A tábla széléről

Lehet, hogy rosszul gondolom – Öntözni lett volna jó

Agrofórum Online

Az irdatlan szárazság közepette, egy senyvedő kukoricatábla szélén valaki megállapította: „Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső öntözési konferenciák száma, de alig történik valami”. Hogy miért nem történik csak alig valami, annak számos oka van, ahogy a viccben is.

Amikor a püspök megkérdezi a faluba érkezve a plébánostól, hogy miért nem harangszóval fogadták, az így válaszol:
– Annak számos oka van…
– És pedig?
– Először is nincs harang.
Hát – amivel egyébként nem kezdünk mondatot – valahogy így vagyunk mi is.

Nézzük az okokat!
Birtokviszonyok, vízkeret irányelv, engedélyeztetés, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Kezdjük a birtokviszonyokkal. A gazdálkodók egy része bérelt területen is folytat növénytermesztést. Az osztatlan közös tulajdonban levő területnek nyilván több tulajdonosa van. Ha csak egy is nem járul hozzá, hogy az öntözőberendezés áthaladjon a területén, már bukott a történet. Vagy nem találják a tulajdonost; elköltözött, meghalt, stb. Megint nincs megoldás. Cifrázza a helyzetet, ha az öntözni kívánt saját területbe egy másik tulajdonos parcellája be van ékelve, amelyen áthaladna az öntözőberendezés, de ő ehhez nem járul hozzá. Ismét patt helyzet van.

Jó-jó mondhatják, kritizálni lehet, de mi a megoldás?
Ha tudnám, megírnám, de van egy olyan érzésem, hogy azért csak lehetne tenni valamit. Egy a megoldásra vonatkozó jogszabály biztosan segítene.
Jó néhány olyan eset van, amikor a földhasználó, vagy tulajdonos kénytelen tűrni akár a kisajátítást, akár más, magasabb, mondjuk államérdekből való használatkorlátozást.
Tudom én, hogy ez egészen más, mert magánérdekekről van szó, meg a magántulajdon szentségéről, de azért itt is vannak, lennének, ún. „kiskapus” megoldások.

Nehogy már ehhez a mi minden hájjal megkent jogászaink ne értsenek! (Elnézés a sértésért, inkább pozitív értelemben akartam a törvény őreit minősíteni, akiktől nem áll messze némi rafinéria.)
Vagy rosszul gondolom?

– Hoppá! – szólhatnak közbe, azért itt történt már némi előrelépés, illetve változás az öntözésfejlesztésre kiírt pályázatok feltételei között:
A (VP2-4.1.4-16 kódszámú, a vízgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó felhívás 3.6.2 pontja úgy módosult, hogy a pályázathoz nem kell benyújtani a tulajdonosi hozzájárulásokat, de a használat jogcímét továbbra is igazolni kell, legalább a fenntartási időszak végéig.
– Na, ugye hogy lehet megoldást, vagy legalábbis félmegoldást találni!

A másik az ún. vízkeret irányelv. Na, ehhez aztán semmit nem konyítok – gyanítom, sokan vannak így –, csak azt tudom, hogy mindig erre hivatkoznak a vízügyesek, ha valamit akadályozni kell.

A harmadik, amit szóba hoztam, az engedélyeztetés. Itt sem állunk valami jól. Elhúzódik, visszadobják. Telik, múlik az idő, közben néhány száz alakalommal felkel a Nap, meg le is nyugszik, de nem történik semmi.

Furcsa egy népség ez a BM-hez tartozó vízügyes társaság. Úgy tűnik, valamikor elfelejtették felhúzni a faliórát, és megállt az idő. Ami fontos: árvíz, belvíz, gát; és ami csak kárt okoz: öntözés, környezetszennyezés, vagyis a mezőgazdaság. Ebből a szemléletből kimozdíthatatlanok, mint a szegletkő.

Mert mi is velünk, agráriusokkal a baj? Az öntözéshez vizet fogyasztunk, ráadásul akkor, amikor szárazság van. Főben járó bűn. Az állattenyésztés „melléktermékeivel” szennyezzük a környezetet. Az egyre élettelenebbé váló talajaink azért ezt másként gondolják.

Szóval, ha nem lenne a mezőgazdaság, egészen jól el lehetne éldegélni a vízügyi korlátok között.
Csak akkor nem tudom, mit ennénk?

Végül teszem fel a kérdést: Kinek az érdeke az öntözés?
Gondolom azé a lassan hitevesztett termelőé, aki szeretne valami többet, jobbat, vagy csak így látja biztosítottnak a termesztés sikerét.

Gondolom az országnak is érdeke lenne, hogy a klímaváltozás következtében a természet szeszélyének kitett termésingadozások mérsékelhetők legyenek.

Persze lehet, hogy mindezt rosszul gondolom, meg azt is, hogy ami a mezőgazdaság érdekkörébe tartozik, és adott esetben a termesztéstechnológia része, annak célszerűen az FM hatáskörében lenne a helye, ahogy korábban volt.

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de az 1960-as ’70-es években 300 ezer hektár körüli öntözött terület volt hazánkban. Gondolom – és az már végképp eretnek elképzelés, sőt, bizonyára Brüsszellel is szembe megy -, hogy az öntözést (nem csak a beruházást!) költségszinten támogatni kellene.

Mi lenne, ha megmakacsolnánk magunkat, és néhány dologra fittyet hányva mennénk a magunk útján, és saját erőből finanszíroznánk a költségeket? Brüsszellel egyébként is annyi területen vagyunk kénytelenek szembe menni, hogy egy újabb „kötelezettségszegési eljárás” már meg se kottyanna.

Egy (víz után szomjazó) tábla széléről – Dr. Bódis László

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Addig adj, amíg adni tudsz!

2019. december 24. 05:36

Karácsonyra készülve az erdők-mezők is ünnepi ruhába öltöznek; legalábbis ebben reménykedünk, mert még ilyen vén fejjel is arról álmodozik az ember, hogy fehér Karácsonyunk lesz.

„Korhadt fakeresztek”…

2019. november 5. 18:02

Novemberre készülve az ember akaratlanul is belekerül abba a ködös, sáros, pocsolyás hangulatba, amelynek vége az elmúlás.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Búzatermesztésünk jövőjéről

2019. április 24. 14:34

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva.

Rendkívüli aszály van a Dél-Alföldön

2019. március 22. 13:47

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a gazdák nevében kéréssel fordult Nagy István miniszter úrhoz, hogy a hivatalos öntözési idény kezdetét hozzák előre.

Kiemelten támogatják a mezőgazdasági öntözésfejlesztést

2020. június 12. 13:18

A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés.

Még mindig kevés az öntözéses gazdálkodás

2019. szeptember 24. 11:16

2020-tól 2030-ig összesen 170 milliárd forinttal tervezi a kormány támogatni az öntözés fejlesztését.

A hatékony szántóföldi öntözés műszaki megoldásai

2018. december 29. 04:36

A szántóföldi öntözés napjainkban Magyarországon elsősorban esőszerű öntözést jelent. Nem mindegy azonban, hogy a kívánt vízmennyiség kijuttatása mekkora energiafelhasználást feltételez. Korszerű, hatékony és környezetbarát öntözést olyan módon megvalósítani, mely maximálisan figyelembe veszi a termőhelyi adottságokat és a mindenkori termesztett kultúra speciális igényeit, csak alacsony nyomásigényű szórófejeken alapuló technológiával lehetséges.