Az új uniós költségvetési ciklus előkészítése során a magyar javaslatok hatékonyan képviselték az édesvízi halgazdálkodás érdekeit, az ágazat ezért az eddigieknél nagyobb támogatásokra és a bürokratikus terhek mérséklésére számíthat 2021-től - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten Erdős Norbert európai parlamenti képviselő (Fidesz).
Az Európai Parlament Halászati bizottságának magyar tagja jelentős eredménynek nevezte egyebek közt, hogy az Európai Parlament (EP) is megőrizné az akvakultúra vissza nem térítendő fejlesztési támogatásait, noha az Európai Bizottság uniós halászati politikáról szóló javaslata csupán visszatérítendő támogatásokat adott volna. Csökkennek a halgazdaságok bürokratikus terhei, és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások is számíthatnak uniós támogatásra – tette hozzá.
A képviselő közölte, hogy az új uniós halászati politikáról szóló EP-jelentés tervezetéhez benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően többek között 10 százalékkal bővült a halászati pénzalap költségvetése. Az EP felvette az új uniós halászati politika céljai közé a fenntartható akvakultúra-ágazatot, és ugyanolyan fontosnak tekinti az édesvízi gazdaságokból élők támogatását, mint a tengerekből élő közösségekét.
Az EP végleges álláspontja legkésőbb áprilisban a plenáris ülés elé kerül, ezért a kampányidőszakra a magyar haltenyésztők számára kedvező eredmény születhet az ágazat jövőjéről – fogalmazott Erdős Norbert.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke üdvözölte az uniós magyar érdekképviselet eredményeit, Németh István arra számít, hogy az új uniós ciklusban az ágazat innovációs célú forrásai is bővülnek.
Az elnök szerint a közösség halászati politikája Magyarország számára azért is fontos, mert a belföldi halastavak jelentős része elöregedett, helyreállításukhoz és fejlesztésükhöz ezért az állami hozzájárulás mellett a közösségi támogatásokra is szükség van.
Hangsúlyozta, hogy a halgazdálkodás világszerte gyorsabban fejlődik és bővül, mint az EU-é. A szakmaközi szervezet elnöke úgy vélte, hogy a magyar halgazdálkodás nagyobb mértékben is kielégíthetné az uniós igényeket, ráadásul a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság is indokolja az unión kívüli behozatal visszaszorítását. Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a haltenyésztéshez, a 26 ezer hektárnyi tógazdaság és 19 intenzív telep szigorú szabályoknak megfelelve kiváló minőségű halat nevel – fűzte hozzá.
A szervezet elnöke a kivitel erősítése mellett a körülbelül 6,5 kiló fejenkénti éves belföldi fogyasztás növelését is szorgalmazta. Hozzátette: ennek érdekében a szakmai szervezetek közösségi programokon és a médián keresztül népszerűsítik a halfogyasztást, kiemelve többek között annak kedvező élettani hatásait.