Nemcsak tavasszal a kései, de ősszel a korai fagy is gondot jelent. Rendszerint az első lehűlés nem kifejezetten nagy hideg formájában jön, mindössze egy-két fokos mínusszal érkezik, ez mégis pont elég ahhoz, hogy a még termő paprika, paradicsom vagy kabakos elfagyjon.
Elviekben az éjszakai, pontosabban hajnali lehűlések, a -1, -2 oC-os hidegek ellen a fóliatakarás biztos védelmet nyújt, azonban sok esetben ennek ellenkezőjét tapasztalják a kertészek. Sőt, az a jelenség is ismert, hogy a fólia alatt a növények elfagynak, de a szabadban megmaradnak.
A polietilén fóliatakaró – ellentétben az üveggel, amely a nagyobb hullámhosszú sugarakat visszatartja (üvegházhatás) – a talajról visszaverődő sugarakat átengedi, ebből adódóan a fólia alatt hideg van. Azonban, ha a fólia alatt a talajt nedvesen tartjuk (öntözünk), a fólia belső falán páraréteg képződik, amely az üveghez hasonlóan az infravörös sugarakat (hősugarakat) visszatartja, azaz szigetel. Minél vastagabb a páraréteg, a szigetelő hatás annál jobb.
Az öntözés másként is véd a fagy ellen. A nedves talajnak nagyobb a fajhője, délben, ha felmelegszik, jobban és tovább tartja a meleget, mint a száraz közeg, azaz a kritikus hajnali órákban „fűt”.
Hogyan fordulhat elő, hogy a fólia alatt elfagy a növény, a szabadban pedig átvészeli a hideget? Száraz talaj esetén a nem öntöző gazdák a fóliával gyakorlatilag egy „fagyzugot” képezek a növény körül, míg szabadban egy enyhe szélmozgás hatására keveredik a levegő, nem alakul ki a fagy. Így fordulhat elő, hogy a gondosan betakart krizantém tönkre megy, míg a szabadban lévő átvészeli a hajnali lehűlést.
(Terbe István – Agrofórum Online)
