Növénytermesztés

Zeolit a talaj termékenységének megőrzésére

Agrofórum Online

Jól tapasztalhatóan reneszánszát éli a zeolit felhasználása, ez jól érzékelhető, hiszen lépten-nyomon bele botlunk azokba a hirdetésekébe, amelyek a gazdálkodók figyelmébe ajánlják ezt az ásványt. Milyen tulajdonsága az, amely alkalmassá teszi erre a sokoldalú funkcióra? Milyen kutatások támasztják alá hatékonyságát a növénytermesztés során?

Többek között ezekre kerestük a választ a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetének munkatársai, Dr. Kátai János egyetemi tanár és Dr. Tállai Magdolna egyetemi adjunktus segítségével.

 Milyen ásványokat, ásványcsoportokat nevezünk összefoglalóan zeolitnak?

Dr. Kátai János: A talajok termékenységének fenntartására és megőrzésére számos lehetőség kínálkozik. Az emberi beavatkozás során a természetes anyagok körébe sorolhatók a szántóföldön megtermelt zöldtrágya és egyéb szerves anyagok, az állattenyésztés melléktermékeként a talajra visszakerülő istállótrágya és komposzt, továbbá a bányászott talajjavító anyagok úgymint az alginit, a perlit, a bentonit vagy a zeolit. A zeolitcsoport tagjai víztartalmú nátrium-kalcium-aluminoszilikátok. A zeolit kristályszerkezet 45 féle természetes zeolitásvány formájában ismert. A csoport gyakoribb tagjai a klinoptilolit és a mordenit tektoszilikátok. A zeolitok térszerkezete úgy alakul ki, hogy az alumínium-, szilícium és az oxigén atomok kötéseik révén összekapcsolódva üregeket alkotnak.

Zeolit (forrás internet)

Ezen üregek egymással kapcsolódva óriási hálókat, pórusokat hoznak létre, igen nagy felülettel rendelkeznek. A rácsban helyet foglaló alumínium, mint az anionos helyek centruma biztosítja azt, hogy a kationok, – többek között a mikroelemek – amelyek létfontosságú ionok (a cink, a réz, a vas, a mangán stb.) megkötődhessenek. Természetes körülmények között ezen üregekben leginkább víz található, mely főleg adszorpciósan, kisebb mennyiségben kémiailag kötve van. Ez a víz melegítés hatására a csatornákból, üregekből eltávozik. Az ilyen vizet veszített zeolit képes a levegőből újra vizet felvenni, miközben a hőmérséklete néhány Celsius fokot megemelkedik. Ezen zeolitok a pórusméretük, csatornájuk mérete alapján nemcsak vizet, kationokat, hanem más molekulákat, így gázokat is (CO2, H2S, CH4 stb.) képesek adszorbeálni.

Milyen alkalmazási lehetőségeik ismertek?

A növénytermesztésben a zeolit elsősorban ásványi tápanyagforrás lehet, valamint növeli a talaj pH-ját, ezzel csökkenti a talajsavanyúságot, kedvezően befolyásolja a mikroelemek felvehetőségét is. Elősegíti a növények vízfelvételét, javítja a talajok vízháztartását. Hozzájárul az erősen kötött talajok kedvezőbb levegő- és vízgazdálkodásához is.

Alkalmazzák még kertészeti földkeverékek összetevőjeként, továbbá komposztálásnál segédanyagként használják, valamint a kertépítés, a palántanevelés, a kommunális hulladékkezelés és a víztisztítás területén is hasznosítható.

Mezőgazdasági felhasználása az állattenyésztésre is kiterjedt. Állati takarmány előállításnál tápszer adalékként használják, amely a bevitt ritka elemek révén a hiánybetegségek létrejöttét akadályozza meg. Az állatok alom anyagaiban szagtalanítóként is alkalmazzák, képes ugyanis a felszabaduló szúrós szagú ammónia gáz megkötésére.

A zeolit ipari alkalmazásban alkalmas molekulaszűrőként vízlágyításra, továbbá ioncserélő gyantaként is használható, valamint az energiaipar is hasznosítja. Csomagoláskor szag- és nedvességmegkötő képességű. Katalitikus hatása folytán alkalmas arra, hogy irányított körülmények között vegyületek átalakítását végezze.

