Jelen írásunkban a tavaszi trágyázási munkákra fókuszálunk. A felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni. A műtrágya kiválasztása gyakran már decemberben, de legkésőbb január első felében megtörténik. Ugyanis már a „nitrátérzékeny” terülteken is (fagy-, hó- és belvízmentes körülmények között) február 1. után szórható az első fejtrágya.
1. kép: UAN-oldat perzselés őszi búzában (Fotó: Dr. Hoffmann Richárd)
Az első „kora tavaszi” fejtrágyázás bokrosodáskor, tél végén a vegetáció indulását követően
A tavasz nagyon fontos időszak minden kalászos gabonában a tápanyag-gazdálkodás terén. A búzának különösen a hibrideknek már a vegetációs időszak kezdetén szüksége van felvehető nitrogénre, mert a fejlődésnek induló növény még rövid időre, átmenetileg sem kerülhet N-hiányos állapotba. Kismányoki (2013) szerint a mai intenzív fajták tavaszi N-felvétele robbanásszerű, melyet a vegetáció indulásakor a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve a legjobb talaj sem képes kielégíteni.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a búza nitrogénigénye a tél elmúltával fokozatosan növekszik. Kora tavasszal a talajok könnyen felvehető nitrát-nitrogén tartalma termőhelytől, az időjárástól és az őszi mineralizáció mértékétől függően változó.
Az őszi búza a tél folyamán is tovább bokrosodik (+1-2 oC feletti hőmérsékleten), ezért fontos, hogy a tavaszi nitrogén mennyiség 2/3-át – kétszeri kijuttatásos technológia esetén – a fagy elmúltával (de mindenképpen a hóolvadás után) mielőbb kijuttassuk. A bokrosodás stádiumában végzett kora tavaszi nitrogén-fejtrágyázás fokozza a kalászdifferenciálódást, növeli az állománysűrűséget, a búza asszimilációs felületét és kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra.
Amennyiben talajunk kénhiányos, akkor kora tavasszal még a szárba-szökés kezdetéig fejtrágya formájában 30-60 kg/ha elemi kén kijuttatása javasolt. A kénellátottságának szintje ugyanis jelentősen befolyásolja a növekedést, a hajtásképzést, fokozza a károsítókkal szembeni ellenálló képességét, építőköve a sikérfehérjéknek, enzimeknek, vitaminoknak.
A szilárd technológia, MAS- (mészammon-salétrom), vagy ritkábban NS- (ammónium-szulfát) esetleg ammónium-nitrát-műtrágya kiszórását jelenti. Mindemellett terjed a folyékony nitrogén használata. Az UAN (karbamid és ammónium-nitrát) -oldatok tél végén, kora tavasszal bokrosodás idején hígítás nélkül használhatók, de speciális fúvóka használata javasolt. Ha nem áll rendelkezésre speciális fúvóka, akkor az 5-ös ütközőlapos szórófejeket használhatjuk. Tilos a nedvesítőszer alkalmazása, mert az UAN oldatok a búza viaszos leveléről legördülve a talajon keresztül fejtik ki a hatásukat. A kijuttatásra elsősorban a késő délutáni, esti szélcsendes órák alkalmasak, amikor a hőmérséklet és a sugárzás is alacsony. A folyékony technológiában egyszerre jelentkezik a gyors, valamint az elnyújtott nitrogénhatás. Az UAN oldatban a nitrogén három alakban nitrát, ammónia és amid formában van jelen. A kijuttatandó hatóanyag-mennyiség általában fajtáknál 40-60 kg/ha nitrogén, a hibridbúzában ez 50-80 kg/ha is lehet, amit gyakran az 59/2008 (IV. 29) FVM rendelet korlátoz (1. táblázat).
Nagyításhoz kattitson a képre!
