A Magyar Állattenyésztők Szövetsége új elnöke – egyben a NAK alelnöke –, Zászlós Tibor szerint az innovatív szemlélet mellett az összefogást is erősíteni kell a különböző egyesületek között, hiszen nemzetközi szinten csak akkor őrizheti meg eddig elért eredményeit az ágazat, ha közös célok mentén dolgoznak.
Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.
Az uniós jogszabályhoz igazodva készül az új magyar állattenyésztési törvény is, amelynek célja, hogy a közösségi előírások betartása mellett biztosítsa a méltán világhírű magyar tenyésztési eredmények megőrzését.
Az elnök jelezte: a tenyésztőegyesületeknek számos módosításnak kell megfelelniük, amelyek egyebek mellett a nyilvántartásba vételt, a feladataikat, az ellenőrzésüket és a tenyésztési munkájukat is meghatározzák majd. A MÁSZ elnöke szerint, ha az ágazati szereplők felkészülnek ezekre a változásokra, akkor a törvény jó irányba változtathatja meg a tenyésztőszervezetek és az állattartók helyzetét. Ellenkező esetben azonban inkább elszenvedői lesznek a változásoknak. Az előkészületek folyamatban vannak, a jogszabály jövőre a parlament elé kerülhet.
– Minden szereplőnek, így a szaktárca mellett a MÁSZ-nak és a gazdáknak is nagyon oda kell figyelniük, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyekből erényt és előnyt lehet kovácsolni a jövőben is – emelte ki.
A legfontosabb feladat, hogy a különböző egyesületeket ernyőszervezetként összefogja a MÁSZ, így az erők nem forgácsolódnak szét.
– Ha a nemzetközi színtéren sikeresek szeretnénk maradni, akkor egy irányba, azonos célokért kell küzdenünk – hangsúlyozta.
Az elnök megjegyezte: az állattenyésztési törvény több évtizeden keresztül jogszabályi keretet adott mindazon folyamatoknak Magyarországon, amelyek eredményeként európai szinten is kiváló hírű tenyésztést sikerült kialakítani.
– A törvény jó volt, hiszen máig fennmaradt, ugyanakkor a tenyésztőegyesületek, versenyhelyzet híján, kissé elkényelmesedtek, elmaradtak azok a belső szervezeti változások, amelyek a folyamatos fejlődést és innovációt ösztönözték volna. A jogszabály mellett az eddig elmaradt generációváltás is ebbe az irányba hatott – mutatott rá Zászlós Tibor.
– Azok a szakemberek, akik a rendszerváltás környékén innovatívan, az új megoldásokat kutatva élére álltak ezeknek a szervezeteknek, lassan befejezik a szakmai tevékenységüket és átadják a helyüket a fiataloknak. Az új állattenyésztési törvény mellett tehát a fiatal szakemberek előtérbe kerülése is a tenyésztőegyesületek fejlődését, megújulását ösztönzi majd.
Az előző években elért eredményekről elmondta: részben az európai uniós forrásoknak köszönhetően a 2010 óta eltelt időszakban szinte minden állatfaj esetében javultak a mutatók. A baromfiágazat továbbra is stabil, a hektikussága ellenére némi mennyiségi növekedés a sertéstartásban is mutatkozott, ahogyan nőtt a tejelőmarha-állomány is, a húsmarhák létszáma pedig a többszörösére nőtt.
Azonban míg eddig döntően a mennyiségi előrelépés volt a fókuszban, a támogatásoknak ezt követően a minőségi javulást kell szolgálniuk Zászlós Tibor szerint. Mindez a tenyésztésre és az állattartásra is vonatkozik.
– A cél, hogy az állattenyésztők a legcélszerűbben tudják felhasználni azokat a pénzeket, amelyek akár uniós, akár nemzeti forrásból rendelkezésre állnak. A forrásoknak nemcsak valamilyen költségpótlást kell szolgálniuk, hanem, megfelelő koncepció mellett, a minőség javítását – mondta.
Ehhez az elnök szerint nagyon sok edukációra van szükség, a jelenlegi gazdák mellett pedig a jövő generációinak szemléletét is ebbe az irányba kell terelni.
– A tenyésztőszervezetek mellett ugyanis az árutermelésben, a gazdálkodásban is eljött az ideje a generációváltásnak. A fiatalokat arra kell biztatni – folytatta az elnök –, hogy az új, precíziós állattenyésztés eszközeit, a digitalizáció legkülönfélébb elemeit, az automatizáció részegységeit bátran alkalmazzák a gyakorlatban is. Ezzel javítható egyrészt a termelés eredményessége, másrészt a fiatalok előtt is világossá válhat, hogy mit jelent a modern állattenyésztés.
Nyílt napokat kell szervezni, hogy a saját szemükkel lássák a gyerekek és a fiatalok, hogy egy tenyésztő munkája nem a trágyataposásból áll. Tény, hogy a legmodernebb eszközök ellenére is embert próbáló feladatot jelent, ugyanakkor az egyik legszebb szakma – emelte ki.
Az ágazat jövőjét a jogszabályok és a szakemberek mellett a különböző állatbetegségekkel szembeni védekezőképesség befolyásolja a leginkább. Az egyes fertőző betegségek már napjainkban is különös jelentőséggel bírnak. Míg tavaly a madárinfluenza okozott károkat a baromfiágazatban, idén az afrikai sertéspestis megjelenése borzolja az állattartók kedélyeit. A megfelelő lépéseknek köszönhetően máig sikerült megóvni a házi sertéseket a komoly gazdasági kárral fenyegető fertőzéstől, csupán a vaddisznóállományban ütötte fel a fejét a kór.
– A fertőző betegségek megjelenésének egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője maga az ember. Éppen ezért nagyon komoly óvintézkedésekre van szükség. Ebből a szempontból a világszinten is elismert magyar állategészségügy mindeddig jól vizsgázott, a cél, hogy ezt a státust a jövőben is megőrizzük – mondta a MÁSZ elnöke.
Bár, tette hozzá, a sertéspestis mellett számos betegség fenyegeti az állományokat, az eddig elért eredmények az állategészségügyi rendszer hatékonyságát igazolják.
Míg néhány éve a kéknyelv-betegség miatt korlátozták a magyar szarvasmarhaexportot, mára Törökország feloldotta a zárlatot, Kína pedig az idén ismét madárinfluenza-mentessé nyilvánította hazánkat, s így újra megnyílt a távol-keleti piac a magyar baromfi előtt.
(forrás: Magyar Idők)
