Növényvédelem

Tanuljunk a közelmúlt hibáiból!

Agrofórum Online

Az SDHI (szukcinát dehidrogenáz gátló) hatásmechanizmus alapján működő gombaölő készítmények már az 1960-as években megjelentek a növényvédelmi gyakorlatban (pl. karboxin hatóanyag a csávázásban).

Súlyos fürt lisztharmat fertőzés következménye

Álló kultúrákban (szőlő, gyümölcs) történő felhasználásuk a 2000-es évek első felében a boscalid hatóanyag felfedezésével és bevezetésével, valamint kombinációban történő alkalmazásával vált nagyobb mértékűvé. További lendületes piacirész növekedés 2014-től a fluopirám hatóanyagú Luna termékcsalád, valamint a 2017-ben megjelenő fluxapiroxad hatóanyag bevezetésének köszönhető.

Ezek a hatóanyagok szőlő- és gyümölcsvédelemben új mérföldkövet jelentenek. Az igaz, hogy az általuk képviselt hatásmechanizmus nagyon régóta ismert, de ezekben a kultúrákban mégis újnak számítanak, mert eddig nem alkalmaztuk őket.

A szőlő és gyümölcs kultúrák kórtani problémái a legtöbb évjáratban csak nagyszámú kezeléssel tarthatók kordában. Nagyszámú kezelés szezononként több (sok) gomba-hatóanyag interakciót tesz lehetővé. Ez magában hordozhatja a rezisztencia kockázatnak növekedését is. A rezisztencia kialakulásában mind a kórokozónak, mind az ellene felhasznált készítménynek (hatóanyagnak) meghatározó szerepe van.

A szőlőben meghatározó szerepet betöltő kórokozók (lisztharmat, peronoszpóra és a szürkerothadás) sajnos kivétel nélkül a rezisztencia-kockázat szempontjából a legveszélyesebb kategóriába tartoznak. Azokat a kórokozókat soroljuk ide, melyekre jellemző a rövid fejlődési ciklus (szezononként több generáció lehetséges), erős a spóratermelésük, rendszeres ivaros ciklussal rendelkeznek, esetleg szél útján is terjedhetnek).

Készítmény/hatóanyag vonatkozásában, rezisztencia-kezelés szempontjából előnyösebbek azok a készítmények, melyek több hatásponttal rendelkeznek. Ezek az anyagok ugyanis egyszerre több ponton avatkoznak be a gombák életfolyamatait meghatározó enzimek működésébe. Több ponton történő beavatkozás a gyakorlatban megvalósítható eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok tank-kombinációban történő alkalmazásával, vagy a gyártó által szakmai szempontok alapján összeállított gyári kombinációkkal.  

A hosszú távú hatékonyság megőrzése minden érintett (termelő, gyártó) közös érdeke. Az egyre magasabb szintű követelményeknek megfelelő hatóanyag/készítmény kifejlesztése rendkívül idő- és költségigényes folyamat. Csak azok a hatóanyagok/készítmények kaphatnak engedélyt, melyek eleget tesznek az alábbi hármas követelmény rendszernek. Nem lehet elfogadhatatlan hatása
– a felhasználóra,
– a fogyasztóra,
– és a környezetre.

Ebből az is következik, hogy egyre kevesebb új növényvédő szer kifejlesztése várható, másrészt az is, hogy az új készítmények mindig drágábbak lesznek a már meglévőknél. Ezért is közös érdek, hogy a meglévők a lehető leghosszabb ideig megbízhatóan, hatékonyságukat fenntartva működjenek.

A meggondolatlan, és csak rövid távú érdekeket szem előtt tartó növényvédelmi ajánlások a múltban már több területen is visszaigazolták, hogy a hosszú távú gondolkodás mindenképpen kifizetődőbb, mint a rövidtávú haszonszerzés. Mindnyájan emlékszünk még a strobilurin típusú készítmények aranykorára.

Az új hatóanyag (és egyben új hatásmechanizmus) nem megfelelő alkalmazása – az önállóan, kombinációs partner nélküli gyártói ajánlás és felhasználás rövid idő alatt a rezisztencia kialakulásához vezetett mind almában a varasodás, mind szőlőben a lisztharmattal kapcsolatban, de a példa szántóföldi területekkel is kiegészíthető – osztott kezeléses = csökkentett dózis javaslatok évelő fenyércirok esetében is ilyen következménnyel jártak. Ezen esetekhez nagyban hozzájárultak a strobilurin gyártó cégek is (amelyek önállóan hozták forgalomba az egy – strobilurin – hatóanyagot tartalmazó terméküket és nem hívták fel a figyelmet a rezisztencia-veszélyre).

A növényvédőszer-gyártó cégek 1981-ben létrehoztak egy szakmai szervezetet a növényvédő szerek hatékonyságának hosszú távú megőrzése érdekében. Ez a szervezet a FRAC.

