből áll, mégsem válik szét alkotórészeire, ennek titka pedig a tojássárgája „kémiájában” rejlik.