Egyetértenek az agrártámogatási rendszer főbb elveiben a visegrádi tagországok, fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is gazdák kapják meg, és azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák.
Földművelésügyi Minisztérium közleményéből kiderül, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország küldöttei üdvözlik, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) megmarad 2020 után is. Czerván György, az agrárgazdaságért felelős államtitkár a visegrádi négyes tagországok mezőgazdasági parlamenti bizottságainak ülése után a közlemény szerint kiemelte: minden tagállam fontosnak tartja az erős, kétpilléres (agrár- és vidékfejlesztési) rendszer megtartását. Az egyes pillérben jelennek meg továbbra is a közvetlen, például a területalapú támogatások és a piaci támogatások, a kettes pillérben pedig a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok támogatására szánt összegek.
A mezőgazdasági bizottsági ülésen minden tagállam részéről aggodalmat váltott ki az a kérdés, vajon egyszerűsödik-e a támogatási rendszer – mondta Czerván György. Az államtitkár szerint minden tagország azt szeretné, ha az adminisztrációs terhek csökkennének, de az Európai Bizottság jelenlegi javaslatában olyan változások körvonalazódnak, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak.
A másik közös probléma a termeléshez kötött támogatások kérdése, ez a bizottsági közleményben ugyanis nem szerepel. Magyarország számára ez különösen fontos, hiszen az unió által engedélyezett legnagyobb mértékben használja ki az ország ezt a lehetőséget, évi mintegy 61 milliárd forint értékben.
A közleményből kiderül, áprilisban döntenek az állam- és kormányfők az Európai Unió 2020 utáni költségvetéséről, ezután derül ki, hogy mekkora is lesz az agrárbüdzsé.
