Vetőmag, talajfertőtlenítő, növényvédő szer, műtrágya, lombtrágya, hogy csak a legfontosabb input anyagokat említsük. Egyesével sem könnyű dönteni, de ha komplex termesztéstechnológiáról beszélünk hozzávehetjük a talajmunkát, a vetőgépet, a permetezőgép fúvókáját, az aratást, betárolást is és sort szinte a végtelenségig folytathatnánk.
A termelők számára az időjáráson túli legfontosabb kérdés, hogy lesz a terménynek piaca és ha igen milyen áron lehet majd értékesíteni. Szabad-e még egyszer kezelni, kapjon-e még valamennyivel több műtrágyát a növény. Érdemes-e költeni rövid vagy hosszútávon, megtérül-e a ráfordítás. Mindenki a saját, vagy leginkább környékbeli gazdatársak tapasztalataira támaszkodik, de mi most az országos adatok alapján keressük a válaszokat.
Az adatok a Kleffmann és Partner Kft. éves felmeréseiből származnak, minden szezonban 800-850 kukorica termelőt kérdezünk az általuk használt vetőmag, növényvédő szer valamint műtrágya használati szokásairól. Évről évre körülbelül a szemes és siló kukorica terület 15-16 százalékát kérdezzük le. Mintánk megyére és kukorica területre is reprezentatív.
Az adatok könnyebb elemzése miatt régiós szinten elemezzük az adatokat. A hivatalos Európai Uniós régiókat használjuk: Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom), Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya), Dél-Alföld (Bács, Csongrád, Békés), Észak-Alföld (Hajdú, Jász, Szabolcs, valamint Pest), Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád). Az alábbi térképen mindezt vizuálisan is megmutatjuk, a százalékok pedig a régiók súlyát mutatják a kukoricával vetett terület arányában 2019-ben. A kukorica terület 43%-a a Dunántúlon, 57%-a pedig a Dunától keletre helyezkedik el.
Adódik a kérdés, hogy vajon ott-e a legjövedelmezőbb a kukorica termesztés, ahol a legmagasabb a terméshozam. Érdemes megvizsgálni az input anyagok árát és ezzel párhuzamba állítani a terméshozamot. Emellett szintén érdekes képet mutathat, hogy a terméshozamot vajon mennyire befolyásolja, hogy melyik régióban vetnek újabb, vagy már korosabb hibrideket.
Terméshozam szempontjából 3 kiemelkedő régiót láthatunk. Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-Alföld gyakorlatilag minden évben az országos átlagot meghaladó terméshozamot értek el az elmúlt években. Az elmúlt 3 év országos átlagos terméshozama 8,1 tonna hektáronként.
Mivel minden év más és más, ezért az adatok szórása (átlagtól való átlagos eltérés) nagyobb lehet, mint a 3 éves átlag, emiatt érdekesebb is trendjében vizsgálni az összefüggéseket. Input anyag ráfordítás tekintetében, ahogy a terméshozam tekintetében is kiemelkedik Dél-Dunántúl. Nyugat-Dunántúl is minden anyagra többet költ, mint az országos átlag, ugyanakkor Észak-Alföld esetében egyedül a növényvédőszer költség az, ami valamelyest meghaladja a 3 éves országos hektárköltséget. Ezek alapján a kifizetődő-e a többlet ráfordítás? Ha szigorúan csak a terméshozamot nézzük, akkor Dél-Dunántúlon a legjövedelmezőbb a kukorica termesztés a több év átlagában, de Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld is azon régiók közé tartozik, ahol az elmúlt években nyereségesebb lehetett a kukorica termesztés, mint az ország más vidékein.
A Dél-Alföldi régióban még a kisebb input anyag ráfordítás sem ellensúlyozza a kisebb termésből adódó kisebb bevételt. Észak-Magyarország esetében viszont a talajfertőtlenítő termékek kisebb volumenben történő felhasználása miatt jóval kevesebb a növényvédőszer ráfordítás az országos átlaghoz képest.
Vajon a hibridek életkorának milyen befolyásoló ereje van? A cégek kommunikációiban előkelő helyen szerepel a terméshozam, ami érthető is, hisz ki szeretne olyan hibrideket vetni, amiben nincs meg a kellő genetikai potenciál a hektáronkénti minél nagyobb terméshozam eléréséhez.
A lenti ábrán a kukorica hibridek életkorának megoszlását láthatjuk. A Kleffmann által becsült kukorica piacméret 2019-ben 50 ezres kiszerelésű zsákban 1,527 millió felhasznált zsák. A bevezetés évét onnét számoljuk, amikor először bemondja kutatásunkban egy termelő, termelők az adott kukorica hibridet.
Jól látható markáns különbség látszik a Dunántúl és a Dunától keletre eső területek között. A 10 éves, vagy annál idősebb fejlesztésű, olcsóbb hibrideket még mindig nagy területeken használják, főleg a Dunától keletre. Az új kukorica hibridek kipróbálása Dunántúlon nagyobb súlyú, mint az ország másik felén. A kukorica hibridek életkor megoszlása amiatt érdekes, hogy Nyugat-Magyarország és Dél-Dunántúl szinte ugyanolyan megoszlásban vetnek kukorica hibrideket, a nagyobb terméshozam azonban Dél-Dunántúlra jellemző. Sokkal több nagyüzem található a Dél-Dunántúlon, mint Nyugat-Magyarországon, – ezt érdemes nem elfelejtenünk.
Ha a termesztett kukorica terület alapján kategorizáljuk a felhasználást, kevéssé látunk markáns eltérést. Még a kisebb termelők is szívesen kipróbálják az újabb hibrideket. Az adatok alapján elmondható, hogy a legnagyobb mennyiségben a 4 éves, kisebb területen kipróbált, majd nagyobb területen bizonyított, emiatt bevált hibrideket választják a gazdálkodók.
Összegezve a legjobb termésátlaggal büszkélkedő Dél-Dunántúlon a nagyüzemek döntő többsége a drágább vetőmagokat is szívesen veti nagyobb területen, valamint jóval drágább input anyagokat használnak fel és ezek a különbségek kiemelkedő terméshozamban is megmutatkoznak.
Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2020-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Kutatásaink folyamatosan indulnak, legyen idén Ön is válaszadónk!
Tisztelettel:
Puskás Péter – Kleffmann és Partner Kft. – https://www.kleffmann.com/hu