Mint arról értesültünk, a Kormány döntése alapján korábban soha nem látott nagyságrendű telepítési támogatáshoz jutnak az állami tulajdonban lévő horgászvizek halgazdálkodásainak hasznosítói. Ahogyan az erről hírt adó közlemény fogalmaz, a döntés nemcsak a közvetlenül érintett mintegy 1500 dolgozó munkahelyének megtartását segíti, de a koronavírus világjárvány elmúltával gyorsan és hatékonyan szolgálja majd a szabadidős sporthorgászat, a világelső horgász versenysport és a horgászturizmus újraindítását, valamint a halfogyasztás élénkítését. Sziráki Bencével, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával erről, illetve az ágazat helyzetéről beszélgettünk.
A jelenlegi járványhelyzet tudomásuk szerint elsősorban milyen nehézséget okoz a halastavak üzemeltetőinek, tulajdonosainak?
A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet sajnos az akvakultúra ágazatot is súlyosan érinti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyaránt vonatkozik az intenzív és a tógazdasági haltermelésre, miközben a két eltérő termelési rendszer problémáinak súlya és a problémák tetőzése időben el is tér egymástól. A hazai haltermelés 20%-át adó intenzív akvakultúra-termelés egy iparszerű folyamat, ahol a precíziós termelés eredményeként minden részfolyamat pontosan időzített.
Folyamatos probléma a tavaszi, telelői halkészlet értékesítése.
Milyen nehézségekkel találják szembe magukat a termelők?
Az elsősorban a hazai piacot ellátó intenzív termelők az elmúlt két hét során azzal szembesültek, hogy értékesítésük mintegy 80%-kal csökkent. Ez a HORECA szektor felé irányuló értékesítés drasztikus csökkenésén túl feltehetően a hazai vásárlói szokások következménye is, amely a halat inkább ünnepi ételként kezeli, így a jelenlegi helyzetben nem vásárolják azokat. A termelők késztermék raktározási kapacitása alacsony, ezért az értékesítésben bekövetkezett drasztikus csökkenés az azonnali likviditási problémákon túl a késztermék-felesleg megjelenésével is egyre súlyosabb problémát indukál a termelési folyamatban. Ez hosszabb távon a termelési lánc megszakítása miatt az egyik oldalról a működés ellehetetlenülését, míg a másik oldalról hosszabb távon hiányt fog generálni, hiszen az esetleges újbóli beindulást követően csak nagyjából egy év múlva jelenik meg újra késztermék.
A tógazdasági akvakultúra-termelésben már az elmúlt években is egyre fokozódó problémát okozott a tavaszi, telelői halkészlet értékesítése. Ezt az állapotot tovább súlyosbítja a koronavírus miatt bezáruló exportpiacok azon, elsősorban déli országok (pl. Románia) irányába, amelyek felé az elmúlt években még jól lehetett értékesíteni. Ennek súlyát jól indikálja, hogy a 2018. évi adatok alapján a hazai exportpiaci értékesítés 34%-a irányult Romániába, ami az ágazati teljes éves árbevételnek közel 20%-a. A hazai értékesítési nehézségek tovább fokozzák a tógazdasági haltermelők likviditási gondjait. A már fent is írt belpiaci értékesítési problémán túl a héten két legnagyobb áruházlánc jelentette be, hogy megszünteti az élőhal-forgalmazást a koronavírus helyzet miatt.
A telelői készleteket a termelők a meleg idő beköszöntéig, nagyjából május elejéig tudják fenntartani, azután ezek azonnali és rendkívül súlyos készletproblémaként fognak jelentkezni. Ezzel együtt hangsúlyozni szükséges, hogy az élő állatok tartását nem lehet egyszerűen felfüggeszteni, mint általában például az ipari termelést. De ezzel együtt az újrainduláshoz és késztermék-előállításhoz is lényegesen hosszabb időre van szükség! A hazai élelmiszerkészlet hosszú távú biztosítása, a vidéki munkahelyek megőrzése érdekében ezért különösen fontos a termelési kapacitások fenntartása.
Az ágazati értékelés alapján az látszik, hogy a járványügyi helyzet következtében az ágazat az alábbi súlyos, a saját fennmaradását is veszélyeztető problémákkal szembesül:
- Bel- és exportpiaci értékesítési nehézségek okán azonnali súlyos likviditási probléma.
