Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

Agrofórum Online

Sz. Tamásné kérdése: Szeretnék tavasszal kertembe gyümölcsfát ültetni. Lehetséges ez? Mire figyeljek? Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A gyümölcsfajok ültetése ősszel (októbertől a fagyokig), és tavasszal is elvégezhető munkafolyamat. Az átültetési stresszre legkevésbé a konténerben nevelt gyümölcs- és díszfák érzékenyek, így ezeket fagymentes időszakban egész évben ültethetjük. A szabadgyökerű csemeték viszont érzékenyebben reagálnak ültetésükre. Vannak olyan gyümölcsfajok, amelyeket érdemes hagyományos módon ősszel kiültetni, de vannak olyanok is melyek ültetését ajánlatos inkább tavaszra hagyni.

Mivel a csonthéjasok meglehetősen érzékenyek a téli időjárás viszontagságaira, ajánlott őket tavasszal beszerezni a faiskoláktól, és ősz helyett inkább tavasszal melegebb földbe ültetni. Míg az almatermésűek és bogyósok esetében gyakorlati tapasztalatok alapján az őszi időszak a kedvezőbb ültetési időszak. Tavasszal az időjárástól és a talaj állapotától függően az ültetésre alkalmas időszak kb. február végén kezdődik és a rügypattanásig tart. Az ültetést feltétlenül be kell fejezni rügyfakadás előtt, mert a később ültetett csemeték már kisebb valószínűséggel gyökeresednek meg.

A tavaszi ültetést egyébként hasonló módon kell elvégeznünk, mint ősszel, de a növények öntözése nagyobb körültekintést igényel. Előkészített és már ülepedett talajon elegendő akkora gödröt kiásni, hogy abban a növény gyökérzete kényelmesen elférjen. A gyökérmetszést ültetés előtt fontos elvégezni, mert így az új gyökérkezdemények képződését serkenthetjük. A növényt pont olyan mélyre ültessük, mint a faiskolában volt. A fát úgy helyezzük el a gödörben, hogy az oltási helye a széliránnyal szembe nézzen, illetve az oltási hely a talaj felé kerüljön. Ha a gödörben már a megfelelő irányban áll a fa, feltöltjük részlegesen (kb. a feléig) földdel és körbetapossuk, ezután a csemetét beigazítjuk taposással, majd jön a beöntözés és a gödör teljes betemetése.

A tövet őszi telepítés esetében földdel felkupacolni, tavasszal pedig kitányérozni szükséges. A telepítéskori beöntözést az ültetés időpontjától függetlenül minden esetben célszerű elvégezni, tavaszi telepítéskor pedig elengedhetetlen feladat. Tövenként legalább l0-20 liter vízzel ajánlott átnedvesíteni a frissen ültetett növények talaját. Ültetés után az oltványt érdemes visszavágni (koronába metszeni) attól függően, hogy milyen koronaformát tervezünk. Az oltvány visszavágása nem csak a csemete megerősítése céljából lehet hasznos, hanem azért is, mert az alsóbb állású rügyek csak később fakadnak.

A kormány jelentős többletforrást nyújt öntözésfejlesztésre

2019. január 24. 13:30

Feldman Zsolt államtitkár beszámolt arról, hogy idén megkezdi működését a nemzeti öntözési központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Ismertette a 2019-es évben elérhető agrártámogatások körét, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Vidékfejlesztési Programban 19 nyitott pályázati felhívás van, 307,92 milliárd forinttal.

Módosult a vízgazdálkodási pályázat

2019. augusztus 1. 13:02

A felhívás 4.3. pontja módosult: a következő értékelési szakasz határnapja 2019. augusztus 1. napjáról szeptember 2. napjára változott.

Farkas Sándor: a kormány segíti a kertészeti ágazat sikerét

2019. március 8. 09:40

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot - ismertette az államtitkár.

Itt az idő a szemléletváltásra a vízgazdálkodásban is

2019. március 23. 11:02

Az öntözés csak a magyar termőföld 2 százalékára terjed ki, ezért 2024-ig 100 ezer hektárral növelni kell az öntözhető területek nagyságát.