Növényvédelem

A hazai görögdinnye termesztést veszélyeztető baktérium, az Acidovorax citrulli

Agrofórum Online

A hazai szabadföldi zöldségtermesztés egyik kiemelkedő ágazata a görögdinnye termesztés. A termesztéstechnológia fejlődése, az intenzív termesztés és a betegség ellenállósággal rendelkező új fajták szerepe kiemelkedően fontos abban, hogy a termelők első osztályú árut tudjanak előállítani a hazai és a nemzetközi piacra (Németország, Lengyelország, Csehország) egyaránt. A görög-, illetve a sárgadinnye fajták is számos vírusos, baktériumos és gombás betegségre lehetnek fogékonyak, melyek évről évre megjelenhetnek a termőterületeken és ezzel megnehezítik a termesztést.

Magyarországon a dinnye termésrothadás betegsége (kórokozója: Acidovorax citrulli) először 2007 nyarán jelent meg, súlyos károkat okozott a Békés megyei dinnyeterületeken, több hektár teljes pusztulását eredményezte. Az érintett ültetvényekben ’Crisby’ fajtájú érőfélben lévő terméseken 100%-os kártételt tapasztaltak. A terméseken növekvő, vizenyős, sötét, szabálytalan szélű elszíneződések jelentek meg. Később a héj felrepedt, a termések rothadásnak indultak. A tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentek meg a betakarítás előtt álló görögdinnyén és igen gyorsan terjedtek. A tünetek egyértelműen baktériumos betegségre utaltak. Hazánkba a kórokozó török import oltott palántákkal került be.

Majd 2016 nyarán egy Fejér megyei termesztőtől származó görögdinnyéken újabb, az acidovorax-os betegségre jellemző tüneteket észleltünk (1. kép). A termések felületén vizenyős foltok jelentek meg, amelyek idővel barnultak, beszáradtak és berepedeztek. A termések belseje vizenyős volt, elfolyósodott, elrothadt. Mivel a tünetek hasonlítottak a majdnem 10 évvel ezelőtt tapasztalt tünetekre, így feltételeztük, hogy hazánkban az Acidovorax citrulli baktériumfaj okozhat megint jelentős gazdasági kárt a görögdinnye termesztésben.

Mindkét esetben a klasszikus (morfológiai és biokémiai) bakteriológiai vizsgálatokat követően molekuláris módszerrel is azonosítottuk a kórokozót a Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék laboratóriumában. Hazánkban 2016-ban újra bizonyítottuk az Acidovorax citrulli baktériumfaj újabb megjelenését, előfordulását görögdinnye termésén és elsőként mutattuk ki a kórokozót fertőzött dinnyék magjából is. 2016-ban feltételezhetően Kínából származó fertőzött szaporítóanyaggal (maggal) kerülhetett Magyarországra a kórokozó, mely jelentős termésveszteséget és anyagi kárt okozott a termesztőknek.

1. kép Acidovorax citrulli okozta tünetek görögdinnye termésén (Fotók. Balázs G., Végh A., 2016)

Tünetek

Az Acidovorax citrulli melegkedvelő baktériumfaj, a kórokozó számára a meleg, nedves, párás időjárás a legkedvezőbb. Optimális hőmérsékleti igénye 35 oC, de 41 oC-on is jól fejlődik. Ilyen körülmények között olyan gyorsan terjed, hogy néhány beteg növény a teljes növényállományt pusztulását okozhatja rövid időn belül.

A jellegzetes tünetek alapján könnyen felismerhető a betegség (2. kép). A palánta sziklevelein vizenyős foltok jelennek meg, melyek később barna, szegletes, nekrotikus foltokká alakulnak. Az újonnan fejlődött lombleveleken a sziklevelekhez hasonlóan, barna, erekkel határolt szegletes nekrotikus foltok figyelhetőek meg. Súlyos fertőzés esetén a növény már palántakorban elpusztul. A kórokozó okozta tünetek minden növényi részen láthatóak, de az igazán szembetűnő tünetek a termésen jelennek meg.

Először apró, pár milliméteres sötétzöld-barna foltok jelennek meg a héjon, a fertőzés ilyenkor még csak alig észrevehető, amelyek gyorsan növekszenek, szélük szabálytalan, és akár egy hét alatt kiterjedhetnek az egész termésre, felrepedhetnek, illetve baktérium nyálkacsepp is megjelenhet rajta. Érésig a fertőzés igen súlyosan károsíthatja a termést. A héj alatti zöld rész először vizenyős lesz, majd barnul. A felületről a gyümölcshúsba húzódik a kórokozó, ahol lágyrothadást idéz elő, ahol másodlagosan megtelepedhetnek egyéb rothadást okozó baktériumok és gombák is.

A termés értéktelenné, eladhatatlanná válik. Sajnos előfordulhat, hogy a tüneteket palántakorban egyáltalán nem vagy alig tapasztaljuk, és eddigi hazai megfigyelések alapján csak az értékesítéskor okoz jelentős kárt a termésen, amikor már késő. A kórokozó gazdanövény nélkül csupán pár hétig marad életképes, viszont a fertőzött magokból a következő évben beteg növények fejlődnek. A baktérium elsődleges inokulum forrása a fertőzött mag, melyből fertőzött csíranövény fejlődik.

