Ebből az derül ki, hogy a 2018. évi bevételkiesés után nem romlott tovább a jövedelem, hanem stabilizálódott. A jelentés szerint mind a növényi, mind az állati termékek értékesítésében enyhe növekedés volt tapasztalható. Aggasztó a helyzet viszont az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

2019-ben a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származó jövedelem azonban stabil maradt az előző évhez képest. Gazdálkodási egységenként átlagosan átlagosan 27 966 eurót tett ki. Ez azonban nem pótolta a 2016-hoz és 2017-hez viszonyított 10 százalékos jövedelemcsökkenést.

Az enyhe bővülést részben a sertéstenyésztésből származó plusz, a növénytermesztésből származó jövedelem növekedése, illetve az állami források növekedése okozta. A gyümölcstermesztésben és a szőlőtermesztésben, illetve az erdőgazdálkodásban nem volt ilyen jó helyzet. A szarvasmarha-tenyésztés helyzete sem javult, amihez a magasabb anyagköltség, valamint a gépek és berendezések megnövekedett értékcsökkenése járult hozzá.

A hegyvidéki gazdaságok átlagos jövedelme gazdaságonként 22 657 euró volt, ez 19 százalékkal maradt el az összes gazdaság átlagától.

A jelentés szerint a növénytermesztés 0,7 százalékkal nőtt, de itt az aszályt is figyelembe kell venni, különösen Kelet-Ausztriában és az átlag feletti hőmérsékletet, amely kissé meghaladta az előző évi szintet. A gabona, az olajos magvak, valamint az olajgyümölcsök, a burgonya és a zöldségfélék termelési mennyisége emelkedett. Ezzel szemben a gyümölcstermesztés termelési volumene az előző évi rekordtermés után meredeken csökkent. A bor és a cukorrépa mennyisége is mérséklődött. A növényi termékek termelői átlagára stabil maradt.

Az állattenyésztés 2,6 százalékkal nőtt 2019-ben, ami a mezőgazdaság teljes kibocsátási értékének 48 százalékát teszi ki. A termelői árak átlagosan csaknem 3 százalékkal emelkedtek, miközben a termelési mennyiség stabil maradt. A sertések kibocsátási értékének hirtelen növekedését ellensúlyozta a szarvasmarha, a baromfi és a tej kereskedelmének mérséklődése. Az afrikai sertéspestis terjedése és az ebből fakadó magas kínai kereslet volt az oka a sertéshús árának emelkedésének.

A jelentés szerint 2019-ben 442 millió euró volt az agrárkereskedelem hiánya Ausztriában 2019-ben. Ez 223 millió euróval kevesebb, mint 2018-ban. Összességében az export 6,8 százalékkal, 12,3 milliárd euróra nőtt, míg az import 4,6 százalékkal, 12,7 milliárd euróra nőtt. A mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatban az EU-országok, köztük Németország, Olaszország, Hollandia, Magyarország és Lengyelország voltak Ausztria legfontosabb kereskedelmi partnerei. Ezeken kívül az Egyesült Államok, Svájc, Oroszország, Törökország és Kína voltak a fontosabb partnereik az osztrákoknak.