FRAC előírások SDHI fungicidekre szőlőben
Összes SDHI kezelés 3
Összes kezelés szám max. 50%-a
Összes kezelés =>12 4

A FRAC előírásai az összes SDHI hatóanyag együttes felhasználási számát határozzák meg. Függetlenül attól, hogy az adott hatóanyag/termék gyártója maximalizálja a saját termékének felhasználását. Tesszük ezt úgy, hogy a fluopirám hatóanyag a jelenleg elérhető, botritiszen végzett felmérésekben a rezisztenciára leginkább ellenálló SDHI hatóanyagnak bizonyult, sőt a korábban bevezetett SDHI hatóanyagokra rezisztens rasszok a fluopiramra rendre rendkívül érzékenynek (hiperszenzitívnek) bizonyulnak, mivel a vad típusú génváltozattól eltérő, rezisztens botritisz gombák légzése kevésbé hatékony. Ennek következtében a már korábban engedélyeztetett SDHI hatóanyagokra való rezisztencia fokozott hatékonyságot eredményez.

Ez a Bayer Luna termékcsaládja esetében azt jelenti, hogy Luna termékek az összesen lehetséges három kezelésből maximum két kezelést tehetnek ki.

A FRAC ajánlás különbséget tesz a felhasználás szempontjából az alapján is, hogy az adott SDHI hatóanyag csak önmagában, vagy kombinációban szerepel a termékben – csak SDHI hatóanyagú termékek nem használhatók blokk-szerűen (egymás után) az SDHI kombinációk kétszer egymás után is használhatók.

Ez is azt mutatja, hogy rezisztencia védelem szempontjából előnyösebb megítélésűek a kombinációt tartalmazó készítmények.

Ma az alábbi SDHI hatóanyagú készítmények rendelkeznek engedéllyel szőlőben:

Készítmény neve SDHI hatóanyag egyéb hatóanyag
Luna Privilege fluopiram nincs
Luna Experience fluopiram tebukonazol
Cantus boscalid nincs
Collis SC boscalid kresoxim-metil
Sercadis fluxapiroxad nincs

A hatóanyag kombináció nemcsak rezisztencia-védelmi szempontokat figyelembe véve jelent szakszerű felhasználást, hanem hatásspektrum kiszélesítése is előnyt jelenthet a felhasználó részére.

A fluopiram + tebukonazol gyári kombináció (Luna Experience) nemcsak lisztharmat ellen nyújt tökéletes védelmet, hanem egyéb betegségek (pl. virágzáskori szürkerothadás) ellen is hatékony.

A kiváló hatékonyság és a rezisztencia kialakulásának megelőzése is eredményessé teszi a termék alkalmazását.

Kleofász Mátyás kertészeti szaktanácsadó, Bayer Hungária Kft.
Hegyi Tamás fejlesztési menedzser, Bayer Hungária Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Drónos növényvédelem – a jövő, vagy forrófejűek szakmaiatlan technikai sportja? – Kérdések és válaszok a dróntechnológiával kapcsolatban

2019. január 7. 08:11

Az elmúlt időszakban rengeteg kétség és kérdés merül fel a dróntechnológiával kapcsolatban, mind szakmai, mind gazdálkodói oldalról. Morva Tamás az Agrárközösség növényorvosa és növényvédelmi üzletág vezetője az alábbi írásban összegezte a leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.

Hibridbúza. Őszi búza. Állománymustra, javaslatok a szükséges és ajánlott tavaszi beavatkozásokra

2019. február 8. 12:16

A mezőgazdaságban dolgozók hozzászoktak és kénytelenek elfogadni a tevékenységüket rendszeresen és igen változatosan befolyásoló időjárás okozta problémákat. A termesztési – agroökológiai – környezet dinamikus változásai ennek megfelelően évről évre sok feladatot adnak a gazdálkodóknak.

Az étkezési paprika növényvédelme - kártevők a paprikatermesztésben (2/2.)

2019. március 29. 05:37

Az elmúlt években számos növényvédelmi problémával küzdöttek a termesztők, amelyet csak fokozott, hogy egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során.

A repcét károsító rovarok elleni védekezésről

2020. március 14. 08:47

Az őszi káposztarepce termesztésének sikerét nagyban befolyásolja a kártevők elleni védekezések hatékonysága. A repce szár- és becőormányos elleni védekezést viszont nehezíti a klórpirifosz hatóanyag kivonása, a fénybogár ellen pedig a piretroid rezisztens populációk megjelenése okoz problémát. Mi alapján dönt akkor a felhasznált hatóanyagokról és milyen jövőt jósol a repcetermesztőknek? - erről kérdeztük a gyakorló növényvédelmi szakembert, Dömötör Istvánt, az Agrárközpont ügyvezetőjét, növényorvosát.