Palántanevelés otthon? Mikor és hogyan? Mire figyeljünk?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Még sosem voltak palántáim. Érdemes laikusként is belevágni a palántanevelésbe? Mire kell figyelnem?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Palántázással a hosszú tenyészidejű zöldségfajok fejlődését gyorsítjuk fel, így biztosítva azt, hogy hamarabb kifejlődjenek, időben termést érleljenek. A fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol, dinnye, paprika, paradicsom és a tojásgyümölcs magjából mindenképpen palántát kell nevelni, míg az uborkát, cukkínit, patisszont, csillagtököt, brokkolit és karalábét állandó helyrevetéssel és palántáról is nevelhetjük.

A többi zöldségféle magját állandó helyrevetéssel szaporítjuk. A káposztafélék palántái a magvetéstől számítva hat hét, a paprika- és paradicsompalánták pedig nyolc hét alatt érik el kiültetési állapotot. A káposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát február vége és március első napjai között van. A paradicsom és paprika esetében a kiültetésre április végén, május elején szokott sor kerülni.

A vetőmagok vásárlása során törekedjünk arra, hogy megbízható helyről szerezzük be, így biztosítva a növények fajtaazonosságát és fertőzésmentességét is. A palántázáshoz használt közeg minősége meghatározó jelentőségű, túlságosan savanyú vagy lúgos talajok szintén kedvezőtlenül hatnak a csírázásra. Amennyiben nem rendelkezünk tapasztalattal a palántanevelő közeg házi elkészítését illetően, érdemes az üzletekben kapható általános virágföldek helyett inkább erre a célra kifejlesztett közegek alkalmazása.

A palántanevelés eszközeinek előkészítése során javasolt az edényeket 10 %-os hypos oldattal fertőtleníteni. Ezt követően töltsük fel szaporító közeggel, legalább 6 cm vastagságban, utána következhet a nedvesítés. A tálcák vagy edények töltésénél figyeljünk arra, hogy a túlzott tömörítés levegőtlen viszonyokat és nehezebb nedvesítést tesz lehetővé. A túlöntözés és a szárazság egyaránt nagy problémát okozhat. A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg, minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha edényeink tetejére fóliát vagy üveglapot helyezünk.

A kelés után a növényeknek sok fényre van szükségük. Két héttel a kelés után, amikor már az első lomblevelek is fejlődésnek indultak, következhet a tűzdelés, vagyis a palánták átültetése. A műanyag edényekbe való tűzdelés esetén mindig ügyeljük arra, hogy a felesleges víz edényeink alján távozni tudjon. Kiültetés előtt egy héttel a palántákat edzeni szükséges, azaz felkészíteni a kerti körülményekre. Erre megfelelő hely lehet az erkély, veranda is, a lényeg az, hogy világos, de félárnyékos helyet találjuk számukra. Amennyiben az éjszakai hőmérséklet még hűvösebb, érdemesebb kis növényeinket erre az időszakra védett helyre költöztetni.

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

2018. november 6. 11:47

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el.

Töretlen a hazai ipari paradicsom termesztés sikere

2018. április 30. 08:17

A termelés szigorúan szerződésekhez kötött, amely nemcsak azt határozza meg, hogy mekkora területről milyen mennyiséget vár a gyár, hanem a termesztéstechnológiára is fontos kitételek vonatkoznak.

Kampány indult a zöldség-gyümölcs pazarlás ellen

2019. július 3. 10:47

Magyarországon évente fejenként csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki, ennek egy részét pusztán azért, mert alakjuk vagy esztétikai megjelenésük nem annyira tetszetős.

Aranyat értek a fiatal tehetség dinnyével foglalkozó kutatásai

2019. július 4. 04:36

A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság nemrégiben tartott ülését követően nyilvánosságra hozták az idei XXXIV. OTDK versenysorozat kapcsán kitüntetésben részesülők névsorát.