Hogyan savanyíthatjuk a talajt a körte számára?

Agrofórum Online

Sz. Balázs kérdése: Segítségüket szeretném kérni. Hogyan lehet csepegtető öntözéssel savanyítani a talajt ahhoz, hogy megfelelő legyen a ph értéke a körtének a kedvező tápanyag-felvételhez.

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A körte a középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, vályog és agyagos talajokon érzi jól magát. Gyengébb talajokon a gyümölcse apró marad, húsában pedig kősejtek képződnek, vagyis termése kövecses lesz. Meszes talajokon, főleg, ha birs alanyú az ültetvény, egyes tápanyagok (cink, bór) felvétele akadályozott. A legnagyobb gondot azonban a vas felvételének és szállításának gátlása okozza, mely a növényeken klorózis formájában jelenik meg. Erősen savanyú talajokon a foszfor és magnézium hiánytünetei jelentkeznek a leggyakrabban.

A talaj kémhatása (pH) a talaj savasságát vagy lúgosságát jelző szám. A pH 0-14 között változó értéktartomány, a 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. A körtefák optimuma a pH tekintetében 6,2 és 8,2 között van.

A talaj kémhatásának megállapításához a laboratóriumi vizsgálat a legtisztább megoldás, ez az otthon elvégzett gyors analízissel (pl. ecetpróba) össze nem hasonítható, önmagában az egyszerű mérés nem elegendő. Abban az esetben végezzünk bármiféle talajjavító beavatkozást, amennyiben talajunk pontos pH-értékét ismerjük!

A lúgos vagy meszes-szódás szikes talajokat kimondottan savanyú hatóanyagokkal, pl. a gipsszel, a kalciumkloridos tőzeggel tudjuk javítani. A finom porrá őrölt gipszet fel lehet oldani és az öntözővízzel ki lehet kijuttatni, de lehetséges a gipszet a talaj felszínére is szórni. A gipsz bizonyítottan jó ásványianyag-forrás, és javítja a talaj szerkezetét is. A műtrágyák közül az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, de savanyító hatásuk eltérő mértékű. A növény ültetésekor a megásott gödörbe szórhatunk tőzeget, de ennek hatása nem nyújt hosszú távú megoldást. A talajjavítás komoly beruházást, szakértelmet igényel a vizsgálattól a kivitelezésig.

Talajt javítani vizsgálati eredmény, valamint szakértői közreműködés nélkül még saját erőből sem szabad! Ezzel kapcsolatban minden esetben kérjük ki szakember véleményét!

 

 

Számoljon le a szármaradványokkal!

2018. február 23. 08:40

A kultúrnövények termesztése során a termés mellett jelentős mennyiségű gyökér- és szármaradvány is keletkezik.

Baktériumkészítményekkel a precízebb és fenntarthatóbb gazdálkodás irányába

2019. január 30. 11:08

Nincsen más lehetőség, mint előre menekülni. Ezt vallja idősebb és ifjabb Petrohay György, akik a Velencei-tó közelében, Seregélyes határában gazdálkodnak.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Palántanevelésben használatos takaróföldek: perlit, zeolit, vermikulit

2020. február 8. 06:36

A takaróföld kiváló víztartó képességénél fogva óvja a magot, majd a csíranövényt a kiszáradástól, amíg a csíragyök nem fejleszt vízfelvételre alkalmas gyökereket.