Növényvédelem

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke előrejelzésével kapcsolatos új kutatási eredmények

Agrofórum Online

Az elmúlt évtized – különösen csemege- és vetőmag kukorica termesztésének – eredményességét döntően meghatározta az ízeltlábú kártevők elleni védekezés sikere. Az ezredfordulót közvetlenül megelőző évtizedben Európában, így hazánkban is „bemutatkozó” amerikai kukoricabogár okozta kezdeti sokkot követően, napjainkra már más kártevőkre terelődött a figyelem. Az irányukba megnyilvánuló fokozott érdeklődést többek között a kártételüket követő humán- és állategészségügyi aggályok is kiváltották. E fajok rágó szájszervű lárvái ugyanis a közvetlen terméskárosítás mellett utat nyitnak kórokozó mikrogombáknak (Fusarium spp., Aspergilus spp., Penicilium spp. stb.), melyek mikotoxint termelve a melegvérűek akut toxicitását okozzák. Egyben a megtermelt kukoricatétel további értékesíthetőségét is veszélyeztetik.

1. kép: A kukoricamoly előrejelzésére használt „tölcsér” csapda

E fajok a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), melyek hernyói súlyos kárképeket képesek előidézni többek között a kukorica különböző szervein is. A többnyire rejtett életmódú kukoricamoly lárva a szár aknázásával, illetve a csutkából kirágva a szemek rágásával, míg a gyapottok-bagolylepke a cső felületén okozott károsításával harcolta ki e megkülönböztetett figyelmet.

Az ellenük irányuló állománypermetezés sikere az időzítéstől függ, hiszen a tömeges lárvakelés időpontjában, a még felszínen mozgó lárvák ellen irányuló kémiai beavatkozás lehet csak hatékony. A rajzáscsúcsot követő, 5-7 napon belül elvégzett állománykezelések nyújtják a legjobb védelmet a károk megfékezésével kapcsolatban. Az előrejelzési metodikák előnyei, hátulütői többnyire ismertek, dokumentáltak. Ettől függetlenül az egyes módszerek mind pontosabb alkalmazhatósága, azok folyamatos fejlesztésére késztetik a kutatókat. E kártevőkhöz kötődő monitoring módszerek legújabb Magyarországra vonatkozó eredményeit kívánom a következőkben röviden összefoglalni.

Kukoricamoly

A kukoricamoly esetében a fénycsapdás előrejelzés jó és megbízható módszer, mely már régóta alkalmazott a kártevő rajzásdinamikájának nyomon követésére. A feromoncsapdás előrejelzés ezzel szemben egyszerűbb megoldás, hiszen a kitelepített eszköz értéke csekélyebb, működtetése kevésbé bonyolult. Függetlenül attól, hogy az 1970-es években leírásra került a kukoricamoly hímeket vonzó feromon-komponensek struktúrája, napjainkig nem volt kidolgozott a kukoricamoly magyarországi feromoncsapdás előrejelzése, a faj ismert feromon-polimorfizmusa miatt. A leírt, változó összetételű feromonvegyületek ugyanis földrajzilag elkülönült populációk esetében különböző hatékonysággal működnek. Konkrétan például az Olaszországban jól működő feromoncsapda Magyarországon a kukoricamoly monitorozására alkalmatlan.


2. kép: A kukoricamoly előrejelzésére használt „delta” csapda

Ezen a képen változtat Kárpáti és munkatársainak (2016) eredménye, mely szabadföldi vizsgálatokra alapozva rámutat a Magyarországon is vonzó hatást biztosító feromon-összetételre és csapdakivitelre. Három különböző csapdakivitelt és őt különböző feromon-összetétel 4-4 dózisát vizsgálták 2 éven keresztül Magyarország három különböző helyszínén. Rámutattak, hogy a 97:3 Z:E (97 % (Z) 11-tetradecenil-acetát és a 3 % (E) 11-tetradecenil-acetát) összetétel vonzza a legnagyobb számban a hímeket. A vizsgálatok továbbá igazolták, hogy a csapdakivitel tekintetében a tölcsércsapda (1. kép) a leghatékonyabb a faj előrejelzésére, szemben többek között a ragacslappal ellátott, telítődő, ún. deltacsapdával (2. kép). Szabadföldi felmérési eredményeikre alapozottan kijelenthető, hogy a feltűntetett feromon és a csapdakivitel alkalmas a kukoricamoly magyarországi rajzásának nyomon követésére, kártételének előrejelzésére.

