Növénytermesztés

Az „okos” eszközök mellé képzett gazdák kellenek

Agrofórum Online

Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi (tudás) potenciáljukat.

Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi (tudás) potenciáljukat. Az agrárgazdaságban is igaz, hogy a technikai felszereltség növelése csak addig a pontig jelent hozamokban, versenyképességben és eredményességben realizálható hasznot, amíg a még oly „okos” eszközöket működtető humántőke tudásszintje azt lehetővé teszi. Ezért fejlesztenünk kell az agrárképzést, különösen ügyelve a gyakorlati ismeretek átadására.
 
Keserű tapasztalat, hogy a korszerűbb eszközök alkalmazása által elért növekedés megszűnik, amikor technika-technológia használatának színvonala beleütközik a képzettség korlátaiba. Ettől az ütközési ponttól kezdve csak az hoz eredményt, ha az eszközöket használó gazdálkodók tudását és a mezőgazdasági technikát-technológiát együttesen fejlesztjük. E tudásalapú műszaki fejlesztés elősegítése érdekében a magyar agrárképzési rendszer gyakorlatorientált fejlesztése elkerülhetetlen.
 

Sajnos már az is szinte közhely, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatottak és a gazdálkodók alacsony iskolai végzettsége és szakmai felkészültsége. Ebben a magyar mezőgazdaság nemcsak az Európai Unió átlagától marad el, hanem a többi nemzetgazdasági ágtól is. Még az árutermelő méretű gazdaságok vezetőinek is több mint fele szakképzettség nélkül irányítja gazdaságát. A végzettség nélküli vezető pedig szinte predesztinálja gazdasága lemaradását, hiszen a humán tőke képzettsége és a technikai felszereltség közti szoros kapcsolat bizonyított.

A gazdasági növekedés valódi hordozója a humán tőke, a munkaerő szellemi potenciálja. Következésképpen a műszaki fejlesztés csak abban az esetben jelenti a teljesítmény növekedését, ha a humán tőke felkészültsége ezt lehetővé teszi, tehát a teljesítménybővülés eléréséhez a technikai és a szellemi potenciál együttes növelésére van szükség. Sajnos gyakorlati példák is bizonyítják a tézist, amely szerint, ha a fejlesztések eredményeként létrejött eszközöket nem kellően képzett munkások működtetik, elmarad a haszon, sikertelen lesz a beruházás.

Mindebből az következik, hogy az oktatás fejlesztésének ma elsődleges célnak kell lennie, ha el akarjuk érni hazánk agrárgazdasága versenyképességének növelését. Az agrárképzés modernizálása segítheti a tudásalapú hatékonyság térnyerését.

A tudásalapú hatékonyság javítási program létrejöttét azonban több tényező is hátráltatja. A kisebb gazdaságokban termelők nem látják, sőt a mai napig nem is akarják beismerni, hogy versenytársaik jelentősen megelőzték őket a piaci alkalmazkodásban. Körükben az a nézet, illetve gyakorlat uralkodott el, hogy a sikeres versenytársak segítségét, szakmai tapasztalatait igénybe venni nem jó irány, így azokat nem is alkalmazzák. A magasabb iskolai végzettségű/szakképzettségű vezető által irányított nagyobb méretű gazdaságok többsége ugyanakkor konkrét lépéseket tesz a munkaerő képzése érdekében, elsősorban az iskolarendszeren kívüli szakmai továbbképzések biztosításával.

Mivel így a tudás színvonala a hazai agrárgazdaságban foglalkoztatottaknak csak egy kisebb hányadában emelhető, egyelőre az tűnik a leginkább reális forgatókönyvnek, hogy a meghatározó mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások a kevesebb – bár magasabb felkészültségű – munkaerőt igénylő high tech irányába fejlesztenek. Ezt a munkaerőigényt ugyanis könnyebben elégíthetik ki – akár külföldről át- (vagy vissza-) csábított szakemberekkel.

