Virágzás idején is fertőzhet a monília?

Agrofórum Online

G. Vilmosné kérdése: Virágzás idején is fertőzhet a monília? Mely gyümölcsfákat érinti a betegség? Hogyan védekezzünk?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A moníliás betegség csonthéjasokon jelentős terméskiesést okoz a virág- és hajtáselhalás, valamint a termésrothadás következményeként. A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása (Monilinia laxa) elsősorban a kajszi-, meggy- és szilvafák jelentős betegsége, de cseresznye, őszibarack és mandula esetében is megfigyelték már károsítását.

Az első tünetek kora tavasszal jelennek meg a virágokon, a sziromlevelek vagy a bibe barnulni kezd, majd a barnulás az egész virágra kiterjed, végül a virág elhal. Az elhalt virágok gyakran a hajtásokra száradnak, majd hónapokon keresztül a fán maradnak. A kórokozó a kocsányon keresztül a hajtásba is továbbterjed. A hajtás szövetei elhalnak, így a levelek és kötődött termések is elpusztulnak. A gomba által okozott tünetek között szerepel a vesszők és az ágak rákos sebeinek kialakulása is. A terméseken idővel nagyobbodó rothadás látható, a gyümölcskocsány elbarnul, a gyümölcs barna múmiává válik, és a fán marad. A gyümölcsön kialakuló tüneteket nemcsak a M. laxa, hanem a M. fructiena és M. fructicola is okozhatja. A fertőzött növényi részeken megjelennek a gomba szaporítóképletei, melyek színe és alakja alapján e fajok között különbség tehető.

A védekezés alapját a fertőzési források, vagyis a gyümölcsmúmiák és rákos ágrészek eltávolítása és megsemmisítése jelenti. Kiemelt jelentősége van az ősszel és tavasszal elvégzett lemosó kezeléseknek is. A virágzási időszakban fertőzésének kedvez a nedves, vagyis ködös és párás időjárás. Hőmérséklet tekintetében már a kicsivel több, mint 0 °C elegendő elindulásához. A kémiai védekezést megelőző jelleggel már a virágok fehérbimbós állapotában elkezdhetjük. Fertőzésveszély esetében legalább még 3 alkalommal, fővirágzásban, majd a virágzás végén, és a sziromhullás kezdetén is szükséges a permetezések elvégzése.

A védekezések számát főként az időjárási körülmények, a virágzás hossza és az alkalmazott készítmények hatástartama alapján határozzuk meg. A készítmények közül a ciprodinil, fenhexamid, fludioxonil, mankoceb, penkonazol hatóanyagú szerek közül válogathatunk. Abban az esetben, ha a fertőzést nem sikerült időben megállítanunk, a fertőzött részeket metszőollóval távolítsuk el úgy, hogy a fertőzés helye alatt legalább 20 cm egészségesnek tűnő részt is levágunk. Ezután egy felszívódó hatóanyagú kezeléssel akadályozzuk meg a továbbfertőzést.

 

A természetközeli termesztés szellemisége

2019. május 27. 14:08

Egy hazai gazdaságot mutatunk be Olvasóinknak, ahol a természetközeli termesztési mód alkalmazásával törekednek arra, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentsék, illetve elkerüljék. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.

Jogszabályi változások a gyümölcsültetvény-telepítéssel kapcsolatban

2018. február 4. 11:48

A gyümölcsültetvények engedélyezésének feltételeit, a gyümölcsültetvény kataszter vezetésének követelményeit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A törvény 2018. január 1-i hatállyal számos ponton változott.

Európai zöldség-gyümölcs érdekvédő szervezetet hoznának létre

2018. november 1. 14:03

A jövőben egységes álláspont kialakítására törekszenek és megkezdik a munkát egy európai szintű szerveződés létrehozására, annak érdekében, hogy az európai zöldség- és gyümölcságazat érdekeit hatékonyan és egységesen képviseljék és védjék.

Ismerjük föl idejében a hiánytüneteket!

2018. október 17. 07:25

A gyümölcstermő növényeken előforduló fejlődési rendellenességek láttán hajlamosak vagyunk először valamilyen kórokozóra vagy kártevőre gyanakodni, pedig ezeket a tüneteket gyakran nem ezek, hanem valamilyen tápelem hiánya okozza.