Növényvédelem

Vírus nanorészecskék a növényvédelem szolgálatában

Agrofórum Online

Becslések szerint a növények gyökerén parazita életmódot folytató fonálférgek világviszonylatban évente 157 milliárd dollár értékű termésveszteséget okoznak. Mivel az ellenük alkalmazott készítmények nem kellő mértékben képesek a talajban szétterjedni, a hatékonyság fokozása érdekében sok termelő a dózisok emeléséhez folyamodik.

Ez az eljárás viszont azt eredményezi, hogy nagyobb mennyiségű növényvédő szer jut az élelmiszerláncba és a területről elfolyó vizekbe, ami aztán a környezet további szennyezéséhez vezethet. A parazita fonálférgek számára sok termesztett növényfaj táplálékul szolgál, így megfertőzhetik például a kukoricát, a búzát, a szóját, a burgonyát, különböző gyümölcsfajokat és a kávécserjét is. A gyökér károsítása következtében csökken a növények tápanyag- és vízfelvétele, ami a fiatal egyedek pusztulásához vezethet, a fejlettebbeknél pedig terméscsökkenést okozhat – olvasható a phys.org oldalon.

Az amerikai Case Western Reserve Egyetem kutatói a fonálféregölő szeres kezelés hatékonyságának fokozására alkalmas módszert dolgoztak ki: a dohány enyhe zöld mozaik vírus (TMGMV, Tobacco Mild Green Mosaic Virus) felhasználásával oldották meg a nagyobb mennyiségű nematocid gyökérzónába juttatását. Ez a vírus a fonálférgekre ártalmatlan, eredetileg egy invazív növényfaj visszaszorítására alkalmazták Floridában. A TMGMV gazdanövényei a Solanaceae családba tartoznak, így megfertőzheti például a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt, de közel 3000 növényfajra, melyek egyúttal a fonálférgek tápnövényei, nem jelent veszélyt.

A dohány enyhe zöld mozaik vírus szerkezete tubuláris jellegű. A kutatók a vírus nanorészecskék negatív töltésű csatornáiba juttatták be a pozitív töltésű fonálféregölő szer (gencián ibolya) molekulákat, melyeket így a vírus megkötve képes szállítani. A vírusrészecskék használatával a növényvédő szer a talajban történő szétterjedése javul, csökken az beszivárgás és az elfolyás veszélye. Kevesebb vegyszer kerül a növényekbe, így az élelmiszerláncba és csökkennek a növényvédelmi kiadások.

Egy vírusrészecske 1500 molekula befogadására alkalmas. Amennyiben a savas kémhatású gyökérzónába kerül ez a komplexum kiszabadul belőle a nematocid és érintkezésbe lép a fonálférgekkel.

Laboratóriumi körülmények között Caenorhabdiis elegans nevű fonálféreggel végzett vizsgálatok során azt tapasztalták a kutatók, hogy a kezelés hatására a kártevők megbénultak, majd elpusztultak. Azt is megfigyelték, hogy a fonálférgek el is fogyasztották a nematocidet tartalmazó vírus nanorészecskéket, amelyekből így a gyomrukban kiszabaduló növényvédőszer-molekulák okozták a pusztulásukat.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Már megjelent az áprilisi Agrofórum!

2019. április 15. 17:04

Vajon mi áll a hazai burgonya termőterület drasztikus csökkenésének hátterében, melyek az ágazat fejlesztési lehetőségei, fellendülhet-e ismét a burgonyatermesztésünk?

Elkerülhető a paradicsomvész - hamarosan kezdődik a paradicsombetegségek elleni védekezés

2019. április 23. 07:55

Az egyik legrettegettebb, paradicsomokat is sújtó betegség a paradicsomvész, mellette komoly károkat okozhat a szeptóriás levélfoltosság és a vírusos sárga levélsodródás is. Cikkünkből kiderül, hogy mit érdemes tudni ezekről a betegségekről, és hogyan védekezhetünk ellenük.

Gabonatarlók – növényvédelem

2018. október 8. 07:47

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.