A gyümölcsösök öntézésének módszerei és céljai eltérnek a más kertészeti kultúrákban alkalmazottakétól. Mikor öntözésről beszélünk nem csak a vízpótlásra kell gondolnunk. Valóban elsősorban azért öntözünk, hogy a hiányzó csapadékot pótoljuk, de öntözhetünk azért is, hogy felfrissítsük a növényállományt, vagy megvédjük a növényeket a fagykártól.
1. kép: Színező öntözés (Fotó: Kajtár-Czinege Anikó)
A növény táplálását is megoldhatjuk öntözéssel, ezt nevezzük tápoldatos öntözésnek. Ekkor vízben oldott tápanyagokat juttatunk ki az öntözőrendszeren keresztül. A színező öntözés is a gyümölcsösök sajátságos öntözési módja, ezzel elsősorban az alma jobb színeződése érhető el. A legkorszerűbb és precíziós termesztésnek megfelelő öntözési mód a gyümölcsátmérőn alapuló öntözés. Célom ezeknek a módszereknek és alkalmazási körüknek a bemutatása.
Beiszapoló öntözés
A facsemeték ültetésénél van jelentősége ennek az öntözésnek. Bár telepítés során ún. pépezést is végzünk a gyökerekkel, de ez nem helyettesíti az ültető gödörbe kijuttatott nagy mennyiségű öntözővizet. A facsemeték ültetésekor 5-20 l/fa öntözővízzel beiszapolást végzünk, a fák jobb eredése érdekében.
Vízpótló öntözés
Már meglévő ültetvényben kell alkalmazni. Az aktív gyökérzónába juttatjuk az öntözővizet a talaj nedvességtartalmának növelése érdekében. Nagy vízadagokkal történik, 30-50 mm vizet juttatunk ki egy alkalommal, azért hogy a talajban elhelyezkedő gyökérzónát, a felső 30-50 cm-es talajréteget átnedvesítsük. Az öntözővizet kijuttathatjuk esőztető módon, vagy a korszerű mikroöntözéssel, ami lehet csöpögtető vagy mikroszórófejes rendszerű. Az öntözési alkalmat tenziométerrel határozhatjuk meg. A tenziométer a talajnedvességet méri, így a talajban lévő vízhiány alapján történik az öntözés. A vízpótló öntözésnek egy másik, speciális és precíziós módszere a gyümölcsátmérő-változáson alapuló öntözés.
Gyümölcsátmérő-változáson alapuló öntözés
A dendrométer egy olyan készülék, amely óránként, nagy pontossággal (+/– 0,005 mm) jegyzi fel egy ág, törzs vagy gyümölcs átmérőjét (bővebb információ: http://www.gyumolcsvizsgalat.hu/node/22). Ennek a műszernek a segítségével és a növekedés nyomon követésével irányítható az öntözés. A gyümölcsnek van egy elméleti növekedési görbéje, almánál ez egy szigmoid görbe, ennek az elméleti görbének az alakulását kell lekövetnie az átmérőgyarapodásnak. Amennyiben kisebb a növekedés, mint a görbe szerinti, akkor vizet juttatnak ki, és amikor nagyobb a növekedés, mint amit a görbe mutat, akkor kevésbé vagy nem végzünk öntözést.
Frissítő öntözés
A levélzet túlzott felmelegedése ellen véd. Gyakori, kis intenzitású, kis vízmennyiségű öntözést végeznek ilyenkor. A gyümölcsös mikroklímája szabályozható ezzel az öntözéssel, mégpedig oly módon, hogy hűti és a légnedvességet növeli a növényállományban, tehát a stresszhatások mérsékelhetők vele. Kis hőigényű gyümölcsfajoknál, mint például a bogyósok (málna, fekete ribiszke stb.) érdemes elvégezni olyankor, mikor az optimálisnál lényegesen magasabb a hőmérséklet, és a meleg csökkenti a növények élettevékenységét. A növények hűtése két tényezőből tevődik össze, egyrészt a környezetnél hűvösebb víz kijuttatásából, másrészt a párologtatás hűtő hatásából. Az öntözést a meleg napokon a késő délelőtti órákban kezdjük el és kora délutánig végezzük. Ezen időtartam alatt 1-3 alkalommal néhány mm vízmennyiséget juttassunk ki esőszerűen, vagy a lomb fölött lévő mikroszórófejekkel.
Kondicionáló öntözés
A frissítő öntözés és a kondicionáló öntözés abban különbözik egymástól, hogy az elsőnél a hűtő hatás a lényeges, míg a másodiknál a levegő páratartalmának növelése. Ehhez ködszerű porlasztással kell az öntözővizet kijuttatni.
