Növénytermesztés

Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

ÖMKI

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.

[1] Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított (GM), de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók. [2]

A közelmúltban publikált közleményben az első, kereskedelmi forgalomban lévő és génszerkesztéssel előállított, gyomirtószerekkel szemben toleráns repcefajta kimutathatóságát igazolták. A módszer használatával lehetővé válik az Európai Unió (EU) tagországai számára, hogy ellenőrzések segítségével meggátolják ennek a nem engedélyezett GMO-haszonnövénynek a bekerülését az EU élelmiszer- és takarmány-ellátási láncaiba. Az EU-s országoknak eddig nem volt eszközük az import, génszerkesztéssel előállított repce jelenlétének kimutatására, amelyet az USA bizonyos részein és Kanadában már termesztenek.

Az új módszer az élelmiszeripari vállalatok, kereskedők, tanúsító szervek és az országos élelmiszerbiztonság-ellenőrök számára is lehetővé teszi, hogy ellenőrizzék, a termékekben megtalálható-e ez a GM repce.

Heike Moldenhauer, a Német Génmódosítás-mentes Élelmiszer Szövetség (VLOG) EU-s szakpolitikai tanácsadója szerint: „Az új detekciós módszer mérföldkövet jelent a fogyasztóvédelem és piacvédelem szempontjából az EU-ban. A hatóságok most már képesek azonosítani a nem engedélyezett génszerkesztett terményeket. Ez segíti a méhészeket, gazdákat, élelmiszer- és takarmányfeldolgozókat és kereskedőket, hogy kizárják az új GMO növényeket ellátási láncaikból, és megfeleljenek a fogyasztók által támasztott igényekre a GMO-mentes élelmiszerekkel kapcsolatban.

A módszert egy ingyenesen elérhető nemzetközi tudományos folyóiratban a „Foods”- ban publikálták a szerzők. [3] Alkalmazásával lehetővé válik az SU Canola kimutatása, amely az amerikai Cibus nevű, génszerkesztéssel foglalkozó vállalat gyomirtószerekkel szemben ellenálló GM olajrepce fajtája. [4] A detektálási módszert az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbundesamt), az Európai GMO Laboratóriumok Hálózatának egyik tagja ellenőrizte, amely mindenben megfelelt az EU jogszabályi előírásainak.

Az Európai Bíróság két éve úgy ítélkezett, hogy a génszerkesztéssel előállított szervezetekre is az EU GMO törvényei érvényesek. A Bíróság szerint az új típusú GMO-k kizárása a szabályozás alól szembemenne a jogszabályok céljaival. Azt is kimondták, hogy ezáltal figyelmen kívül hagynánk az EU alapító szerződéseiben lefektetett elővigyázatossági elvet, amely az EU élelmiszerbiztonsági rendelkezéseinek az alapköve. [5]

Az új teszt is bizonyítja, hogy a génmódosított szervezetekre (GMO-kra) vonatkozó EU-s jogszabályok a génszerkesztéssel létrehozott új típusú GMO-kra is alkalmazhatók, így fenntartva az EU magas élelmiszerbiztonsági követelményeit.

Franziska Achterberg, a Greenpeace EU-s élelmiszerpolitikai igazgatója így fogalmazott: „Az EU legfelsőbb bírósága úgy határozott, hogy a génszerkesztett haszonnövények az EU GMO-kra vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartoznak, és erre a fogyasztók és a környezet védelme miatt is szükség van. Egyesek szerint a génszerkesztett termények nem mutathatók ki, emiatt nem is szabályozhatók az EU GMO-kra vonatkozó jogszabályai által. Megmutattuk azonban, hogy a génszerkesztéssel kialakított génmódosított növények igenis kimutathatók. Nincs több kifogás arra, miért ne alkalmazzuk a GMO-k biztonságára vonatkozóan jelenleg érvényes biztonsági és címkézési előírásokat ezekre az újfajta GMO-kra is. Az Európai Bizottságnak és a kormányoknak erre a sikerre építkezve olyan szűrőeljárásokat kell kifejleszteniük, amelyekkel azonosíthatók a génszerkesztett termékek.”

