Állattenyésztés

Exportra ítélve – komoly jövedelmezőségi veszélyben a víziszárnyas-ágazat

Agrofórum Online

Szeptemberben bejárta a sajtót Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnökének nyilatkozata, miszerint komoly jövedelmezőségi veszélyben van az ágazat, ennek okai pedig elsősorban a túltermelésben, a magas takarmány- és energiaárakban keresendők. Mint elmondta, remélhetőleg az ősz beköszöntével némileg megugrik a kereslet a víziszárnyasok iránt, ha időszakosan is, de könnyebb helyzetbe kerülhetnek a termelők. Így, Márton-nap küszöbén felkerestük az elnököt, hogy megtudjuk, történt-e a nyilatkozata óta változás az ágazatban.

Az elmúlt időszakban megtörtént a sokak által várt változás, fellélegzhetnek-e már a termelők?

Sajnos, a víziszárnyas-ágazatban, kacsánál, libánál az árak nem javultak az előző hónapokhoz képest, holott azt szoktuk mondani, hogy az ősz a szezonja mindkét terméknek, elsősorban a libának, mivel azt főleg Márton-napon és karácsonykor fogyasztják. Ehhez képest nem javultak az árak, sőt még inkább estek is, és az ágazat pozíciója nem javult. Ez előbb-utóbb gazdálkodási problémákat vet fel, előfordulhat, hogy egyes területeken veszteséges termeléssel zárják az évet az ágazat szereplői.

Mindez érzékelhető a hízott áru esetén is?

Sajnos igen, a hízott árura és a húsárura egyaránt vonatkozik.

Ön szerint, milyen tényezők játszanak szerepet mindebben?

A tavalyi árakat nagyban befolyásolta a tavaly előtt, 2017-ben kirobbant madárinfluenza járvány, ami volumen csökkenést eredményezett, magyarul a kínálati oldal csökkent. Mivel az árak növekedni kezdtek, ezért fokozott termelés indult meg, a piac viszont nagyon érzékeny, liba esetében különösen elmondható ez. Az európai piacokon, ha 500.000 darab libával több jelenik meg, az már komoly következményekkel jár. Jelenleg, és úgy tűnik tartósan, nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ez pedig az árakat azonnal befolyásolja, jelen esetben csökkenti. Hangsúlyozom: mind libánál, mind kacsánál. A megnövekedett kínálati oldal pedig elsősorban a lengyel termelésnek tulajdonítható.

Lengyelországban hihetetlen dinamizmussal növekszik az egész baromfiágazat volumene, és nem csak a baromfiágazaté, ezen belül a víziszárnyasé, hanem a mezőgazdaság minden egyéb területe is.

Versenyképes terméket csak nagy volumenben lehet előállítani

A lengyel gazdaság, már csak a méret különbség okán is merőben más volumenekre képes, de a területi adottságokon túl, vannak-e olyan tényezők, amelyek ezen túlmenően kedveznek még a baromfiágazatnak?

Igen, Lengyelország mérete már merőben más volumeneket tesz lehetővé, mint Magyarországé, de azt azért meg kell említeni, hogy a rendszerváltást megelőzően ugyanakkora mennyiségű baromfit állítottunk elő élősúlyban, mint ők. Akkor 500.000 tonna körüli volt ez a szám, most mi tartunk 700.000 tonnánál, legalább növekedett a baromfi mennyisége, a lengyelek pedig, 3 millió tonna körül.

Merőben más a lengyel mezőgazdaság szerkezete, mint a magyar. Mindig is a magántulajdonon alapuló termelést folytatták, a szocializmusban is. Másrészről Lengyelországban hamarabb megjelentek a tőkeerős multinacionális cégek, amelyek vitték magukkal a tudást és a tőkét is. Ezentúl a lengyelek sokkal hamarabb összeszövetkeznek, mint a magyarok. Ott két-három család összeáll és létrehoz egy közös céget, márpedig az integráció nélkülözhetetlen eleme a sikeres termelésnek, mert versenyképes terméket csak nagy volumenben lehet előállítani, kisüzemi formában sohasem. Ha az integráció idehaza nem valósul meg, akkor eladási problémák merülnek fel, mert az áruházláncok a volument keresik, és a mindenkori, folyamatos kiszolgálást.

A magyar terméknek nem csak minőségben kell felvenni a versenyt a lengyel áruval, hanem mennyiségben is. A terméket pedig versenyképes minőségben és árban kell előállítani, árban pedig csak nagy volumenben lehetséges, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a fajlagos termelési mutatók csökkenjenek. Ehhez azonban, újra hangsúlyozom, mindenképp kell a szövetkezés, az integráció, azaz, hogy összeálljanak termelők, vágóhidak és feldolgozók, amely felveszi a versenyt a világpiacon is. Miért a világpiacon? Mert nincs más lehetőségünk: Magyarország baromfiból jóval nagyobb elállító, mint amit határon belül elfogyasztunk: exportra vagyunk ítélve. Ahhoz, hogy fejlődjön volumenében is az ágazat, több embert foglalkoztassunk, nagyobb tömegű árut bocsátsunk ki, ahhoz a világpiacon kell értékesítenünk a termékeinket.

Melyek azok az országok, ahol fokozott a kereslet a víziszárnyasok iránt?

Hagyományosan nagy víziszárnyas fogyasztók a német ajkú országok. A kacsa pedig napi fogyasztási cikké kezd válni mindenhol. Magyarországon is, hiszen, ha bemegyünk a piacra, vagy az áruházláncokba, láthatjuk, hogy friss kacsa folyamatosan elérhető.

