Milyen kártevő hernyói károsíthatnak cseresznyefám kérge alatt?

Agrofórum Online

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A kéreg alatt fellelhető lárvák a nagy farontó lepke és kéregmoly lárvái is lehetnek, melyek a lárvák kinézete alapján könnyen elkülöníthetőek.

A nagy farontó lepke (Cossus cossus) fiatal hernyói húsvörös színűek, a fejlettebbek háta barnásvörös vagy sárgásvörös. Fejük fekete, nyakpajzsuk sárga. Lárvái később, kifejlett állapotban elérhetik akár a 8-10 cm nagyságot is. A tojásból kikelő lárvák a kéreg és a fás rész között rágcsálnak, majd az áttelelt hernyók rágják be magukat a fatestbe. A fertőzött törzs mellett ekkor a földön vöröses színű, durva fűrészporszerű ürülék halmok utalnak a hernyók jelenlétére.

A fás részekbe berágott hernyót nehéz eredményesen kiirtani. A járatok kibontása megoldást jelenthet, viszont ez a fatestet nagymértékben károsítja. A már járatokban élő lárvákat mechanikai úton is meg lehet próbálni elnyomkodni egy hajlékony dróttal. Megoldást jelenthet rovarölő szerrel átitatott vatta vagy textildarab járatokba tömése is. A kártétel legyengült fák esetében gyakoribb, ezért a fák megfelelő kondíciójának fenntartása (tápanyagellátás, öntözés) elengedhetetlen.

A kéregmoly (Enarmonia formosana) fiatal hernyója szürkésbarna, feje barnásfekete, nyakpajzsa világosbarna. A kifejlett hernyó 1,5-2 cm hosszú, általában szürkésbarna, de lehet rózsaszínes vagy pirosas színű is. Kártétele következtében a fák kérgén, főként a törzsön és a vázágak alsóbb részein, mézgafolyás, barnuló ürülék látható. A kéregrész alatt a hernyók kanyargós járatai is megtalálhatóak. A kártétel bekövetkezése után két héttel bemászásuk helye is már jól látható, a megjelenő ürülékük elárulja jelenlétüket.

Nagyon fontos a téli fatisztogatási munkák elvégzése során a fák törzsének és a vastagabb ágrészeinek megtisztítása drótkefével. Ezzel a művelettel nem csak a rágcsálékkal, ürülékkel szennyezettek, sérült vagy esetleg mézgafolyásos kéregrészek távolíthatóak el, hanem a lárvák jelentős része is. A kémiai védekezés idejének meghatározása a hímek szexferomoncsapdás nyomkövetésén alapul. A permetezés akkor a leghatékonyabb, ha a kikelt, a kéregbe éppen berágó kis lárvákat éri és a permetlé a vázágak alsó részét, a fák törzsét pedig egészen a gyökérnyaki részig megfelelően befedi (deltametrin, lambda-cihalotrin). 

Viszlát málna, hello kivi?

2018. július 16. 11:47

A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most.

Nagyon kitettek a gyümölcsösök a károsítóknak, kórokozóknak

2018. május 23. 08:03

Az időjárási körülmények most főként a kártevők szaporodásának kedveznek a kertészeti kultúrákban, de a helyi körülmények néhány kórokozó terjedésének is kedvező feltételeket teremtenek.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

2018. május 7. 14:24

Magyarországon sokan termelnek csonthéjas gyümölcsöt, azon belül pedig meggyet és cseresznyét, különböző termesztés-technológiák szerint.

Metszés tavasztól télig I. rész – mit metsszünk télen?

2019. január 30. 04:36

A fás szárú növények nyugalmi állapotban végzett metszése általában a vegetatív fejlődést segíti (leveles hajtások erőteljes növekedése), a nyár közepén végzett művelettel az erőteljes növekedésű hajtások fejlődését megállítva a generatív fejlődés lesz túlsúlyban (bőséges virágzást indukálunk).