Növényvédelem

Vírus nanorészecskék a növényvédelem szolgálatában

Agrofórum Online

Becslések szerint a növények gyökerén parazita életmódot folytató fonálférgek világviszonylatban évente 157 milliárd dollár értékű termésveszteséget okoznak. Mivel az ellenük alkalmazott készítmények nem kellő mértékben képesek a talajban szétterjedni, a hatékonyság fokozása érdekében sok termelő a dózisok emeléséhez folyamodik.

Ez az eljárás viszont azt eredményezi, hogy nagyobb mennyiségű növényvédő szer jut az élelmiszerláncba és a területről elfolyó vizekbe, ami aztán a környezet további szennyezéséhez vezethet. A parazita fonálférgek számára sok termesztett növényfaj táplálékul szolgál, így megfertőzhetik például a kukoricát, a búzát, a szóját, a burgonyát, különböző gyümölcsfajokat és a kávécserjét is. A gyökér károsítása következtében csökken a növények tápanyag- és vízfelvétele, ami a fiatal egyedek pusztulásához vezethet, a fejlettebbeknél pedig terméscsökkenést okozhat – olvasható a phys.org oldalon.

Az amerikai Case Western Reserve Egyetem kutatói a fonálféregölő szeres kezelés hatékonyságának fokozására alkalmas módszert dolgoztak ki: a dohány enyhe zöld mozaik vírus (TMGMV, Tobacco Mild Green Mosaic Virus) felhasználásával oldották meg a nagyobb mennyiségű nematocid gyökérzónába juttatását. Ez a vírus a fonálférgekre ártalmatlan, eredetileg egy invazív növényfaj visszaszorítására alkalmazták Floridában. A TMGMV gazdanövényei a Solanaceae családba tartoznak, így megfertőzheti például a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt, de közel 3000 növényfajra, melyek egyúttal a fonálférgek tápnövényei, nem jelent veszélyt.

A dohány enyhe zöld mozaik vírus szerkezete tubuláris jellegű. A kutatók a vírus nanorészecskék negatív töltésű csatornáiba juttatták be a pozitív töltésű fonálféregölő szer (gencián ibolya) molekulákat, melyeket így a vírus megkötve képes szállítani. A vírusrészecskék használatával a növényvédő szer a talajban történő szétterjedése javul, csökken az beszivárgás és az elfolyás veszélye. Kevesebb vegyszer kerül a növényekbe, így az élelmiszerláncba és csökkennek a növényvédelmi kiadások.

Egy vírusrészecske 1500 molekula befogadására alkalmas. Amennyiben a savas kémhatású gyökérzónába kerül ez a komplexum kiszabadul belőle a nematocid és érintkezésbe lép a fonálférgekkel.

Laboratóriumi körülmények között Caenorhabdiis elegans nevű fonálféreggel végzett vizsgálatok során azt tapasztalták a kutatók, hogy a kezelés hatására a kártevők megbénultak, majd elpusztultak. Azt is megfigyelték, hogy a fonálférgek el is fogyasztották a nematocidet tartalmazó vírus nanorészecskéket, amelyekből így a gyomrukban kiszabaduló növényvédőszer-molekulák okozták a pusztulásukat.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Inváziós kártevők: Répa-gyökértetű

2020. május 20. 08:11

A répa-gyökértetű származása, földrajzi elterjedése, rendszertana, életmódja és kártétele, valamint az ellene való védekezési lehetőségek ismerhetők meg az inváziós kártevőket bemutató sorozatunk e havi írásából.

A gyepek, pázsitok ápolásáról se feledkezzünk meg!

2018. augusztus 20. 08:09

A gyakori, kis adagú öntözés meleggel párosulva szinte melegágya a füvön megjelenő lisztharmat és más levélfoltosságot előidéző betegségeknek.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

A repce kora tavaszi kártevői

2020. január 29. 10:24

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg; a repceszár-ormányos és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos. Az gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok fogási eredményei alapján, valamint az időjárás figyelembe vételével határozható meg az ellenük való védekezés optimális időpontja.