Magyarországon mióta alkalmazzák a zeolitot a növénytermesztésben?

Magyarországon az első zeolit bányát az 1980-as évek közepén nyitották meg, azonban a természetes ásványok ismertsége a mezőgazdaságban korábbra tehető. A növénytermesztés nagyon kismértékben hasznosítja a zeolitot tisztán, azóta is. Elsősorban a biogazdaságokban, illetve kertészeti kultúrákban alkalmazzák

Zeolit bánya (forrás: internet)

Kutatások is igazolják …

Milyen kutatásokat végeztek a zeolit talajtulajdonságokra gyakorolt hatásainak megállapítására?

Dr. Tállai Magdolna: A Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Agrokémiai és Talajtani Intézetének munkatársai 2007-ben indítottak a Mádról származó zeolittal egy tenyészedényes kísérletsorozatot. Vizsgálták különböző dózisú (5, 10, 15, 20 t/ha) zeolit kezelés hatását a talaj néhány tulajdonságára. A kísérletet kolloidszegény, gyengébb víz- és tápanyag szolgáltató képességű, savanyú kémhatású (pHH2O 5,6), humuszos homoktalajon végezték, Lolium perenne L. jelzőnövénnyel.

A DE Agrokémiai és Talajtani Intézetének tenyészedényháza (fotó: a szerző)

Intézetünkben napjainkban is folynak olyan vizsgálatok, amelyek a zeolit hatását tanulmányozzák. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan eredményt, amely a zeolit talajra gyakorolt hatására vonatkozik. Talajfizikai vizsgálatok közül a zeolit vízemelési értéke szignifikánsan kisebb volt, mint a kezeletlen homoktalajé. A zeolit talajba juttatásával a vízemelés mértéke csökkent, a nagy dózis mellett szignifikánsan. A homoktalaj víztartó-képességét a zeolit közepes-nagy és nagy dózisai statisztikailag is igazolható módon növelték. A savanyú homoktalaj kémhatása szintén szignifikánsan nőtt a kezelések hatására, amíg a hidrolitos aciditás értékei csökkentek. A kőzetőrlemény talajba keverésével nagyobb mértékű kedvező hatást tapasztaltunk a könnyen felvehető foszfortartalom esetében, ahol a nagy dózisok szignifikánsan növelték a felvehető foszfor mennyiségét. A talaj mobilizálható káliumtartalma minden dózis hatására szignifikánsan nőtt a homoktalajban (1. táblázat).

Kezelések

és dózisok

(t ha-1)

Vízemelés

(mm/5/h)

Víztartás

(ml/h /100g)

pH

(H2O)

pH

(KCl)

Hidrolitos

aciditás

(y1)

Nitrát-N

(mg 1000g-1)

AL-P2O5

(mg 1000g-1)

AL-K2O

(mg 1000g-1)

Zeolit 340 58,5 7,92 7,00 3,90 170,00 1010, 00
Kontroll homok 468 38,5 5,34 4,29 12,10 3,69 89,33 229,75
5 t ha-1 455 38,0 *5,51 *4,60 *11,15 4,20 *104,70 *255,42
10 t ha-1 448 39,5 *5,72 *4,55 *11,31 4,36 99,31 *291,46
15 t ha-1 440 *40,5 *5,52 *4,53 *11,36 4,00 *109,96 *313,00
20 t ha-1 *438 *41,5 *5,61 *4,40 11,80 3,64 *109,86 *342,50
*SZD5% 29 2,2 0,15 0,11 0,31 1,07 10,28 24,49
  1. táblázat: Zeolit őrlemény (0-2mm) hatása a talaj néhány fizikai és kémiai tulajdonságára

Az alkalmazott zeolit kis (5 t/ha) és közepes dózisai (10 t/ha) szignifikánsan növelték a talajmikrobiológiai tulajdonságok közül az összes-csíraszám, és a mikroszkopikus gombák mennyiségét. A cellulózbontó baktériumok aktivitása továbbá a talaj szén-dioxid emissziója a közepes és közepes-nagy dózisok mellett nőtt. A zeolit kisebb mértékű – statisztikailag nem bizonyítható – hatást gyakorolt az enzimaktivitásokra (2. táblázat).

