Milyen méhkímélő megoldás létezik puszpángmoly ellen?

Agrofórum Online

F. Anna kérdése: Virágzik a puszpángbokrom, és szeretném lepermetezni puszpángmoly ellen. Mivel kezelhetem, hogy a bokor virágait látogató méheket ne pusztítsam el?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus 

Kedves Kérdező!

Nagyon megörültem kérdésének, végre valaki előre tekint, előre gondolkodik a puszpángmoly elleni csatában, nem elkésve cselekszik, és mellette a méhek védelmét is figyelembe veszi.

A selyemfényű puszpángmolynak hazánkban 3 nemzedéke fejlődik, az áttelelő alak, mely lehet gubóban alvó lárva, vagy a levelekre rögzített állapotú báb. A felsoroltak közül csak a lárva alakja ellen tud védekezni, hiszen az táplálkozik a levelekkel, amikor téli álmából felébred. Amennyiben megfigyelt a bokron friss rágásnyomokat, olyanokat, melyeknek a széle nincs beszáradva, nem parás, akkor már aktívak a korai lárvák. Az idei tél rendkívül enyhe volt, a rovarokat a nem létező téli fagy nem ritkította meg, valószínű erős fertőzést fognak okozni az áttelelt lárvák. Ha a tavaszi felmelegedés gyors lesz, robbanásszerű károsításuk várható.

Szövedékét elhagyó áttelelt lárva

A lárvák ellen több féle III. és II. forgalmi kategóriába tartozó rovarölő szer használható. A többségük a kontakt, érintő hatású szerek csoportjába tartozik. Ezek csak akkor tudják kifejteni hatásukat, ha a szert a levelek felületére egyenletesen juttatjuk ki, és a viaszos felületre rá is tapad. Ezért tapadásfokozó szer nélkül nem érdemes permetezést végezni. Felszívódó hatású rovarölő hatóanyag csak egy – acetamiprid – van forgalomban, több féle növényvédő szer néven kapható.

A növényvédő szerek méhekre gyakorolt veszélyességét engedélyezésük előtt bevizsgálják, és három kategóriába sorolják:

  1. méhekre nem jelölésköteles, ezek használatánál nincs szabályozás,
  2. méhekre mérsékelten veszélyes, ezeket csak alkonyat után és legfeljebb este 22 óráig szabad kijuttatni, hogy a méhek reggeli kirepüléséig elteljen 8 óra,
  3. méhekre kifejezetten veszélyes, ezeket virágzó növényekre tilos használni.

Házi kertekben is használható szerek közül a deltametrin hatóanyag (pl. Decis, Disha stb.), a lambda-cihalotrin hatóanyagú Karate zeon és Kaiso garden a 2. kategóriába tartoznak, virágzó bokornál csak alkonyat után szabad velük permetezni. A cipermetrin hatóanyagú (Cyperkill, Sherpa) és bizonyos lambda-cihalotrin hatóanyagú (Full, Kaiso) szerek a 3. kategória tagjai, ezeket virágzó növényekre permetezni TILOS.

A báb szövedékkel rögzíti magát

A metoxifenozid hatóanyagú Runner, a Bacillus thuringiensis hatóanyagú Dipel, a diflubenzuron hatóanyagú Dimilin és az acetamiprid hatóanyagú Mospilan a méhekre nem jelölésköteles 1. csoportba tartoznak. Felhasználásukra nincs korlátozás. Ennek ellenére alkalmazásukat elsősorban alkonyati órákban javasoljuk. A Runner és Steward tojásölő hatással is rendelkezik, a Dimilin és Dipel pedig elsősorban a frissen kikelt, kisméretű fiatal lárvák ellen ajánlott.

Sikeres permetezés ellenére is számítani kell/lehet később is a puszpángmoly megjelenésére, mivel a lepkék jó repülők, betelepülnek kertünkbe. Rajzásuk szexferomon-csapdákkal vagy kihelyezett lámpával (fénycsapdával) nyomon követhető.

 

A természetközeli termesztés szellemisége

2019. május 27. 14:08

Egy hazai gazdaságot mutatunk be Olvasóinknak, ahol a természetközeli termesztési mód alkalmazásával törekednek arra, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentsék, illetve elkerüljék. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.

Már indokolt a védekezés a repcében

2019. február 25. 07:59

A február utolsó dekádjában jelentkező télies lehűlés az éjszakai fagyok mellett nem hozott nagyobb mennyiségű csapadékot, így tovább folytatódott a talajok felső rétegének száradása.

Milyen kártevők ellen kell most megvédeni a szilvafákat?

2020. április 7. 04:36

R. Miklós kérdése: A kertemben több szilvafa is található. Milyen tavaszi kártevők ellen kell most megvédeni a szilvafákat?

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

2018. május 23. 04:30

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni