Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

Agrofórum Online

Sz. Tamásné kérdése: Szeretnék tavasszal kertembe gyümölcsfát ültetni. Lehetséges ez? Mire figyeljek? Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A gyümölcsfajok ültetése ősszel (októbertől a fagyokig), és tavasszal is elvégezhető munkafolyamat. Az átültetési stresszre legkevésbé a konténerben nevelt gyümölcs- és díszfák érzékenyek, így ezeket fagymentes időszakban egész évben ültethetjük. A szabadgyökerű csemeték viszont érzékenyebben reagálnak ültetésükre. Vannak olyan gyümölcsfajok, amelyeket érdemes hagyományos módon ősszel kiültetni, de vannak olyanok is melyek ültetését ajánlatos inkább tavaszra hagyni.

Mivel a csonthéjasok meglehetősen érzékenyek a téli időjárás viszontagságaira, ajánlott őket tavasszal beszerezni a faiskoláktól, és ősz helyett inkább tavasszal melegebb földbe ültetni. Míg az almatermésűek és bogyósok esetében gyakorlati tapasztalatok alapján az őszi időszak a kedvezőbb ültetési időszak. Tavasszal az időjárástól és a talaj állapotától függően az ültetésre alkalmas időszak kb. február végén kezdődik és a rügypattanásig tart. Az ültetést feltétlenül be kell fejezni rügyfakadás előtt, mert a később ültetett csemeték már kisebb valószínűséggel gyökeresednek meg.

A tavaszi ültetést egyébként hasonló módon kell elvégeznünk, mint ősszel, de a növények öntözése nagyobb körültekintést igényel. Előkészített és már ülepedett talajon elegendő akkora gödröt kiásni, hogy abban a növény gyökérzete kényelmesen elférjen. A gyökérmetszést ültetés előtt fontos elvégezni, mert így az új gyökérkezdemények képződését serkenthetjük. A növényt pont olyan mélyre ültessük, mint a faiskolában volt. A fát úgy helyezzük el a gödörben, hogy az oltási helye a széliránnyal szembe nézzen, illetve az oltási hely a talaj felé kerüljön. Ha a gödörben már a megfelelő irányban áll a fa, feltöltjük részlegesen (kb. a feléig) földdel és körbetapossuk, ezután a csemetét beigazítjuk taposással, majd jön a beöntözés és a gödör teljes betemetése.

A tövet őszi telepítés esetében földdel felkupacolni, tavasszal pedig kitányérozni szükséges. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától függetlenül minden esetben célszerű elvégezni, tavaszi telepítéskor pedig elengedhetetlen feladat. Tövenként legalább l0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni a frissen ültetett növények talaját. Ültetés után az oltványt érdemes visszavágni (koronába metszeni) attól függően, hogy milyen koronaformát tervezünk. Az oltvány visszavágása nem csak a csemete megerősítése céljából lehet hasznos, hanem azért is, mert az alsóbb állású rügyek csak később fakadnak.

Az egyszerűsített öntözési vízhasználatról

2020. január 7. 11:33

Fontos, hogy az egyszerűsített öntözési vízhasználat nem összekeverendő a hosszú távú öntözési vízhasználatra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amely a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamra, de legfeljebb 20 évre adható ki.

Kukoricatermesztés – várható veszélyek és potenciális lehetőségek a klímaváltozás kapcsán

2018. január 23. 20:19

Szigorúan okszerű öntözés segítségével (helytől függően: 60-100 mm) az előrevetített terméskiesések elkerülhetők.

Meghosszabbodott a kútmoratórium

2020. június 2. 15:13

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Miből legyen sövény? III. rész – a kerti korallberkenye és a babérmeggy

2019. június 27. 09:43

Milyen alternatívái léteznek a tuja- és ciprusféléknek, ha örökzöld sövény telepítéséről van szó? Jó ötlet-e az Európa nyugati részéről vagy Délkelet-Ázsia mediterrán térségeiről származó örökzöld növények ültetése? Most minderre fényt derítünk, ismerjük meg a kerti korallberkenyét és a babérmeggyet!