- Azonnali készáru-felesleg megjelenése, raktározási problémák az intenzív akvakultúra-termelőknél.
- Élőhalkészlet-felesleg megjelenése a tógazdasági haltermelőknél május elejére.
- Likviditási problémák okán a foglalkoztatás fenntartásának ellehetetlenülése.
- A termelési lánc megszakadása hosszabb távon árualapanyag hiányt okoz.
- Takarmányellátási problémák az intenzív haltermelőknél, várhatóan három hónapon belül.
- A jelenlegi helyzet hosszabb távú fennmaradása (6-8 hónap) esetén tömeges csődhelyzet kialakulása, az ágazat összeomlása.
Segíthet az intervenciós felvásárlás.
Szakmaközi szervezetként tettek-e valami javaslatot a kialakult helyzet enyhítésére?
Az Agrárminisztérium a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kezdeményezésére az új típusú koronavírus okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt intervenciós felvásárlást végez, amely a haltermelőknél felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú ponty készleteit érinti. A felvásárlás támogatási keretösszege bruttó 800 millió Ft, amelyet az Agrártárca a Pénzügyminisztérium egyetértésével határozott meg. Az Agrárminisztérium az intervenció szervezésével, végrehajtásával, és ellenőrzésével a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központját bízta meg, amely közfeladat-ellátása keretében térítésmentesen végzi ezt a tevékenységet. A felhalmozódott halkészletek kihelyezése nem tűr halasztást, ezért az érintett szervezetek rekord gyorsasággal fejezték be az előkészítési munkákat, a NÉBIH pedig soron kívül elvégezte a halegészségügyi kockázati felmérést, illetve az esetleges importhal kiszűrését.
Jelenleg mi valósult meg eddig a telepítésből? Mi az, ami még hátravan?
Április 28-ig a tervezett mennyiség negyede már bekerült a természetes vizekbe, ami 300 tonna pontyot jelent, 2020. május 11-ig pedig szeretnénk végrehajtani a kihelyezést.
A termelést továbbra is finanszírozni kell.
Mi a helyzet az intenzív, medencés termelést folytató rendszerek esetében?
Az intenzív, medencés termelést folytató, magas hozzáadott értékű terméket előállító akvakultúra viszont szintén állami beavatkozásra vár. Az évi mintegy 3500 tonna afrikai harcsát, 200-300 tonna szürkeharcsát, valamint tokhalat előállító ágazat termékeinek 70 százaléka a vendéglátóiparba kerül, ez a piac viszont egyik pillanatról a másikra elveszett. Ezt a helyzetet megpróbálják tárolással átvészelni, viszont óriási problémát jelent, hogy ezt – és közben a termelést – folyamatosan finanszírozni kell, miközben nincs bevétel. A MA-HAL szeretné elérni, hogy az intenzív halfeldolgozók kapjanak bérkiegészítő és tárolási támogatást, hogy meg tudják tartani a munkahelyeket, és képesek legyenek a készleteket finanszírozni.
Kritikus aszály sújtja a mezőgazdaságot, ennek hatása miképpen, milyen mértében érinti az ágazatot?
Az aszályos időjárás további nehézségeket okoz a tógazdasági termelésben, különösképpen a dunántúli völgyzárógátas halastó rendszerekben, amelyek vízszintje leginkább a csapadéktól függ. Több termelőnél a kevés téli csapadék miatt most sincsenek üzemi vízszinten a halastavak, amely megnehezíti a termelést. Ha az idő tovább melegszik, és továbbra is csapadékszegény lesz az időjárás, akkor nagyobb lesz a párolgási veszteség a tavakon, mint a befolyó víz mennyisége, ezért egyes esetekben kényszer lehalászásokat kell végezni a halállomány megóvása érdekében.
| Tanácsok horgászoknak a koronavírus-járvány idején
A Nébih az alábbi ajánlásokkal, tanácsokkal igyekszik elősegíteni, hogy a horgászat a jelenlegi járványhelyzetben is biztonsággal folytatható legyen, hiszen mint azt közleményükben hangsúlyozzák, a COVID-19 a szabadban is terjed, cseppfertőzés útján:
Kérjük, ha horgászattal, halászattal kapcsolatos szabálytalanságot észlelnek, a továbbiakban is jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail-címre! |
