A gyökérzöldségfélék piacképtelenségét legtöbbször a különféle termésdeformációk okozzák, amelyek többféle okokra vezethetők vissza.
Sűrű vetés következtében összecsavarodott termések (szétszedés után)
A leggyakoribb a répatestek elágazása, oka részben a sekély talajművelés, a tömör talajréteg kialakulása. Ugyan a gyökérzöldségféléket – ellentétben a burgonya- és káposztafélékkel – nem soroljuk a talaj minőségével szemben legigényesebb, magas humusztartalmú, kiváló szerkezetű talajokat igénylők közé, mégis számos fejlődési rendellenesség vezethető vissza a termesztő közegre, mindenekelőtt a felületesen, sekélyen elvégzett őszi talajművelésre.
A petrezselyem esetében gyakrabban, de a sárgarépa fajtáknál is felfedezhető terméstorzulás, elágazás, amit okozhat fonálféreg fertőzés is, de döntően a rögös, sekély talajnak tulajdonítható. Bakhátas művelés – amit már a nagyüzemek is alkalmaznak – még a kötött, tömörödő talajon is lehetővé teszi a szabályos, piacképes termés fejlődését.
Száraz évjárt esetén, 45-50 KA értéknél kötöttebb talajokon ugrásszerűen megnő az úgynevezett „szegletes termések” aránya. Ilyen esetben a répatest keresztmetszete nem kerek, hanem lapos, „szegletes” lesz. Ipari répák esetében kisebb, de friss fogyasztásra és tárolásra szánt árunál jelentősebb értékcsökkenést jelent.
Sekély talajművelésnél számolni kell a gyökérzöldségek terméstorzulásával
Laza, homok jellegű talajokon a hirtelen, nagyadagú öntözés, intenzív esőzés a termések repedését válthatja ki, különösen a tenyészidő második felében, a betakarítást megelőző hetekben.
A sűrű növényállomány többnyire a kisüzemekben szokott gondot okozni, ahol nem alkalmaznak precíziós vetést, és az egyelést is felületesen végzik el. A sűrűn kelt répa termései összetekerednek, összecsavarodnak, deformálódnak, és így értékesíthetetlenné válnak.
A kevés lomblevéllel rendelkező fajtáknál, főleg bakhátas termesztésnél – síkművelésnél ritkábban – jelentkezik a sárgarépa zöldfejűség-betegsége, amely során a fény hatására a termés teteje (feje) a levelek közelében megzöldül. Egy-kétszeri feltöltögetéssel a jelenség megelőzhető.
(Terbe István – Agrofórum Online)