Kezelések

és dózisok

(t ha-1)

Összes-csíraszám

(*106 g-1  talaj)

Mikroszkopikus gombaszám

(*10g-1 talaj )

Cellulózbontó baktériumok

(*103 g-1 talaj)

CO2-temelés

(mg 100g-1 10 nap)

Foszfatáz aktivitás

(P2O5 mg 100g 2h-1)

Szacharáz aktivitás

(glükóz mg 100 g-1 24h-1)

kontroll 2,56 55,58 2,63 4,34 5,39 4,63
5 t ha-1 *5,85 *62,21 3,39 4,93 6,45 5,52
10 t ha-1 *7,04 *66,42 *3,65 *6,06 6,74 6,24
15 t ha-1 3,21 57,75 *3,80 *6,20 6,98 4,36
20 t ha-1 3,09 53,75 3,14 *5,35 7,21 4,28
*SZD5% 1,25 2,25 0,81 0,95 2,25 1,85
  1. táblázat: Zeolit őrlemény (0-2mm) hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára

Milyen talajtípusokon célszerű alkalmazni?

A zeolitot olyan talajtípusokon célszerű alkalmazni, ahol a talaj kolloidban szegény, gyengén szerkezetes és savanyú kémhatású. Valószínűsíthető, hogy a többi talaj esetében is, akár kisebb mennyiségben alkalmazva jelentős, kedvező hatást gyakorolhat a talaj tulajdonságaira, különösen a mikroelemek ellátottságára. A zeolit porózus szerkezete javítja az erősen kötött talajok levegő- és vízgazdálkodását is. Nagy melegben vizet képes leadni (hűti a talajt), éjszaka a levegőből vizet képes felvenni (melegíti a talajt), ezáltal csökkentve a talajban uralkodó szélsőséges víz ellátottsági viszonyokat.

Milyen korlátai vannak a zeolit alkalmazásának?

A népszerűségének, ill. a mezőgazdasági felhasználás szélesebb körben történő elterjedésének elsősorban gazdaságossági korlátai vannak. Nagyon nagy költség terheli a felhasználót, amíg a bányából a talajba jut a zeolit. A különböző talajtípusokon nagyon eltérő lehet a zeolit felhasználása, hatékonyságának vizsgálata is további kísérleteket igényel. Ugyanakkor alternatív tápanyag-utánpótlásra számtalan lehetőség kínálkozik. A másik problémakör a talaj vízgazdálkodásával kapcsolatos. Klímánk egyre szárazabb lesz. A zeolit száraz évjáratokban történő kijuttatáskor nem kedvezőek a feltételek a vizes közegben lejátszódó kémiai folyamatoknak, így nem érvényesül a zeolit jótékony hatása sem a talaj kémhatás viszonyaira, sem a növényi ásványi anyag felvételére. A talaj nedvességtartalma, valamint a növények által felvehető tápanyagtartalom befolyásolja a talajban élő mikroorganizmusok élettevékenységét is. Az érzékeny kultúrák esetében elengedhetetlen az öntözés.  Továbbá szükséges lehetne különböző talajtípuson, szántóföldi tartamkísérletben több éven keresztül monitorozni a zeolit talajtulajdonságokra és a különféle növények terméseredményére gyakorolt komplex hatását, amely eredmény meggyőző lenne nem csak az elméleti, hanem a gyakorló szakemberek számára is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Juhászat - kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

2018. október 8. 11:32

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

A feltörekvő precíziós nemzedék - Gyakornokok és ösztöndíjasok a KITE precíziós konferenciáján

2019. március 22. 07:32

A KITE Zrt. 2019-ben is több ösztöndíjas hallgatónak és gyakornokának adta meg a lehetőséget, hogy részt vehessenek a hévízi precíziós konferencián.

Gépészet Videó

Pontytermelés: az intenzív, zárt rendszerek alkalmazása ma még nem rentábilis

2019. február 1. 05:37

A pontyot hagyományosan tógazdasági extenzív technológiában állítják elő, ami azt jelenti, hogy csak kiegészítő takarmányozást folytatnak, illetve nagymértékben külső tényezők határozzák meg a termelést. A ponty jelenlegi piaci ára nem teszi lehetővé azt, hogy egy drága és intenzív technológiába beillesszük.