Hogyan savanyíthatjuk a talajt a körte számára?

Agrofórum Online

Sz. Balázs kérdése: Segítségüket szeretném kérni. Hogyan lehet csepegtető öntözéssel savanyítani a talajt ahhoz, hogy megfelelő legyen a ph értéke a körtének a kedvező tápanyag-felvételhez.

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A körte a középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, vályog és agyagos talajokon érzi jól magát. Gyengébb talajokon a gyümölcse apró marad, húsában pedig kősejtek képződnek, vagyis termése kövecses lesz. Meszes talajokon, főleg, ha birs alanyú az ültetvény, egyes tápanyagok (cink, bór) felvétele akadályozott. A legnagyobb gondot azonban a vas felvételének és szállításának gátlása okozza, mely a növényeken klorózis formájában jelenik meg. Erősen savanyú talajokon a foszfor és magnézium hiánytünetei jelentkeznek a leggyakrabban.

A talaj kémhatása (pH) a talaj savasságát vagy lúgosságát jelző szám. A pH 0-14 között változó értéktartomány, a 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. A körtefák optimuma a pH tekintetében 6,2 és 8,2 között van.

A talaj kémhatásának megállapításához a laboratóriumi vizsgálat a legtisztább megoldás, ez az otthon elvégzett gyors analízissel (pl. ecetpróba) össze nem hasonítható, önmagában az egyszerű mérés nem elegendő. Abban az esetben végezzünk bármiféle talajjavító beavatkozást, amennyiben talajunk pontos pH-értékét ismerjük!

A lúgos vagy meszes-szódás szikes talajokat kimondottan savanyú hatóanyagokkal, pl. a gipsszel, a kalciumkloridos tőzeggel tudjuk javítani. A finom porrá őrölt gipszet fel lehet oldani és az öntözővízzel ki lehet kijuttatni, de lehetséges a gipszet a talaj felszínére is szórni. A gipsz bizonyítottan jó ásványianyag-forrás, és javítja a talaj szerkezetét is. A műtrágyák közül az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, de savanyító hatásuk eltérő mértékű. A növény ültetésekor a megásott gödörbe szórhatunk tőzeget, de ennek hatása nem nyújt hosszú távú megoldást. A talajjavítás komoly beruházást, szakértelmet igényel a vizsgálattól a kivitelezésig.

Talajt javítani vizsgálati eredmény, valamint szakértői közreműködés nélkül még saját erőből sem szabad! Ezzel kapcsolatban minden esetben kérjük ki szakember véleményét!

 

 

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Fenn kell tartani a minimális talajborítást!

2018. augusztus 30. 14:15

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt.

Új talajkezelési technológia segíthet az aszály leküzdésében

2020. január 7. 09:34

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával.

Lényeges a talaj széntartalmának növelése

2018. november 19. 09:33

A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést.