A cseresznyetermesztésben nagy gondot okoz az érés előtti gyümölcsrepedés. A 2019-es évre visszatekintve elmondhatjuk, hogy szinte nem volt olyan cseresznyeültetvény az országban ahol ne jelentkezett volna az esővíz következtében fellépő gyümölcsrepedés. A tavalyi évben közvetlenül a szüreti időszakot megelőző és a szüreti időszakban lehullott hirtelen nagy mennyiségű csapadék országszerte problémát okozott, rontva a gyümölcs minőségét és értékesíthetőségét, súlyos gazdasági károkat okozva a termelőknek. Sokéves hazai tapasztalat, hogy az érés időszakában számítani kell a hirtelen fellépő kisebb-nagyobb csapadékmennyiségekre.
A gyümölcsrepedést több tényezőre is visszavezethetjük. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nagyobb gyümölcsű fajták (’Carmen’) esetében nagyobb a repedés előfordulásának a gyakorisága is. A problémát fokozhatja, ha kisebb volt adott évben a kötődés mértéke, ami szintén a gyümölcsméretre lesz hatással. Kutatók összefüggést találtak a hús és héjkeménysége és a repedés gyakorisága között. Keményebb, roppanó húsú cseresznyefajták nagyobb mértékben hajlamosak a repedésre, ugyanakkor a késői érésű fajták ellenállóbbak.
A víz két irányból okozhat problémát, egyrészt a gyökérzeten keresztül, mivel az itt hirtelen felvett víz a gyümölcsökben megnövekedett turgornyomáshoz fog vezetni. Másrészt a gyümölcsök felületére kerülő víz felborítja a gyümölcsök ozmotikus koncentrációját, ami fokozódik az érés előrehaladtával, mivel a növekvő cukortartalom miatt egyre nagyobb potenciálkülönbség jelentkezik a gyümölcshús és gyümölcs felszíne között. Sajnos ezeket a folyamatokat a hőmérséklet jelentős mértékben tudja még befolyásolni. Az utóbbi években megfigyelhető, hirtelen fellépő nagy melegek tovább fokozzák a repedés kockázatát. Tapasztalatok szerint ebben az időszakban jelentkező nyári záporok után nagyobb a valószínűsége a gyümölcsök hirtelen kicsattanásának, mint egy hűvös hosszantartó csendes esőzés után.
Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy mit tehetünk gyümölcseink védelmének az érdekében? Nagyon fontos lesz a helyes fajtaválasztás és mellette az optimális alany megválasztása. Törekedni kell, hogy a tenyészidőszak alatt folyamatos legyen a vízellátottság. Rendszeres kis mennyiségű öntözéssel felkészíthetjük növényeinket, hogy ne érje őket „váratlanul” a hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék. Végül, de nem utolsósorban fontos lesz a növények jó kondíciója. Helyes tápanyag-utánpótlással biztosíthatjuk növényeink megfelelő tűrőképességét. Közismert tény, hogy kalciumtartalmú lombtrágyákkal fokozhatjuk a gyümölcsök húskeménységét. Azonban az eredményesség nagyban függ az alkalmazott kalciumformuláktól, vivőanyagoktól, töménységtől és a kijuttatás idejétől. A kalcium sejterősítő hatásának köszönhetően ruganyosabbá válik a sejtfal és a gyümölcsök pulton tarthatósága is jelentős mértékben javul.
A 2019-es évben gyümölcsrepedés mérséklésére kísérleteket állítottunk be a Szent István Egyetem Soroksári Kísérleti Üzemében. A kezelések egységesen ’Vera’ cseresznyefajtában kerültek beállításra. A vizsgálat során egy kezeletlen kontroll blokkot meghagytunk, melyben a fák semmiféle lombtrágyás kezelésben nem részesültek. A másik blokkban, pedig a Huminisz Kft. által forgalmazott aminosavakkal dúsított huminsavas technológiáját használtuk (1. táblázat).
A kezelések közti különbségeket szabadföldi körülmények között és laboratóriumban értékeltük. Az előbbit két időpontban, először az első kezelést követő 11. napon, majd a szüret időpontjában a gyümölcsök bonitálásával, míg az utóbbit a szüretet követően 2, 5 és 12 órás desztillált vízben való áztatás során. A laborvizsgálatokat a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszék Gyümölcsvizsgáló laboratóriumában végeztük.
Szabadföldi és laboratóriumi vizsgálataink megerősítették, hogy kalciumtartalmú szerek alkalmazása a cseresznye esetében sikeresen csökkentheti a gyümölcsrepedések mértékét (1. ábra). Cseresznyében érdemes a kalciumos lombtrágyás kezeléseket már borsónagyságtól elkezdeni, abban az esetben, ha erre nincs lehetőségünk, vagy lekéstük ezt a fenológiai állapotot, még a színeződéskor kijutatott kezelésekkel is jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a kicsattant gyümölcsök számát. 2019-es évben a szüretet megelőző hetekben történt 2 felülkezelésnek köszönhetően 15%-kal mérséklődött a repedt gyümölcsök aránya (2. táblázat, 1-2. kép).
Összefoglalva, a cseresznye érésekor egyrészt a megnövekedett gyökérnyomás, másrészt a gyümölcs bőrszövetén keresztül felvett túlzott mennyiségű víz hatására a gyümölcs kireped. Ezek a gyümölcsök a piacon eladhatatlanná válnak, problémát tovább fokozza, hogy gombás betegségeknek nyithatnak utat (szürkerothadás) és az ilyen termések a szomszédos egészséges gyümölcsöket is megfertőzhetik. A megelőzés érdekében nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a gyümölcsrepedés elleni védekezés alapja a fák kiegyensúlyozott víz- és tápanyagellátása. Ilyen körülmények között kevésbé okoz problémát, egy hirtelen jött nagyobb mennyiségű csapadék. Az érés folyamán lezajló biokémiai változások következtében gyümölcseink kitetté válnak a külső behatásokkal szemben, ezért ebben a kritikus időszakban elvégzett kalciumos kezelésekkel jelentős mértékben tudjuk befolyásolni a gyümölcsrepedés előfordulásának gyakoriságát.