Második fejtrágyázás és első lombtrágyázás tavasszal szárba indulás kezdetén
A második fejtrágya kijuttatásának ideje szárbaindulás kezdetén 1-2 nóduszos állapotban van. Mennyisége fajták esetében 30-40 kg/ha, a hibridbúzában elérheti a hektáronkénti 50-60 kg dózist is. Kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében, ha megkésik a kijuttatás, a nitrogén-hatóanyag hasznosulása csökken. Aki nagy területen gazdálkodik, vagy nem akar kockázatot vállalni egy esetleges csapadékos áprilisi időjárás kapcsán, vagy mély fekvésű területei nehezen megközelíthetőek, érdemes a szárba induláshoz szánt nitrogénműtrágyát (ami a teljes tavaszi dózis 1/3-a) még az első kora tavaszi fejtrágyázáskor egy adagban kijuttatnia.
A folyékony nitrogénműtrágyákat (UAN oldatok) szárba induláskor már hígítva használjuk 1:1 vagy 2:1 víz:UAN oldat arányban. A perzselés (1. kép) veszélyét elkerülhetjük, ha a korábban említett módon a kijuttatásra a késő délutáni, esti hűvösebb szélcsendes időszakot választjuk. Nedvesítőszer alkalmazása most is tilos, valamint itt már célszerű speciális szórófejet – amit a gyakorlatban gyakran sokan „nitrosol fúvóka” néven emlegetnek – alkalmazni. A kijuttatott nitrogén jobb hasznosulása érdekében érdemes különböző lombtrágyákat, biostimulátorokat, vagy ezek kombinációját használni. Ebben az időszakban a biomassza intenzíven növekszik, a tápelemek beépülésének gyakran korlátja lehet a mikroelemek abszolút vagy látens hiánya. A termésveszteség mértéke elérheti a látens hiány esetén a 10%-ot is (1. ábra) úgy, hogy semmilyen hiánytünettel nem találkozunk. Célszerű nitrogént is tartalmazó réz-, cink-, esetleg mangántartalmú készítményeket választani, ezekre a mikroelemekre a búza jól reagál. Amennyiben nem történt szilárd formában kénpótlás, akkor azt ebben az időszakban egy kénes nitrogén-levéltrágyával tegyük meg. Ha a növényvédelmi munkákkal egy menetben kerül kijuttatásra a levéltrágya, akkor feltétlen végezzünk a permetezés előtt keverési próbát.
Nagyításhoz kattintson a képre!
Harmadik fejtrágyázás és második lombtrágyázás kalászhányás kezdetén
A tavaszi nitrogén harmadik részletét a kalászolást megelőzően érdemes kijuttatni. Erre az időszakra 15-30 kg/ha hatóanyag-mennyiség hagyható meg. Minőségjavító (nyersfehérje-tartalom, nedves sikér %) hatása mellett a nagy termőképességű fajták és a hibridek esetében termésnövekedést is eredményez.
A virágzás, illetve szemtelítődés idején adott újabb harmadik lombtrágya nagyban hozzájárul a gabonaszem tartalékfehérje-képzéséhez. A szemtelítődés időszakában adott kései nitrogénadagok elsősorban a szemben halmozódnak fel. Ha nitrátérzékeny területen gazdálkodunk, akkor itt már csak nitrogéntartalmú levéltrágyákban gondolkodhatunk. Ne feledkezzünk el a rézpótlásról búzáinkban! Hatására a hozamok és a nedvessikér-tartalom jelentősen emelkedik. Kalászolás kezdetéig (a zászlóslevél kiterüléséig) még kijuttatható az UAN oldat is, de már csak maximum 15 kg/ha dózisban 250-300 l vízzel hígítva. A nitrogéntartalmú levéltrágyák döntően karbamidoldatok mikroelem kiegészítéssel. A kijuttatási technológiát betartva kevésbé perzselnek, mint az UAN oldatok, ráadásul a növény számára előnyös, levélen keresztül könnyen felvehető formában tartalmazzák a nitrogént. A fajták használatakor minimum két, de a hibridbúza termesztésben legalább három alkalommal levéltrágyázzunk, ugyanis a nagy gabonatermésekkel számos termőhelyről „kietettük” a mikroelemeket.
Dr. Hoffmann Richárd
KE Agrár- és Környezettudományi Kar Növénytudományi Intézet
Karika András
Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő