Táj-Tér-Kép

Budapestnek főtájépítésze/főkertésze lett!

Agrofórum Online

Több évtizedes kihagyással újra önálló képviselete lett a budapesti önkormányzatnál a zöldfelület-rendszernek. A település képét, a lakóhely által nyújtott életminőséget óriási mértékben határozzák meg a zöldfelületek, a település zöldfelület-rendszerének minősége, sűrűsége, elérhetősége, használhatósága stb.

A városokban, azt hogy a beépítések, új építések a hagyományokhoz, a település által elfogadott szabályrendszerekhez – itt elsősorban a helyi építési szabályzatra gondolunk – és országos előírásokhoz igazodjanak, általában főépítészek felügyelik. Sajnos azonban néhány üdítő kivételtől eltekintve nincs ehhez hasonlóan egységes felügylete, kezelése a települések zöldfelület-rendszerének.

1. kép: A településképet a zöldfelületek, a fák legalább olyan mértékben meghatározzák/ meghatározhatják mint az épített elemek, különösen egy vidéki település esetében. Településkép a Siklósi várból (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)

Budapestnek Bardóczi Sándor tájépítész lett a főkertésze, ő azonban szeretné, ha inkább főtájépítésznek hívnák. Mi ennek az oka? A főtájépítész/főkertész feladatai nemcsak például a közparkok, közterek fásítását, virágkiültetéseinek kialakítását, fenntartását alkotják, hanem a főtájépítész célja az, hogy a település fejlődésében, fenntartásában egységes zöldszemlélet, koncepció valósuljon meg nemcsak belterületen, de külterületen is. Budapestnek nem most lett először főkertésze: Fuchs Emil 1865-ben lett Pest főkertésze, aki nemcsak a beépített területen létesített parkokat és fasorokat, de nagy gondot fordított a várost körülölelő erdősáv létesítésére is (INT-1) http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil). A Főkert honlapján olvashatunk a főváros főkertészeiről (INT-2) https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/). Sajnos 1940 után megszűnt a „főkertészi hivatal”.

Milyen elemekből áll a település zöldfelület-rendszere vagy a ma már sokkal korszerűbb kifejezéssel élve a zöldinfrastruktúra rendszer? A zöldinfrastruktúra a természetes és félig természetes területek és más zöldterületek stratégiailag tervezett hálózatát jelenti, amely számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, amelyek meghatározzák az emberi jóllétet és életminőséget. Egy település zöldinfrastruktúra hálózata nemcsak a belterületen található közhasználatú parkokat, kerteket, az utak menti zöldsávot jelenti, de magába foglalja a települést körülölelő erdőket, mezőgazdasági területeket is.

Kiemelkedően fontos, hogy a különböző közkertek, parkok, jóléti erdők, zöldsávok, sétányok komplex, összefüggő, és egyben viszonylag sűrű hálózatot, rendszert alkossanak, vagyis az egyes elemek térben egyenletesen helyezkedjenek el, a központi területek között kapcsolat legyen. Tehát például a parkok rendszerét zöldsávok, fasorok kössék össze, ami nemcsak funkcionális, de ökológiai szempontból is fontos.

2. kép: Az utcakép sajátos karakterét nemcsak a házak, épített elemek, de a fasorok is meghatározzák, debreceni utcakép (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)

Miért van szükség arra, hogy a zöldfelület-rendszer fejlesztésének, fenntartásának önálló felelőse legyen? Sajnos a zöldfelület az, amit általában a legkönnyebben feláldozhatónak tartanak, vagy ha csökken egy-egy beruházás pénzügyi kerete, legelőször a zöldfelület fejlesztéséből csípnek le. Sajnos az útmenti fasorok, zöldsávok védelme érdekében szinte minden szakmával harcolni kell, a zöldsávot szűkítené az út-, a közmű-tervező, parkolókat alakítanak ki a helyén, sőt előfordul, hogy kerékpársáv kialakításának esnek áldozatul az útsorfák.

