Az általános felmelegedésből néhány primőrtermesztő tévesen azt a következtetést vonja le, hogy több fagyérzékeny növény, így a paprika, paradicsom, uborka, dinnye, főzőtök, padlizsán korábban lesz ültethető, vagy akár megkockáztatható fóliatakarás nélküli termesztésük is (alagutas, síkfóliás, váznélküli fóliás szabadföldi termesztés).
Fagyos nap (t min. < 0 oC) 80–130 fordul elő hazánkban évente. 90 napnál kevesebbet figyeltek meg a Duna–Tisza közének déli területein, a Balaton környékén és Észak-Somogyban. A primőrtermesztést, de a kései (tömeg) termesztés eredményességét is nagymértékben befolyásolja a késő tavaszi és a kora őszi fagyok fellépése. Az utolsó tavaszi (talaj menti) fagy – a magasabb hegységeket figyelmen kívül hagyva – április 25. és május 15. között figyelhető meg (Fagyosszentek) az ország területén, ami a korai zöldségtermesztés szempontjából kritikus.
A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint pont a kritikus és bizonytalan tavaszi időjárás az, ami alig fog változni, sőt nagy valószínűséggel a szélsőséges értékek gyakoribbak lesznek. A kiszámíthatatlanság pedig a termesztés biztonságát nagymértékben rontja, azaz a mindig kemény küzdelmet jelentő export-réspiacaink megtartását tovább fogja nehezíteni (dinnye, paprika). Az eddig feldolgozott adatok alapján reálisabbnak tűnik a fagyvédelmi technológiai eljárások (pl. részleges és átmeneti fóliatakarási módszerek) további alkalmazása, illetve fejlesztése.
A koraiság erőltetése – például egy héttel korábbi kiültetés – nem számítva a kockázati veszélyt – nem fog számottevő előnyt jelenteni. Nem a napok száma, hanem a hőösszeg az, ami realizálódik a korábbi érésben. Kora tavasszal a biológiai küszöb érték feletti hőmennyiség minimális, naponta egy-két fok, ezt összegezve (hőösszeg) júniusban, júliusban jó esetben egy-egy nap koraiságot jelent csak.
(Terbe István – Agrofórum Online)