Gyapottok-bagolylepke

A gyapottok-bagolylepke előrejelzése fény- és feromoncsapdák segítségével szintén kivitelezhető, hiszen a faj fényre jól repül és az attraktáns feromon-összetétel is ismert. Saját vizsgálati eredményeinkre alapozottan viszont elmondható, hogy a fény- (3. kép) és feromoncsapdával (4. kép) végzett előrejelzés a nyáreleji nemzedék esetében jelentős eltérés mutat. 335 db fénycsapda [országos fénycsapda hálózatból (NIR) származó] által regisztrált rajzáskép elemzése, illetve szabadföldi előrejelző eszközök összehasonlító vizsgálatának eredménye rámutatott, hogy a fénycsapdák nem fogják a nyár eleji, hazánkba migrált gyapottok-bagolylepke népességet, szemben a feromoncsapdákkal. A további, nyáron fejlődő nemzedékek viszont már jól repülnek fényre, tehát a fénycsapda által is regisztráltak. A jelenség hátterében a gyapottok-bagolylepke fiziológiai sajátságai húzódnak meg. Ugyanis a vándorló populációk zsírtestekkel telítettek, mivel migrációjuk során intenzíven táplálkoznak, pótolják a felemésztett energiát. A folyamatos viráglátogatás következtében kialakított zsírtest-telítettség váltja ki a fénykedvelő életmódot. Ezzel szemben a későbbi generációk esetében már éjjeli aktivitás, s a fényre repülés a jellemző.


3. kép: Kukoricatáblába kihelyezett fénycsapda

Több kutató véleménye szerint a feromoncsapda-fogás kevésbé ad hiteles képet a populáció tényleges nagyságáról, szemben a fénycsapdával. Ezt a diszpenzer feromon leadásának időbeni változásával állítják párhuzamba, mely egyértelműen a fogás intenzitás csökkenését váltja ki. Mindezen információk tükrében is a gyapottok-bagolylepke feromoncsapdás monitoringja javasolt a faj egész vegetációt érintő magyarországi rajzásának nyomon követésére.

*

Belátható, hogy a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni védekezések sarokpontjai a fajok rajzásképének, rajzáscsúcsainak pontos ismerete. Ez az objektív, e kártevők rajzásfenológiai sajátságait letükröző előrejelzési módszerek nélkül elképzelhetetlen. E metodikák pontosítása, kutatása tehát mindenképpen hozzájárul az érintett kultúrák, többek között a kukorica eredményes termesztésének megvalósításához.


4. kép: A gyapottok-bagolylepke előrejelzésére használt varsás feromoncsapda

Irodalom
Kárpáti, Z., Fejes-Tóth, A., Bognár, C., Szőke, C., Bónis, P., Marton, C. L., Molnár, B. P. (2016): Pheromone-based monitoring of the European corn borer (Ostrinia nubilalis) in Hungary. Maydica, 61(2016): M16.
Keszthelyi, S., Nowinszky, L., Szeőke, K. (2016): Different catching series from light and pheromone trapping of Helicoverpa armigera (Lepidoptera: Noctuidae). Biologia, 71(7): 818-823.

Fotók: A szerző felvételei

Dr. Keszthelyi Sándor
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Elkerülhető a paradicsomvész - hamarosan kezdődik a paradicsombetegségek elleni védekezés

2019. április 23. 07:55

Az egyik legrettegettebb, paradicsomokat is sújtó betegség a paradicsomvész, mellette komoly károkat okozhat a szeptóriás levélfoltosság és a vírusos sárga levélsodródás is. Cikkünkből kiderül, hogy mit érdemes tudni ezekről a betegségekről, és hogyan védekezhetünk ellenük.

A korszerű almaültetvényeké a jövő

2018. január 30. 13:07

Visszatérő probléma a tősarjak folyamatos képződése, amelyek eltávolítása a vértetvek miatt különösen indokolt.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.