2. kép Acidovorax citrulli okozta tünetek görögdinnye sziklevelén, lomblevelén, termésén (Fotók. Aradi A., 2012, Tóth A., 2017, Végh A., 2017)

Gazdanövénykör

A kórokozó széles gazdanövénykörrel rendelkezik, többek között azonosították már sárgadinnyéről, görögdinnyéről, tökfélékről, uborkáról, paprikáról és bételborsról is. Hazánkban mesterséges fertőzés keretében bizonyítottuk, hogy a kórokozó képes fertőzni a görögdinnyét, kígyó- és berakóuborkát, paprikát, patisszont és a cukkínit is (3. kép). A 2007-ben izolált baktérium törzs a sárgadinnyét nem fertőzte, azonban a 2016-ban izolált törzs a mesterséges fertőzés során a görögdinnye mellett a sárgadinnyét is képes volt fertőzni (4. kép).

3. kép Mesterségesen fertőzött főzőtök, csillagtök, cukkíni és sárgadinnye termések (Fotó: Tóth, 2017)

4. kép Acidovorax citrulli okozta tünetek görög-és sárgadinnye terméseken

A szakirodalom szerint két csoportba lehet sorolni az Acidovorax citrulli izolátumokat a gazdanövénykör alapján. Az első (I) csoportba azok az izolátumok tartoznak, amelyek a sárgadinnyét és egyéb kabakos növényeket fertőznek. A második (II) csoportba sorolják azokat az izolátumokat, amelyek csak a görögdinnyén képesek fertőzést okozni. Azonban a baktérium csoportok elkülönítése során megállapíthatjuk, hogy a 2016-ban izolált izolátumok a korábbi előfordulásokhoz képest a görögdinnyén és a kabakosokon kívül a sárgadinnyét is egyaránt agresszíven fertőzik, melyek a korábbi csoportosítás szerint egyik csoportba sem tartoznak, így egy új csoport (III) elkülönítését is eredményezi.

Védekezés

Fontos a betegség elleni védekezés. Sajnos a növénypatogén baktériumok elleni védekezési lehetőségeink korlátozottak. Megoldást elsősorban a megelőzés jelenthet, higiéniai szabályok betartása, egészséges szaporítóanyag (mag, palánta) használat. Fontos, hogy a palántákat már kiültetés előtt folyamatosan megfigyeljük, és amelyiknél fertőzést gyanítunk, azt a növényt azonnal el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

Ha a már kiültetett palántákon észleljük a tüneteket, réztartalmú növényvédő szerekkel permetezhetünk az érés kezdetéig, érdemes az egész állományt is kezelni megelőzésként. A fajtaválasztás is egy megoldás lehet a kórokozó elleni védekezés során. Megkezdtük görög- és sárgadinnye fajták, egyéb kabakosok fajtafogékonysági vizsgálatait, mely lehetőséget adhat hazánkban, a jövőben, a termesztőknek egy esetleges járványszerű fellépés esetén ellenálló/toleráns fajta termesztésbe vonására. Fertőzés esetén minden tárgyat, ami kapcsolatba került a beteg, vagy csak gyanús növényekkel, fertőtleníteni kell.

A fertőzött növénymaradványokat össze kell gyűjteni és megsemmisíteni. Mivel a kórokozó mechanikai úton, vízcseppek segítségével is terjedhet, ezért esőztető öntözés helyett csepegtető rendszerűt alkalmazzunk. Ha kellő elővigyázatossággal telepítünk és az ültetvényt rendszeresen figyelemmel kísérjük, minden nagyobb kár elkerülhető, és egészséges termést takaríthatunk be. A baktérium elleni védekezés során csak a különböző védekezési módszerek (egészséges szaporítóanyag, higiénia, agrotechnika, kémiai védekezés, rezisztens és toleráns fajták) integrált alkalmazása hozhat eredményt.

Ami viszont fontos tény, hogy 2007-ben fertőzött török import palántával, 2016-ban feltételezhetően fertőzött kínai maggal kerülhetett Magyarországra a kórokozó, mely jelentős kárt okozott a termesztőknek. A kórokozó egyéb kabakosokat, sőt a burgonyafélék családjába tartozó növényfajokat is képes fertőzni, így jelentősen veszélyeztetheti a jövőben, a hazai zöldségtermesztést, ezért fokozottan figyeljünk a szaporítóanyag ellenőrzésére, nyomon követhetőségére, valamint a tünetek korai felismerésére.

Dr. Karacs-Végh Anita, Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék

A kutatást a NAIK-Agrártehetség Program Kitüntető Pályázat, Fiatal Kutató Kategória Pályázat támogatja.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

SPAR: slágertermék lesz a magyar dinnye

2018. július 5. 13:20

A fogyasztói visszajelzések azt bizonyítják, hogy nagyon kedvelt a magyar dinnye, különösen a „hagyományos” magvas görögdinnye iránt folyamatos a kereslet a SPAR és INTERSPAR áruházakban.

Dinnyeföldön késeltek a napszámosok

2018. július 27. 13:33

A 49 éves román állampolgárt, F. Vasiliét a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya életveszélyt okozó testi sértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette.

Dinnyeszezon: már júniusban kezdődik!

2018. június 13. 09:23

A tavaszi meleg hatására minden termék érésének kezdete két héttel korábbra került, így a dinnyénél is már június végén teljes lesz a magyar görögdinnye kínálat.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420