Hányszor kell permetezni az almafákat?

Agrofórum Online

Sz. Kálmán kérdése: Hányszor, és mikor kell permetezni az almafákat? Mik a legjelentősebb betegségei és kártevői?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az almának meglehetősen sok kórokozója és kártevője van, ezért évente a növényvédelmi kezelések száma elérheti akár a 10-12 is. A gombás betegségek közül a legnagyobb jelentősége a lisztharmatnak és a varasodásnak van. A lisztharmatnak a melegebb és párásabb, a varasodásnak pedig a hűvösebb és csapadékosabb tavaszi időjárás kedvez. A baktérium okozta tűzelhalás járványos fellépéséhez 18-25 fokos, csapadékos időjárás szükséges.

Az almán jelenlévő számos kártevő közül az almamoly, a takácsatkák, a levélaknázó molyok, a sodrómolyok, a levéltetvek, a vértetvek és a pajzstetvek jelenléte okozhatja a legnagyobb problémát. Az almamoly rajzására évente kétszer, először májusban, majd nyár közepén kell számítani. Felszaporodása főként száraz és aszályos nyarakon jellemző, akárcsak a takácsatkák esetében. A levéltetvek már áprilisban jelen lehetnek és az egész vegetáció alatt károsíthatnak.

Az alma károsítóinak megjelenését elsősorban az időjárási körülmények befolyásolják, így a vegyszeres védekezést almában az előrejelzésre kell alapozni. A tél végi lemosó permetezés az almafák növényvédelmének is hasznos lépése, ugyanis a kezdeti, kora tavaszi fertőzési nyomás e munkafolyamattal hatékonyan csökkenthető. A rügyfakadástól a virágzásig végzett permetezések időzítésének nagy jelentősége van a kórokozók elleni védelemben. A levelek 1-2 cm-es, vagyis egérfüles, illetve bimbós állapotában, valamint virágzás előtt indokolt a lisztharmat elleni permetezés, melyet a sziromhullás utáni időszakban is folytatni kell (ciprodinil, difenokonazol).

Virágzástól kell jobban odafigyelni a varasodás elleni permetezésre is, különösen, ha csapadékosabb és hűvös az időjárás. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában (áprilistól júniusig) a varasodás ellen felszívódó (penkonazol) és kontakt (klórtalonil) szerek kombinált használata ajánlott. A tünetek megjelenésekor 5-7 naponta végzett kezelés ajánlatos a javulás érdekében.

Az almamoly és levélaknázó molyok rajzása feromoncsapdák kihelyezésével előre jelezhető. Ellenük pl. az acetamiprid, lambda-cihalotrin hatóanyagokkal permetezhetünk. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában a levéltetvek ellen, célzott kezeléssel speciális tetűirtókkal (pl. pirimikarb, flonikamid) védekezhetünk. Ezen felszívódó hatású készítmények hatásosak a már besodort levelekben élő egyedek ellen is. A tenyészidőszak további részében a többi kártevővel, főként a molyokkal szemben összevont védekezést alkalmazzunk. Szüret után is óvjuk fáinkat, az őszi lemosó permetezést is célszerű elvégezni, valamint a lehullott lombot összegyűjteni, vagy talajba forgatni.

 

Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása

2019. szeptember 3. 08:32

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.

Lótücsök tizedeli a palántákat

2019. április 30. 11:55

A növények fenológiai fejlődésükben előbbre járnak az ilyenkor megszokotthoz képest.

BASF együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért

2019. november 6. 09:02

A fenntarthatóság eszméje csak akkor válhat a termelők hétköznapi valóságává, ha gazdaságilag is megvalósítható megoldások születnek, ehhez pedig szükség van az innovációra, a digitalizációra és a megfelelő szabályozó környezetre.

Méhkímélő növényvédelem

2020. április 8. 14:48

A növényvédelmi munkálataink során kiemelt fontosságú a beporzó rovarok védelme, melynek szabályait a 43/2010 FVM rendelet 15. §-a szabályozza hazánkban. Ez alapján a növényvédő szerek felhasználását szabályozó engedélyokiratban is külön tételként felsorolják az adott készítmény méhekre gyakorolt hatását, besorolását, ezek az adatok a szerek csomagolásán olvashatók.