Hányszor és mikor kell permetezni a kerti gyümölcsfákat?

Agrofórum Online

K. Tamásné kérdése: Kertemben sok gyümölcsfa található. Hányszor és mikor kell permetezni a kerti gyümölcsfákat?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus 

Kedves Érdeklődő!

Permetezni egy vagy több károsító szervezet (kártevők vagy kórokozók) ellen kell, amik már megjelentek a növényeken vagy várható felszaporodásuk. Különböző gyümölcsfajoknak eltérő kártevői, betegségei vannak, azok a fák különböző fejlődési állapotában lépnek fel, tehát egy időben, egyszerre nem indokolt permetezni valamennyi fát. Védekezni nem naptár szerint, ahogy gyakran történik, hanem a fákat megvizsgálva, azokon előforduló kártevők ellen, indokolt esetben kell.

Gyümölcsfáknál a fák nyugalmi állapotában végzett lemosó permetezés az egyedüli, amit érdemes alkalmazni valamennyi fánál. Rügypattanás után, lombfakadáskor szinte minden fafajnál megjelennek a levéltetvek, ellenük a fertőzés elején ajánlott kezelni a fákat, mielőtt felszaporodnának. Csonthéjas fajoknál virágzáskor egyre gyakoribb és súlyosabb a virág- és hajtásfertőző monília fertőzése, ellene 2-3 permetezés lehet szükséges. Gyümölcsfajok többségének van molykártevője, melyek 2-3 nemzedéket nevelnek ki évente, mindegyik nemzedék ellen esedékes a védekezés.

Minden növényvédelmi kezelést indokolt esetben, kártevő jelenlétében végezzünk. A károsítók jelenlétének, egyedszámának ellenőrzésére különböző csapdák állnak segítségünkre. A sárgaszínű ragacsos színcsapda a levéltetveket, cseresznyelegyet és egyéb légykártevőket jelzik, egyben ritkítják is. Gyümölcsmolyok rajzására az adott molyfajra kifejlesztett speciális szexferomon csapdák hívják fel a figyelmet. Ezek a kereskedelmi forgalomban kapható csapdák segítik a permetezések optimális idejének meghatározását, így növelik azok hatékonyságát.

A permetezések esetleges ismétlését, a kezelések számát a növényvédő szerek ölő hatásának tartama is befolyásolja. Ez rövidebb, mint a szerek engedélyokiratában megadott élelmezésügyi várakozási idő, és az időjárási viszonyok is befolyásolják hosszát. Ez utóbbi azt az időtartamot határozza meg, ameddig a permetezést követően emberi egészségre káros szer marad a kezelt növényen, ezért azalatt étkezésre felhasználni tilos. Növényvédő szerek hatástartama általában 1-14 nap között változik.

A szükséges kezelések számát az új invazív kártevők (poloskák, dió-buroklégy, pettyes szárnyú muslica stb.) megjelenése is befolyásolja, növeli.

Fentiek értelmében általánosan, felelősséggel nem lehet meghatározni az évenkénti szükséges növényvédelmi beavatkozások számát. Általában 1-5 permetezés évente indokolt és elegendő szokott lenni.

A magyaroknak NAGYOBB van, mégis JOBBAN kihasználja az adottságait ez a picike ország a BUSA KS segítségével!

2020. május 12. 10:24

Hollandia, az ország, ami fentről szemlélve egy óriási patcheworknek tűnik. Amerre a szem ellát mindenütt szigorúan rendezett mezőgazdasági területeteket látunk.

Gyökerek – a szőlőtőkék láthatatlan szervei

2019. november 2. 08:44

A gyökerek, a szőlő láthatatlan részei, mivel a talajban fejlődnek, ott végzik életfunkcióikat. Talán ezért is szerény és hiányos ismeretünk szerveződésükről és életükről. Sokkal kevesebbet tudunk róluk, mind a tőkék föld feletti részeiről. De azt biztosan tudjuk, hogy a gyökérrendszer finom, vékonyka gyökerei veszik fel a talajból a tápanyagokat, amihez a talaj vize oldószerként szolgál.

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

2018. december 11. 09:04

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

2018. november 13. 16:37

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.