Hányszor kell permetezni az almafákat?

Agrofórum Online

Sz. Kálmán kérdése: Hányszor, és mikor kell permetezni az almafákat? Mik a legjelentősebb betegségei és kártevői?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az almának meglehetősen sok kórokozója és kártevője van, ezért évente a növényvédelmi kezelések száma elérheti akár a 10-12 is. A gombás betegségek közül a legnagyobb jelentősége a lisztharmatnak és a varasodásnak van. A lisztharmatnak a melegebb és párásabb, a varasodásnak pedig a hűvösebb és csapadékosabb tavaszi időjárás kedvez. A baktérium okozta tűzelhalás járványos fellépéséhez 18-25 fokos, csapadékos időjárás szükséges.

Az almán jelenlévő számos kártevő közül az almamoly, a takácsatkák, a levélaknázó molyok, a sodrómolyok, a levéltetvek, a vértetvek és a pajzstetvek jelenléte okozhatja a legnagyobb problémát. Az almamoly rajzására évente kétszer, először májusban, majd nyár közepén kell számítani. Felszaporodása főként száraz és aszályos nyarakon jellemző, akárcsak a takácsatkák esetében. A levéltetvek már áprilisban jelen lehetnek és az egész vegetáció alatt károsíthatnak.

Az alma károsítóinak megjelenését elsősorban az időjárási körülmények befolyásolják, így a vegyszeres védekezést almában az előrejelzésre kell alapozni. A tél végi lemosó permetezés az almafák növényvédelmének is hasznos lépése, ugyanis a kezdeti, kora tavaszi fertőzési nyomás e munkafolyamattal hatékonyan csökkenthető. A rügyfakadástól a virágzásig végzett permetezések időzítésének nagy jelentősége van a kórokozók elleni védelemben. A levelek 1-2 cm-es, vagyis egérfüles, illetve bimbós állapotában, valamint virágzás előtt indokolt a lisztharmat elleni permetezés, melyet a sziromhullás utáni időszakban is folytatni kell (ciprodinil, difenokonazol).

Virágzástól kell jobban odafigyelni a varasodás elleni permetezésre is, különösen, ha csapadékosabb és hűvös az időjárás. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában (áprilistól júniusig) a varasodás ellen felszívódó (penkonazol) és kontakt (klórtalonil) szerek kombinált használata ajánlott. A tünetek megjelenésekor 5-7 naponta végzett kezelés ajánlatos a javulás érdekében.

Az almamoly és levélaknázó molyok rajzása feromoncsapdák kihelyezésével előre jelezhető. Ellenük pl. az acetamiprid, lambda-cihalotrin hatóanyagokkal permetezhetünk. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában a levéltetvek ellen, célzott kezeléssel speciális tetűirtókkal (pl. pirimikarb, flonikamid) védekezhetünk. Ezen felszívódó hatású készítmények hatásosak a már besodort levelekben élő egyedek ellen is. A tenyészidőszak további részében a többi kártevővel, főként a molyokkal szemben összevont védekezést alkalmazzunk. Szüret után is óvjuk fáinkat, az őszi lemosó permetezést is célszerű elvégezni, valamint a lehullott lombot összegyűjteni, vagy talajba forgatni.

 

A sárgarozsda és a kabócák is megjelentek a Tolna megyei táblákon

2018. január 29. 07:45

Ha nem változik az időjárás februárban, a gazdálkodók komoly növényvédelmi kihívások elé nézhetnek az idei szezonban.

BASF együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért

2019. november 6. 09:02

A fenntarthatóság eszméje csak akkor válhat a termelők hétköznapi valóságává, ha gazdaságilag is megvalósítható megoldások születnek, ehhez pedig szükség van az innovációra, a digitalizációra és a megfelelő szabályozó környezetre.

Összhangban a kukorica igényeivel

2018. április 26. 08:33

A szántóföldi munkák később kezdődtek ebben az évben, várhatóan májusban hatalmas munkacsúcs alakul ki a növényvédelemben.

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.