1.HIPA előleg megfizetése 2020. szeptember 15-ig:
A veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazó, 2020. évi LVIII. törvény 33. paragrafusának (5) bekezdése értelmében, ha a bevallás nem érkezik meg 2020. szeptember 15-éig, akkor az előző előleg összegét kell befizetni. Az ezt megelőző előleg a 2020. március 15-ei előleg, tehát annak megfelelő előleg befizetése szükséges.
Az átmeneti szabályok nem írják felül az előlegszámítási szabályokat, bár szakértőnk véleménye szerint az adóhatóság nem kifogásolhatja, ha a bevallásban a szeptember 15-ei előleghez a március 15-ei összeget írja be az adózó.
A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzat utóbb beszedje a különbözetet. Tehát a törvény egyértelműen csak azt írja elő, hogy bevallás hiányában a szeptember 15-ei előleg összege megegyezik az azt megelőzően bevallott – azaz a március 15-ei – előleg összegével.
2.Kárenyhítési hozzájárulás befizetése
Fontos tudni, hogy a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők számára 2020. szeptember 15. napjáig van lehetőség a 2020. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére. Amennyiben a hozzájárulás összegét a Kincstár a fenti határidőt követően vonja le egy, a gazdálkodó későbbi kifizetéséből, úgy a termelő már nem lesz jogosult kárenyhítő juttatás igénybevételére.
A kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő beérkezése az egyik alapfeltétele a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzésének. A fizetési kötelezettség részleteiről a Magyar Államkincstár 2020. július 31-éig határozatban tájékoztatja az érintetteket. Fontos részletszabály, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a 10032000-01220191-51900001 számú Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámlájára, tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető. A befizető felelőssége, hogy az átutalásról a határidőt megelőzően, az átutalás időszükségletét is figyelembe véve a helyes számlaszám megjelölésével intézkedjen. Nem szabad megfeledkezni a közlemény rovat helyes kitöltéséről sem, hiszen a beérkező összeg beazonosítása csak ez alapján lehetséges. Fontos tehát az ügyfél-azonosító szám, illetve az adóazonosító jel, vagy adószám megadása.
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kötelező, tehát a határidőre meg nem fizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetőek a Magyar Államkincstár honlapján: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu
3.Járulékfizetési alsó határ 2020. szeptember 1-től:
2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.
A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik
- gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, stb. ellátásban részesülnek,
- köznevelési intézményben szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.
A járulékfizetési alsó határ megállapítása
Ha a munkaviszonyban álló biztosított alkalmazotti jogviszonya nem áll fenn a teljes hónapnak megfelelően (hónap közbeni kezdés; táppénz;hónap közben megszűnő jogviszony), akkor időarányosan kell a járulékfizetés alsó határát meghatározni.
Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.
Fontos! A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!
4.COVID-19 vírus kapcsán elrendelt karantén elszámolása:
Hatósági házi karantén alatt milyen ellátás, munkabér illeti meg a munkavállalót? Ha külföldről tér haza, és karanténba kerül, akkor fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és fizetnie kell maga után a 7710 forintot, vagy azt a munkáltató át is vállalhatja? Ha kontakt személy kerül hatósági karanténba, akkor táppénzre kell, hogy vegye a háziorvos?
A COVID-19 vírus kapcsán elrendelt hatósági karanténra vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatást adott ki, mely szerint, aki a vírussal összefüggésben vagy az otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, 7-es kóddal keresőképtelen állományba vehető (7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés). Ez akkor lehetséges, ha a karanténról a járványügyi hatóság határozatot hoz, amelyről a keresőképtelenséget megállapító orvost is értesítik. Azaz csak azt követően lehet csak a „7”-es kódos keresőképtelenséget megállapítani, ha az ennek alapját képező hatósági határozatot meghozzák.
„7”-es kódos keresőképtelenség esetén nem jár betegszabadság, így a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg az érintett személyt. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz legalább 730 nap, folyamatos biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkereset 60, ennél rövidebb biztosítási idő esetén pedig az 50 százaléka. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót nem terheli táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettség.
2020. augusztus 13-án hatályba lépett 398/2020. kormányrendelet rögzítette a következőket: „Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú, kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek”.
Ha például a házi karanténban lévő munkavállaló nem keresőképtelen, és nem tud otthonról dolgozni, akkor igazolatlanul van távol a munkahelyétől. Az igazolatlan távollét alatt szünetel a biztosítási jogviszonya, és ezen időszakban fizetnie kell a jelenleg havi 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelyet az adóhivatal jóváhagyásával akár a munkáltató is átvállalhat (azaz a munkavállaló helyett a munkáltató is megfizetheti). Megelőzhető az igazolatlan távollét azzal, ha fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a munkavállaló.