Virágzást késleltető öntözés
A virágzás előtti időszakban (zöld bimbós, piros bimbós állapotban) kis vízadagokat (3-5 mm vizet) kijuttatva hűtik le a gyümölcsösök mikroklímáját és a növényeket, azért, hogy a virágzás néhány nappal (5-7 nap) későbbre tolódjon. Ezzel is elérhető a fagyveszély kockázatának mérséklése. Ebben az esetben tehát nem a vízpótlás a lényeges, hanem a párolgás során bekövetkező hőmérsékletcsökkenés, a mikroklíma hűvösebbre fordítása, és a növények hűtése. A virágbimbók fejlődése ezáltal lelassul, és a virágzás néhány nappal később következik be. Az öntözéssel a talajt és a fák teljes ágrendszerét is hűtik, így érhető el a fenológiai folyamatok lelassítása. A fák koronája fölött elhelyezett mikroszórófejekkel lehet megvalósítani.
Fagyvédelmi öntözés
Magyarországon a tavaszi kisugárzásos fagyra biztosan számítanunk kell, az alföldi területeken 10 évből legalább 3 évben. A fák termésbiztonsága és a piacon maradásunk érdekében védekeznünk kell valamilyen módon a tavaszi fagyok ellen. Ilyen megoldás többek között a paraffin gyertyás rendszer, a Frost Buster hőlégbefúvó, a légkeveréses szélgépek és a fagyvédelmi öntözés alkalmazása is. A fagyvédelmi öntözés a fagyáshő (334,4 KJ/kg) felszabadulása révén védi meg a virágokat a megfagyástól. A vizet esőztető vagy porlasztó rendszerekkel juttatjuk ki a növények felületére, miközben a víz megfagy, a fagyáshő felszabadul. Ahhoz, hogy folyamatos legyen a hő termelése, folyamatosan öntözni kell a kritikus hőmérsékleten, egészen addig, míg a jég magától le nem olvad a virágokról. Abban az esetben, ha meghibásodik a rendszer, az öntözés leáll, és az utolsó vízmolekulából is jég képződik, megfagynak a virágok, illetve a kötődött termések. Éppen ezért nagyméretű víztározókkal kell rendelkezni, hogy az öntözés folyamatos legyen, és lehetőleg fém szórófejekkel építsük ki az öntözőrendszert, mert a műanyag könnyen befagyhat, és nem juttatja ki a vizet. A fagyvédelmi öntözés hátránya, hogy ha sokáig tart a kritikus hőmérséklet, a vázágakon, gallyakon, termőrészeken olyan vastag lesz a jégréteg, hogy ágtöréshez vezethet, illetve mikor leolvad a víz a fákról, nagy mennyiségű víz kerül a talajfelszínre, amely megnehezíti a növényvédelmi munkálatokat.
Színező öntözés
A színes héjú gyümölcsök (alma, őszibarack) jobb színeződése érdekében végezzük. Főleg a korábbi érésű almafajtáknál, amikor még nincs elegendő harmatképződés, ezt helyettesítjük a színező öntözéssel. Kis vízintenzitású, néhány mm-es esőztető, vagy a lombkorona felett elhelyezett mikroszórófejes permetező öntözést alkalmazunk. A gyümölcsök piros fedőszínét az antocianidok okozzák. Ezek képződéséhez akkor ideálisak a feltételek, ha nappal meleg van, éjszaka viszont lehűl a levegő. Ha éjszaka is magas marad a hőmérséklet, a gyümölcsök intenzíven lélegeznek, és nem képződik elegendő színanyag a gyümölcsök felületén. Az érési időszakban tehát, ha enyhe az éjszaka, öntözéssel hűtjük a fákat, főként a gyümölcsöket, és az alacsony hőmérséklet elősegíti az antocián színanyag képződését (1. kép). Ezt az éjszaka során több alkalommal, 1 mm alatti vízadagokkal végezzük.
Tápláló öntözés
A nagy terméshozamok és kiváló minőségű gyümölcsök a folyamatos vízellátással, valamint a fenofázisokhoz kapcsolódó tápanyagellátással érhetők el. A növények a tápoldatokat jobban és gyorsabban hasznosítják, mint a szilárd, vagy granulált műtrágyákat. Továbbá csak annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyi a növekedéshez, fejlődéshez szükséges, így termesztéstechnológiai, növényélettani, ökonómiai, és környezetvédelmi szempontból is előnyös.
A tápanyagok mikroöntözéssel a következő feltételek mellett juttathatók ki:
• a készítmény vízben oldható vagy emulgeálható legyen,
• ne lépjen olyan reakcióba a vízzel, hogy az a növények számára káros legyen,
• ne legyen korrodáló hatású,
• ne okozzon eltömődést az öntöző rendszerben.
Az intenzív gyümölcsültetvényekben ma már elengedhetetlen az öntözés. Az öntözőrendszer tervezésekor el kell döntenünk, hogy a vízpótláson kívül mire szeretnénk még használni, és annak megfelelően kell kiépíteni az ültetvényben.
Kajtár-Czinege Anikó
PAE Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Kertészeti Tanszék, Kecskemét