Táj-Tér-Kép

Fenntartható turizmusfejlesztés a Káli-medencében – Hogyan segítheti a tájépítészet a turizmusfejlesztést?

Agrofórum Online

A Káli-medence neve mindenki számára ismerősen cseng: a Balaton-felvidék ékszerdoboza, egyik legszebb gyöngyszeme. Mérete kicsiny, szinte észrevétlenül áthaladhat rajta az ember, azonban annál több kincset rejt.

A medence méltán lett az utóbbi évek egyik legjobban látogatott térsége. Mint ahogyan globálisan, itt is drasztikusan nő a turizmus, aminek azonban komoly negatív hatásai is vannak és ezek egyre erősebben érzékelhetők is. Egyre gyakrabban önálló és profitorientált kezdeményezések történnek, gyakran nem figyelve a környezetkárosító hatásukat. Nincs összefogás, pedig csak így őrizhető meg a jelen tündöklése.

Mit kell és mit lehet ez ellen, és e csodás táj védelmében tenni? Lehetséges-e itt egyáltalán a turizmus fejlesztése, illetve fenntartható fejlesztése? Fontos a védelem és a fejlesztés egyensúlya, és hogy időben és határozottan cselekedjünk, mert ez mindenkinek az érdeke és felelőssége, mert ha e varázslatos táj értékei eltűnnek, a turizmus is eltűnik a gazdasági oldalról, az élmény pedig a látogatói oldalról. Az alábbiakban egy komplex szempontrendszert mutatunk be, amely a fenntartható turisztikai fejlesztést tájépítészeti eszközökkel segíti a Káli-medence példáján.

1. ábra: A Káli-medence a Tanúhegyek ölelésében (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Mitől ilyen varázslatos és egyedi ez a táj? A Káli-medence földrajzilag tökéletes egységet alkot, melyben 8 település található: Balatonhenye, Monoszló, Mindszentkálla, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs (+Pálköve), Salföld és Szentbékkálla. Ez az összesen 8600 hektáros terület egyedi táji, természeti, kulturális értékekben és egyediségekben rendkívül gazdag. A teljes terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, emellett számos egyéb védelemmel is rendelkezik, jól mutatva jelentőségét.

Olyan egyedi értékekben bővelkedik, mint a vulkáni tevékenységek következtében kialakult különleges geológiai nagyformák, a Tanúhegyek, melyek közül leghíresebb a Hegyestű, ami 336 méterrel a medence legmagasabb pontja is. Hasonlóan egyedi értékek a kovásodott homokkőből kialakult Kőtengerek, melyek több helyen is megtalálhatóak e kis térségben. Egyedi értékek a Fekete-hegyen kialakult tengerszemek, melyek botanikai, ökológiai, geológiai értékességük mellett jelentős turisztikai vonzerőt is képeznek. De nagy értéket képviselnek a források, amiből 50-nél is több található itt.

2. ábra: Tengerszem (Fotó: Ludvigh Bertalan)

A Balaton-felvidék legnagyobb tava, a Kornyi-tó is itt terül el, ami a Sásdi-réttel együtt kiemelten fontos élőhelyek, amelyek több védett és fokozottan védett állat és növényfajnak adnak otthont. Előbbi tőszomszédságában található a lisztes kankalin (Primula farinosa subsp. alpigena), amelynek az ország egyetlen stabil állománya itt él. Ezen kívül számos orchideaféle mellett megtalálható a sziklai sás (Carex halleriana), mezei nőszirom (Iris graminea) vagy példál a balatoni galaj (Gallium australicum).

Állatvilágára hasonló változatosság jellemző, védett és fokozottan védett gázló, vízi és ragadozó madarak egyaránt megtalálhatóak. Kiemelkedő a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a törpegém (Ixobrychus minitus) vagy éppen a kékvércse (Falco columbarius). Rovar- és hüllővilága ugyanígy bővelkedik fajokban. Él itt lábatlan gyík (Anguis fragilis), valamint magyar tarsza (Isophya costata) is.

3. ábra: Az élővilág értékei: tavaszi hérics és lábatlan gyík, (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Kulturális értékek közül elsőként és legjelentősebbként a különleges, térségre jellemző népi építészetet kell kiemelni, amely minden település sajátja. Egyedi utcaképet, hangulatot teremtenek az 1850-es évekből származó parasztbarokk épületek, a különböző lakóházak és a pincék. Emellett számos romépület található a török hódoltság idejéből. Összesen több mint 50 darab országos védelem alatt álló műemlékkel büszkélkedhet a térség. Utóbbi években számos minőségi szállás és vendéglátóhely létesült a térségben, folyamatosan növekszik a programkínálat, és mindez a turizmus fellendüléséhez vezetett.

4. ábra: Védendő népi építészet (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Ezen – és úgy általánosságban az – értékek védelme érdekében van szükség a fenntarthatósági szemléletre. De mit is jelent ez a szemlélet különösen a turizmushoz kapcsolódóan? Akkor beszélhetünk fenntartható turizmusról, ha gazdaságilag életképes, ugyanakkor a természeti javak, értékek károsítása nélkül, azokat a jövő generációi számára is megőrizve működik.

A fenntartható turisztikai fejlesztés lehetőségeit vizsgáltam a medence területén. Komplexen, sokféle szempontból kell értékelni az adottságokat: egyrészt értékelni kell a fejlesztési lehetőségeket, milyen attrakciók fejleszthetők, másrészről azonban figyelembe kell vennünk a természeti érzékenységet is.

Legjelentősebb vonzerő a Hegyestű – Geopark, de a kőtengerek, a Theodóra-forrás, vagy éppen a Salföldi-major és a Fekete-hegy is a fontos attrakciók közé tartozik. A megállók, parkolóktól és turistaút-hálózattól való távolságuk alapján, pedig a megközelíthetőségüket értékeltem. Majd értékeltem a turisztikai szuprastruktúrát és a rendezvény-ellátottságot. Fenntarthatóság biztosítása érdekében fontos figyelembe venni a természeti érzékenységet.

A Corine 100-as felszínborítási alaptérkép segítségével a területi védettségek, természeti értékek, biológiai aktivitás érték és a szomszédos foltok hatása alapján feltártam az érzékeny, ezáltal fejlesztés szempontjából kerülendő területeket, valamint a nem érzékeny, tehát fejleszthető területeket. Ezeket az értékeket össze kellett vetni az attrakciók jelentőségévél és a megközelíthetőség értékelésével. Így kialakítottam egy zónarendszert, mely teljes mértékben lefedi a területet, és mindhárom szempontot figyelembe véve teljeskörű útmutatást tud nyújtani a fenntartható turisztikai fejlesztés érdekében. Meghatározható, hogy mely területek milyen szempontból fejlesztendők, vagy jól ellátottak, vagy mi az, amit esetleg nem fejleszteni kell, hanem éppen elkerülni, védelmét biztosítani.

5. ábra: A többszempontú értékelés nyomán kialakuló fejlesztési zónarendszer (Forrás: Ludvigh Bertalan diplomaterv)

Az értékelés alapján komplex javaslatrendszert dolgoztam ki a térség fejlesztésére. Javasoltam a térségi szintű tematikus túrautak kialakítását, térségi rendezvényeket, programokat, azok fejlesztését, legyen szó sport vagy kulturális eseményekről. De legfontosabb a szervezeti felépítés és a marketing. Fontos, hogy legyen „tulajdonosa” a térségnek, akik térségileg és nem település szinten gondolkodnak. Akiknek célja közös média felületek létrehozása, azok fenntartása, valamint programok szervezése, és a térségi attrakciók fejlesztését is ők koordinálnák megteremtve a lehetőséget, hogy valóban eggyé váljon a Káli-medence.

6. ábra: Természeti érzékenység, turisztikai attrakciók és elérhetőség egy lapon (Forrás: Ludvigh Bertalan diplomaterv)

Összességében tehát egyértelmű a Káli-medence sokoldalúsága és értékessége, aminek megőrzésé kiemelten fontos. A kidolgozott metodikával lehetővé vált, hogy tervezhető legyen a fenntarthatóság, azonban végsősoron mégis alul dől el a térség sorsa, az egyes embereknél, szereplőknél, mindenkinél, aki egyszer idelátogat. E cikk célja leginkább a medence sérülékenységének bemutatása volt. Legfontosabb, hogy felelősségtudattal látogassa mindenki ezt a területet. Mi tehetünk azzal a legtöbbet érte, ha nem teszünk kárt benne, megbecsüljük, megóvjuk értékeit. Ha nem őrizzük meg, amit számunkra nyújt, akkor mi leszünk kevesebbek egy értékes, egyedi és csodálatos térséggel.

7. ábra: A Káli-medence panorámája (Fotó: Ludvigh Bertalan)

A cikk Ludvigh Bertalan (2020): A KÁLI-MEDENCE FENNTARTHATÓ TURIZMUSFEJLESZTÉSE című, a Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Karán készült diplomaterve alapján készült.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

Átadták a SZIE Józsefmajori Tanüzemének felújított épületét

2019. október 19. 11:38

A tangazdaságban hosszú távú cél, hogy a sertéstartás mellett a hús feldolgozása is bemutatásra kerüljön saját vágópont és manufakturális húsfeldolgozó üzem létrehozásával.

Magyar agrártechnológiákkal is fejleszthető az afrikai mezőgazdaság

2019. november 8. 09:03

Megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége.

Trendek a szántóföldi növényvédelemben - Agritechnica 2019

2020. március 27. 14:47

Az új technológiai megoldások egy célt szolgálnak, nevezetesen azt, hogy csak annyi szert használjunk amennyi szükséges, olyan pontosan amennyire csak lehet és ilymódon hozzunk létre egy modern integrált növényvédelmi rendszert.

Mini vagy Maxi? Hogyan tovább traktorfejlesztés?

2019. augusztus 13. 05:37

Az új nagy teljesítményű traktorok rendkívül drágák, viszont a tömegük még így is túl kicsi ahhoz, hogy hatalmas teljesítményüket hatékonyan alakítsák át vonóerővé. A további jelentős tömegnövelés azonban számos ok miatt nem tűnik követendő fejlődési iránynak.