Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.
„A mi esetünkben egy altalaj-öntözési projekt indította el a no-till technológiai kísérleteket, hiszen az volt az elsődleges célunk, hogy a talajművelő gépek ne károsítsák a lefektetett öntözőrendszert. Ha pedig már így alakult, akkor arra gondoltunk, hogy miért ne néznénk meg, hogy no-tillel mennyivel lesz több a felétől. Szerencsére ennél sokkal jobb tapasztalatokat szereztünk” – fogalmazott Lajos Mihály ügyvezető, aki hozzátette, hogy ennek folyományaként a közelmúltban szerveztek egy szakmai utat az Amerikai Egyesület Államokba, ami során 5000 kilométert utazva gyűjtötték a tengerentúli tapasztalatokat. „Úgy gondolom, hogy a kinti referenciák alapján abszolút releváns kérdéssel foglalkozunk a no-till esetében”.
Sok a hasonlóság, de még több a különbség?
A no-till technológia alapja a talajkímélő termelés, de nem elhanyagolható, számszerűsíthető előnye, hogy minimálisra csökkenti a mezőgazdasági erő- és munkagépek földeken eltöltött üzemidejét, így csökkenthető az üzemanyag- és szervizköltség, de a munkaerő-igény is. A technológia azonban hazánkban még nincs kiforrva, sok a kérdés, ami jogos kétkedést ébreszt a gazdálkodókban, az hiába működik óriási területeken az Amerikai Egyesült Államokban.
„Ott például lényegesen más a csapadékmennyiség, ahol pedig hasonló lenne, például Nebraska vagy Kansas, azokon a területeken tél is van. Nálunk viszont a klíma a hó és fagy nélküli évszakok felé tolódik el, amíg amerikában kemény mínuszokat mérnek, nagyon mélyen átfagy a talaj. Ez pedig teljesen más körülményeket biztosít az állatvilág, a gyomnövények és a betegségek szempontjából is” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Nem a gyomnövények, hanem a rágcsálók jelentik a nagyobb problémát
Az Agrofil-SZMI Kft. szakembereinek álláspontja szerint a közvélekedéssel ellentétben a no-till technológia egyik legnehezebb része nem is a gyomnövények kezelése, különösen annak fényében, hogy az okszerű glifozát-felhasználás még évekig biztosított lehet, hanem a rágcsálók, valamint a moly elleni küzdelem. Utóbbi az Egyesült Állomokban a GMO segítségével megoldott, pocokkal és hörcsöggel pedig a szakmai út során nem is találkoztak.
„Ami tapasztalat van a rágcsálókkal kapcsolatban, az mindössze annyi, hogy a nitrogén-utánpótlásra folyékony ammóniát használnak, ami komoly repellens hatással van a gerincesekre, így a rágcsálók gyakorlatilag eltűnnek a területről. Ez nagyban felforgatná a magyarországi kukoricatermesztést és annak tápanyag-utánpótlását, de nem kizárt, hogy a technológia terjedésének lesz egy húzóereje az ammóniás nitrogén-utánpótlás irányába” – fogalmazott Lajos Mihály.
Kísérlet, kísérlet és kísérlet
Mivel a technológia új, így a jövőben is sok üzemi tesztre lesz szükség. Az Agrofil-SZMI Kft. által elindított Termelői Klub az on-farm kísérletekkel ebben is segítséget nyújt a termelőknek – legyen szó kis vagy nagy parcelláról.
„Teljesen termékfüggetlenül, a konkrét kísérleti és korszerű agronómiai eredményekre alapozva indíthatunk el új irányokat vagy akár megalapozhatjuk a korábbi technológiák adatalapú alkalmazását. Tehát egy adatkorszerűsítés segíti a környezeti és ökonómiai értelemben is vett fenntartható gazdálkodást” – magyarázta az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a klub alapító tagjaival jelenleg négy helyszínen, négy növényben, négyes vetésforgóban, üzemi osztott parcellákon hasonlítják össze a no-till eredményeket statisztikailag kiértékelhető módon, aminek az első adatait már gyűjtik is.
A no-till technológia magyarországi lehetőségeinek megismerése érdekében tehát több Agrofil-kísérlet is zajlik, ami mellett a Termelői Klub tagjaival egy amerikai szakértő, Jim Leveric, a Wisconsini Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Tanszékének Professor Emeritusa is megosztja tapasztalatait. A vele készült interjúnkat az Agrofórum notill videósorozatának következő részében láthatják.
