A múlt téli komoly méhpusztulás ellenére eredményes évet zárhatnak a méhészek. Repce és akácméz kevesebb lett, de a napraforgó kiválóan mézelt - mondta a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.
Haász Ferenc kifejtette, tavaly télen a méhállomány majdnem negyede elpusztult vagy legyengült a kemény hideg és az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. Az állomány a repce és az akác virágzására nem tudta összeszedni magát, így repcemézből nagyon gyenge, akácból gyenge-közepes évet zártak a méhészek.
A napraforgó virágzására már fel tudott fejlődni az állomány, így azok a méhészek, akiknél nem volt extrém mértékű a méhpusztulás, összességében enyhe pozitív eredménnyel zárhatják az évet – jelentette ki.
Az egyesületi elnök kifejtette, a repcetermés fele az elvárható minőséget sem hozta, ami főként azzal magyarázható, hogy a méhészek korán, magas víztartalom mellett pergették ki a mézet annak érdekében, hogy a repcével csaknem összeérő akácból fajtamézet tudjanak pergetni.
Az akácméz a kisebb mennyiség ellenére jó minőségű, a napraforgó pedig a száraz nyár hatására 15-16 százalék körüli víztartalmú lett, amihez tudni kell, hogy 19 százaléknál már első osztályú a méz.
A felvásárlási árak a nagybani piacon a vegyes virágmézből – hordós kiszerelésben – kilónként 650, akácméznél 1200-1400, az egyéb fajtamézek esetén 800-1000 forint körül alakulnak. A fogyasztók a kiskereskedelemben a vegyes méz kilójához 1200-1300, az akáchoz 2000, a hárs és egyéb mézekhez 1700-1800 forintért juthatnak hozzá. „Az utóbbi három évben emelkedés nem volt a piacon, de szerencsére csökkenés sem” – jelentette ki.
Haász Ferenc elmondta, Magyarországon az éves átlagfogyasztás fejenként 70-80 dekagrammra nőtt a korábbi 40-50-ről. A méz 65-70 százalékát továbbra is exportálják, főként Német-, Olasz- és Franciaországba.
(MTI)