Mit kíván az ágazat…

Visszatérve az előző témához, hogy látja, van-e termelőkben, az ágazat szereplőiben hajlandóság az együttműködésre? Az árzuhanás ösztönözni fogja őket?

Ha nem történik meg a szerkezetváltás, akkor el fog sorvadni az ágazat. Jelenleg a legnagyobb húsipari ágazat a baromfi. A foglalkoztatással ugyanez a helyzet, a baromfiágazat 50-60 ezer embernek ad munkát. Akkor, ha nem erősítjük az integrációt, amelynek része kell, hogy legyen a kis és a nagy termelő, a törzstartó, a keltető, a nevelőfelületes és a vágóhidas is, akkor nem fogjuk tudni felvenni a versenyt.

Ön szerint mi a legnagyobb akadálya az integrációnak?

A legnagyobb akadály a ”magyaros” gondolkodás. Úgy szoktuk mondani, hogy mindenki szeretne a saját szemétdombján kakas lenni, nagyon nehéz a közgondolkodásba elültetni azt a gyakorlatot, hogy ha van két jól működő cég, akkor az álljon össze. Rögtön elkezdődik, hogy ki lesz a főnök stb. Ebben a szemléleteben látom a legnagyobb gondot. Ha az ágazat szereplői maguktól nem teszik meg, akkor előbb vagy utóbb a kialakult viszonyok fogják ezt kikényszeríteni. Jelentős tulajdonrész mozgások várhatóak. Össze kell állni, magyarnak a magyarral, magyarnak a külföldivel, mert a saját márkás termékeinkkel nem fogunk tudni megjelenni a piacokon, csak akkor, ha azt ismerik már és keresik akár a Távol-Keleten, akár Kanadában is.

Saját élmény, nemrég jártam Új-Fundlandon, egy kisváros áruházában találkoztam a cégünk termékével. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy az ottani fogyasztó, már megkóstolta azt, és igénye van rá, keresi. Az, hogy ez a termék kikerüljön oda, csak integrációval volt elérhető. Akárhonnan közelítünk, mindig ide kerülünk vissza: az integráció kikerülhetetlen, és ha nem történik meg elsorvad az ágazat, van erre példa az európai piacon.

Mennyire tekinthető heterogénnek az ágazat a fejlesztések tekintetében?

Van még sajnos olyan termelő, aki hatvan évvel ezelőtti technológiával igyekszik talpon maradni, de az ő számuk egyre kevesebb. Jellemzően halad a fejlesztés, beruházás, automatizálás, különösen a feldolgozás területén. Azok, akik nem lépték meg, lemaradtak, nem tudtak versenyképes terméket előállítani. A fejlesztés, beruházás komoly anyagi befektetést igényel, amelynek megtérülése, a baromfiágazatban, akárcsak az állattenyésztésben, nagyon hosszú. Meg kellene találni, amíg még vannak, EU-s forrásból azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek nagyságtól függetlenül, azokhoz jutnak, akik valóban fejlesztenek, beruháznak. Ezeket aztán az elkövetkezendő évek eredményes gazdálkodásához kellene kötni. Ez egy nagyon jó ösztönzés! Termelésre ösztönöz, arra, hogy nyereséggel dolgozzam, hogy tudjam fizetni a társasági adót, hiszen csak akkor tudom érvényesíteni a támogatást. Ilyen és ehhez hasonló ösztönzésre lenne szüksége az ágazatnak.

Aztán továbbra is óriási gond a munkaerő, nincs kellő számú segédmunkás, szakmunkás, termelési irányító, mérnök, sorolhatnám. Különösen nagy gond ez vidéken. Az a réteg, amely dolgozni akart, motivált volt, már elhelyezkedett, és van egy másik, amelyet nagyon nehéz lesz visszahozni a munka világába. A közmunkaprogram átalakítása szükségszerű, nem elodázható.

Van áru bőven a piacon

Nem beszéltünk még az afrikai sertéspestisnek (ASP) az ágazatra gyakorolt hatásáról.

Mivel a csirke helyettesítő terméke a sertésnek, vagyis a fogyasztó, ha vásárol, akkor vagy karajt, vagy csirkemellet vesz, arra számítottunk, hogy az ASP közvetve áremelkedést fog okozni a baromfiáru esetében. Sajnos ez nem így történt. Sőt, azt kell mondanom, hogy nemcsak a víziszárnyas esetén, hanem a csirkénél is áresés kezd bekövetkezni. Ennek oka ismét köthető a lengyelországi termelés növekedéshez. Van annyi áru a piacon, hogy az árak csökkenjenek. Mindemellett itt van fejünk fellett, egyfajta speciális Damoklesz kardjaként az Európába más földrészekről bejövő mennyiség is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Jelentős bővülés várható a baromfipiacon

2018. április 13. 06:50

Az optimizmus a brojler- és a víziszárnyas-ágazatot egyaránt jellemzi, csak a pulykánál várnak stagnálást.

Marketing kampány segíthetne a hazai baromfifogyasztás fellendítésében

2019. január 28. 15:03

A Baromfi Termék Tanács (BTT) államilag támogatott marketingakciót tart szükségesnek a hazai baromfifogyasztás ösztönzésére

Nem jók a baromfipiac idei kilátásai

2019. február 5. 09:33

Az ágazat az elmúlt másfél-két évben jó eredményeket produkált, de tavaly szeptember környékén már látszottak a jelei annak, hogy sok az áru, kezdenek felhalmozódni a készletek.

A kisállattenyésztés támogatásán dolgoznak

2019. december 1. 10:47

Új állattenyésztési törvényt hoztak, amely előtérbe helyezi a tenyésztést, tavaly év végén pedig elindították a nemzeti húsgalamb programot.