Minden beruházás esetén előtérbe kell helyezni a „zöld” védelmét, ha lehetséges ne fák kivágásával, a zöldfelületek csökkentésével járjon, hanem minőségi zöldfelületek kialakításával párosuljon bármely fejlesztés. Jó példa itt a Graphisoft park, amely ugyan egy magánberuházás, egy irodapark létrehozása volt, de a cél az volt, hogy az itt irodát bérlő cégek munkatársai magas minőségű környezetben dolgozhassanak. Sajnálatos módon szomszédságában a volt Gázgyár maradék területét az ikonikus tornyokkal még mindig nem rehabilitálták.

3. kép: A Graphisoft park magas minőségű zöldfelületrendszere (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)

A főtájépítész ott tud hatni, hogy az önkormányzat olyan építési szabályozást fogadjon el, amely növeli a település élhetőségét és ezek alapján csak olyan beruházásokhoz adjon engedélyt, amely hozzájárul a települési környezet ökológiai értékének növeléséhez.

Persze az önkormányzat alkalmazásában álló főtájépítésznek/főkertésznek leginkább az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületek kezelésére, fejlesztésére van hatása, azonban nagy jelentőségű, ha a külterületen is egységes és zöld szemlélettel történik a közjóléti erdők kezelése, a bányaterületek, a hulladéklerakók rehabilitációja, a helyi védelem alatt álló területek fenntartása, a vízfolyások rendezése, az ökoturisztikai fejlesztések. Budapesten mintegy 843 ha helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület van, amely egységes védelme, fenntartása, ökoturisztikai fejlesztése szintén egységes szemléletet igényel.

A vízfolyások ne csak betoncsatornák legyenek a településeken, hanem értékes élőhelyeket biztosítsanak az élővilágnak, rekreációs lehetőségeket az ott lakóknak. Gondoljunk bele mennyi feladat és lehetőség van Budapesten: Rákos-patak, Szilas-patak, Mogyoródi-patak, Aranyhegyi-patak stb., ne is beszéljünk arról, hogy a Duna-part hogy néz ki a belvárosban. Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna, és mi a belvárosban a partját inkább autópályaként (a rakpart) mint zöldfelületként, rekreációs területként hasznosítjuk.

Mind a mai napig a fővárosban hatalmas alulhasznosított, volt ipari, vasúti területek vannak, amelyek közparkként, zöldfelületként való megújítása még mindig a jövő feladata. Mindezeket a feladatokat Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési koncepciója is nevesíti.

4. kép: Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési koncepciója szintén hálózatban gondolkodik (Forrás: INT-3 )

5. kép: Gát menti sétány a visegrádi panorámával Nagymaroson (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)

Több vidéki városban bízott már meg az önkormányzat főkertészt, fontos lenne, hogy ez minél általánosabb legyen városainkban. A főtájépítész hivatalának meghonosítása segíthet abban, hogy már a beruházások eldöntése előtt nagy hangsúllyal jelenjenek meg a „zöld” az ökológiai szempontok és ne csak maradék/futottak még intézkedésként, ráncfelvarrásként érvényesülhessenek a zöldfelület-fejlesztési feladatok.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált irodalom:

INT-1:

http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil

INT-2:

https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/

INT-3: https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ II.%20k%C3%B6tet%20-%20Koncepci%C3%B3.pdf

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

Átfogó uniós intézkedési terv az erdők védelme érdekében

2019. augusztus 7. 08:16

A tervet konkrét intézkedések fogják követni, amelyeket egy szakértőkből álló testület dolgoz majd ki.

Visszavadítanák a gazdasági célú erdőket

2019. július 3. 15:50

A kísérleti projekt során meglévő gazdasági tevékenység alatt álló erdőkből kiválasztanak területeket és "elindítják" azokat olyan irányba, hogy jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állományokra.

Módosult az erdővédelmi bírság mértéke

2018. október 2. 09:05

A jogszabályi változások az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 2017. évi módosításával állnak összefüggésben.

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

2019. szeptember 25. 08:34

Nagyon sok gazdálkodót, vállalkozást érintő kérdés az erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításából származó jövedelem adózási kérdésköre. A cikk - a teljesség igénye nélkül - segít az eligazodásban.