A módszerfejlesztést vezető kutató, az Egészségkutató Intézetben (Iowa, USA) dolgozó Dr. John Fagan a következőket nyilatkozta: „Az általunk kifejlesztett módszer a talán legnagyobb detektálási kihívást jelentő génszerkesztési eljárás – a csupán egyetlen nukleotidnyi módosítás – esetében volt sikeres. Mivel a megközelítés, amit az új módszer kifejlesztéséhez alkalmaztunk azonos azokkal, amit a tudományos közösség már két évtizede használ a komplexebb GMO-k kimutatására, valószínű, hogy a segítségével hatékony módszereket fejleszthetünk ki a legtöbb, ha nem épp minden génszerkesztett haszonnövény kimutatására. A jó hír pedig, hogy a módszer a hatósági és kereskedelmi laboratóriumok számára már ismerős eljárásokat és eszközöket használ fel.”
[1] A „génszerkesztés” (vagy „genomszerkesztés”) kifejezést gyakran azokra az új génmódosítási technológiákra használják, amelyek által idegen genetikai anyag hozzáadása nélkül lehetséges új tulajdonságokat kialakítani. A legelterjedtebb ilyen technológia a CRISPR-Cas. A szándékolt módosítások mellett a génszerkesztés nem szándékolt genetikai változásokat is okoz, amelyek befolyásolhatják a végeredmény biztonságosságát az emberekre és a környezetre nézve. A génszerkesztéssel létrehozott GMO haszonnövények hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásait egyelőre nem vizsgálták. Eddig összesen két génszerkesztett GM növény került a piacra, de ezeket csak Észak-Amerikában termesztik: a Cibus SU Canola és a Calyxt High Oleic Soybean (magas oleinsav-tartalmú szójabab).

[2] A kutatást egy konzorcium végezte, amelynek vezetője az Egészségkutató Intézetnél (Iowa, USA) dolgozó Dr. John Fagan volt. A kutatást a Greenpeace európai egysége és a Greenpeace Németország, civil szervezetek, valamint az új-zélandi Fenntarhatósági Tanács, a GMO-mentes élelmiszerekért tevékenykedő szövetségek, mint a VLOG (Németország), az ARGE Gentechnik-frei (Ausztria) és a Non-GMO Project (USA), a Szövetség az Ökológiai és Természetes Egészségért (USA), a bioélelmiszerekkel és biotermeléssel foglalkozó Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM Organics Europe) és Ausztria legnagyobb kereskedelmi lánca, a SPAR finanszírozta.

[3] Fagan, J., Chhalliyil, P., Ilves, H., Kazakov, S., Howard, S., Johnston, B., 2020, A Real-Time Quantitative PCR Method Specific for Detection and Quantification of the First Commercialized Genome-Edited Plant.

[4] Az SU Canola repcenövényt egy génszerkesztő eszköz, az úgynevezett oligonukleotid-vezérelt mutagenezis segítségével hozták létre.

[5] Az Európai Bíróság ítélete a következő ügyben: C-528/16, para 53. 2018. július 25.

Forrás: https://www.detect-gmo.org/press-release

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Feszes technológiával kimagasló hozamok - a szélsőségek ellenére is (Videóval!)

2019. június 24. 07:24

A KITE Zrt. a nyár végi és az őszi vetésű kultúrákban nagy termést garantáló korszerű talajművelési és vetési technológiákat dolgozott ki az elmúlt években, és ehhez az agrotechnikához a legjobban illeszkedő hibrideket ajánlja.

Csak a búza állta a sarat a nagy esések napján

2020. március 11. 04:37

Az agrártermékek piacán is az okozott rossz hangulatot, hogy a befektetők gazdasági visszaesésre számítanak azt követően, hogy gyakorlatilag összeomlott a kőolaj ára és fontos részvénypiacokon is drámaian megnőtt az eladói nyomás.

A betakarítást nehezíti a csapadékos időjárás Zala megyében

2019. november 5. 10:47

Az esőzések miatt a gazdálkodók leálltak a betakarítással, de minőségi problémák eddig nem fordultak elő, és abban bíznak, hogy az időjárás később sem okoz kárt a kukoricatermésben.