Növényvédelem

A zöld őszibarack levéltetű peszticid-rezisztenciájának háttere

Agrofórum Online

A levéltetvek kártétele kettős: táplálkozásukkal fizikai károsodást okoznak a növényeknek, vírusvektorként pedig a betegségek átvitelével járulnak a termésveszteségek kialakulásához.

Míg a levéltetvek többsége egy vagy néhány tápnövényhez kötött, a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) polifág, tápnövényköre széles. Körülbelül 40 családba tartozó, több mint 100 növényfaj szolgál táplálékául e fajnak. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindig talál táplálkozásra alkalmas növényt, ahol felszaporodása zavartalan. Polifág kártevők a takácsatkák és a sáskák között is találhatók, azonban csak a zöld őszibarack levéltetűre jellemző az, hogy a tavasz folyamán ivartalan úton szaporodik, genetikai szempontból azonos egyedek terjedhetnek szét a különböző növényfajokon. Amennyiben laboratóriumban tavaszra jellemző környezeti körülmények között tartják a Myzus persicae egyedeket genetikailag homogén populáció hozható létre.

Vajon mi állhat annak hátterében, hogy e levéltetűfaj számára ilyen sok növényfaj táplálékul szolgálhat? Hogenhout és kutatócsoportja (John Innes Központ, Egyesült Királyság) e kérdés megválaszolását a Myzus persicae genomjának szekvenálásával kezdte, majd az adatokat összehasonlították egy specialista faj – zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) –bázissorrendjével.

Meglepő, nem várt eredmény született. Abból kiindulva ugyanis, hogy egy faj képes több, különböző családba tartozó növényfajon táplálkozni, arra lehet következtetni, hogy mindezt több gén működése teszi lehetővé. A valóság azonban úgy tűnik ezzel ellentétes, a feltevés nem igazolódott be, a M. persicae genommérete az A. pisum-énak csak a felét érte el. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy az őszibarack levéltetűben milyen génműködésbeli változások figyelhetők meg új tápnövényre kerülés esetén. Azt tapasztalták a kutatók, hogy rendkívül rövid idő, két nap elteltével két géncsalád kifejeződésében történtek változások. Amennyiben olyan genetikailag módosított növényre kerültek át az állatok, mely e megváltozott gén (cathepsin B) működését gátolta, a levéltetű túlélési és szaporodási esélyei szignifikánsan csökkentek.

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy ezek az átkapcsolásra képes gének megkettőződés révén az evolúció korai szakaszában jöttek létre. Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy potenciális genetikai sokféleség alakult volna ki a fajban, melyet a későbbi időszakok hangoltak finomra.

A zöld őszibarack levéltetű nemcsak a tápnövények közötti váltásra képes, hanem a rovarölő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakítására is. Feltételezhető, hogy a kettő összefügg, ugyanis permetezést követően, a továbbállásra képes, más növényfajt választó rovarok a hatóanyag szubletális dózisával találkoznak csak, ami a rezisztencia kialakulásának forrása. A tápnövényváltás gátlása jelenthetné e folyamat lassítását – számolt be a kutatócsoport. A további vizsgálatok az ellenálló képesség genetikai hátterének feltárására fognak irányulni a közeljövőben.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

2019. január 26. 08:36

Az Inváziós kártevők sorozatban e hónapban az ázsiai lombfacincér és a citruscincér földrajzi elterjedésével, életmódjával és tápnövénykörével ismerkedhetnek meg. E rovarok egyelőre még nem jelentek meg hazánkban, de érkezésükre számítanunk kell.

A repce kora tavaszi kártevői

2020. január 29. 10:24

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg; a repceszár-ormányos és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos. Az gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok fogási eredményei alapján, valamint az időjárás figyelembe vételével határozható meg az ellenük való védekezés optimális időpontja.

Támadásba lendült a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska

2019. június 12. 10:37

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.