A hazai agrárképzések színvonala és népszerűsége az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Romlott a képzés technikai és tanári állománya, romlott a képzésbe bekerülők felkészültsége, tudás iránti igénye. A középfokú agrárszakképzés napjainkban hiányos, ugyanis egyre több szakmában megszűnt a szakmunkás- és a technikusképzés. Az agrárszakmát tanulók, az agrárhallgatók száma jelentősen visszaesett. A gazdaságok, a vállalatok ma már „vadásznak” a korszerű ismeretekkel rendelkező jó szakemberekre, a nemzetközi piacokon versengő cégeknél sokszor előfordul, hogy alkalmas jelölt híján egy-egy pozíciót fél-, háromnegyedévig nem töltenek be. Pedig az elvárható sikerhez közép- és hosszú távon kiemelt fontosságú az egyes tevékenységi körök munkaerő ellátásának magas színvonalú biztosítása – a betanított munkástól a mérnöki szintekig – mégpedig hazai intézményekben képzett fiatalokkal. Nem lehet számunkra vigasz, hogy hasonló tendenciák megjelentek az USA, de a fejlett európai országok agrárképzésében is.

Az agrár- és élelmiszertermelés munkaerő-utánpótlásának folyamatossága tehát a képzési rendszer jelentős megújítását igényli. Egyaránt reformra szorul az agrár szakoktatás és a felsőoktatás is. Szükséges az oktatók tudásszintjének emelése, a korszerű ismeretek oktatása, a technológiai fejlődés követése és a menedzseri ismeretek arányának növelése. Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy – a nemzetközi gyakorlattal megegyezően – külföldi professzorok is bekapcsolódhassanak a magyar felsőoktatásba, emelve annak színvonalát. A munkaadók által a pályakezdők egyik legfontosabb hiányosságaként felrótt gyakorlati tapasztalat és ismerethiány orvoslására a duális képzési rendszer kiterjesztésén túl korszerű, vertikálisan felépített központi gyakorlati helyek létrehozása lehet megoldás. A duális képzési rendszer továbbfejlesztésének fő irányát a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti együttműködések elmélyítése, a képzési rendszert érintő jogszabályi környezet egyszerűsítése, valamint a gyakorlati képzési idő jelentős növelése jelentheti. Támogatni kell, hogy a termelők ösztöndíjas szerződésekkel segítsék a tanulók előmenetelét és biztos elhelyezkedését.

A felsőoktatásban a gyakorlatigényes agrárképzést – azon belül is az alapképzést – a vidéki campusokra kell alapozni, hiszen az itt tanulók adják a környék agrárszakembereit. (Az agrár-felsőoktatásba felvettek mintegy fele napjainkban a közép-magyarországi régióban található!) A jövő jelentős kihívásokat hoz, amelyre fel kell készülni.

A tudásszint emelésében kulcsszerepe lehet a szaktanácsadásnak is, amely kapcsolatot teremt a gazda, a mezőgazdasági kutatás és az információs források között. Főleg az agárvégzettséggel nem rendelkező egyéni gazdák esetében nyújthat segítséget a korszerű ismeretek átadásában. A kisebb termelők versenyképességének növekedését így a szaktanácsadási rendszerünk hatékonyabbá tételével segíthetjük, ezáltal erősíthetjük a hazai agrár- és élelmiszergazdaság innovációs képességét is. A szaktanácsadás fontos része a forgalmazók, kivitelezők, integrátorok által az üzleti partnereknek nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás is. Ennek keretében a legkorszerűbb termelési eljárások és technológiák hazai adaptálását lehet rövid idő alatt elérni. Ezért ezek alkalmazását is ösztönözni szükséges.

(Agrofórum Online – OTP Agrár)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Mérsékelni lehet az aszálykárokat

2019. június 4. 08:02

Az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás.

Az Európai Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos reptetését célzó szabálytervezetet

2018. június 12. 13:50

A drónt üzemeltetőknek ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást és ügyelniük kell arra, hogy eszközük repülés közben ne sodorjon veszélybe más személyt.

Precíziós gazdálkodás nélkül nem megy!

2020. február 11. 11:02

A termelési, a feldolgozási és az értékesítési lánc digitalizációjával egy paradicsomról is lehet majd tudni, hogy hol, hogyan termesztették, hogyan jutott el a fogyasztóhoz.

Megéri precíziós gazdálkodással foglalkozni? Megéri!

2020. január 21. 04:36

Az általunk használt térinformatikai program segítségével összehasonlítottuk, hogy a változtatott mennyiségű tápanyag-kijuttatás (VRA) a homogén kijuttatással szemben realizálhat-e többlet jövedelmet?