A tojást és a tojástermelést övező tévhitek, előítéletek eloszlatása és a fogyasztás ösztönzése érdekében kampányt indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tojásszövetség. Utóbbi ezen kívül hosszú távú stratégiát is készít.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a Tojás Világnapja alkalmából (2019. október 11.) több rendezvényt is tartott az elmúlt héten. Megrendezték például a hagyományos világnapi hazai szakmai tanácskozást is, amelynek bevezetőjében Szép Imre, a szövetség elnöke megismételte a pár nappal korábbi sajtótájékoztatón elhangzottakat: a vásárlók legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti különbségekkel, például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, és ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre, illetve, hogy a tartástechnológiának nincs hatása a tojás minőségére. Mint mondta, a fogyasztóknak nem szabadna elfogadniuk a tévhiteket, ezért szükség van felvilágosító tájékoztatásra, és ebben számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségére is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke előadásában elmondta, hogy egyes üzletláncok – részben anyacégeik nyomására – támadást indítottak a ketreces tartás és a ketreces tartásból származó tojás ellen, ám a ketreces tartásnak hadat üzenők a hazai helyzet alapos ismerete hiányában, olykor féligazságokkal operálnak, de sajnos képesek arra, hogy jelentős kárt okozzanak a magyar tojástermelőknek. Hozzátette, a kamara egyik fő feladata a jövőben, hogy megfelelő és hatékony kommunikációval segítse a termelőket megvédeni magukat és ágazatukat az alaptalan támadásokkal szemben.
– Attól, hogy egyes európai országokban az alternatív technológiák az elterjedtebbek, a ketreces tojástermelésre továbbra is szükség van Magyarországon és a térségben. E technológia alkalmazása nélkül oly’ mértékben csökkenhet az EU teljes tojástermelése, hogy veszélybe kerülhet a fogyasztók biztonságos ellátása. A keletkező áruhiány hatására megjelenhetnek a boltok polcain olyan harmadik országbeli termékek, amelyek nem felelnek meg azoknak a szigorú EU-s normáknak, amelyeket viszont kérlelhetetlenül kérnek számon a magyar termelőktől – jegyezte meg. – Az álhírekkel, ferdítésekkel és féligazságokkal szemben az utólagos, megkésett felvilágosítás már csak gyenge magyarázkodásnak tűnhet, ezért tartjuk fontosnak a „megelőző” kampányt, az objektív, szakszerű tájékoztatást.
Éppen ezért a NAK a tévhitek, előítéletek eloszlatása és a fogyasztás ösztönzése érdekében közös kampányt indít a Tojásszövetséggel. A kampány során minél szélesebb körhöz juttatják el a tojástermeléssel- és fogyasztással összefüggő hiteles adatokat és információkat.
– Elfogadhatatlan számunkra, hogy egy szélsőséges kisebbség nyomásának engedve a tartástechnológia egy-egy elemének kiemelésével a magyar termelők nagy része ellehetetlenüljön. Fontosnak tartjuk a magyar fogyasztói igények figyelembe vételét is: a vásárlónak meg kell adni a lehetőséget, hogy a számára fontos paraméterek alapján döntsön. A minőség, élelmiszer-biztonság, nyomon követhetőség, állatvédelem, állatjólét, környezetvédelem, fenntarthatóság, ár-érték arány mind fontos szerepet játszhat a fogyasztók választásában, de a kínálatot radikálisan és egyoldalúan befolyásolni akaró szélsőségektől való megvédésük fontos feladatunk. Természetesen helye van az áruházi polcokon a különböző alternatív tartási formákból származó termékeknek is, de a választás joga a fogyasztót illeti, és ezt a jogot nem szabad csorbítani, vagy elvenni tőle. A tyúkokén túl a hazai tojástermelők és fogyasztók boldogsága legyen az elsőrendű szempont – mondta a NAK elnöke.
A rövid táv mellett hosszabbra is tervez a Tojásszövetség. Szép Imre közölte, hogy a szervezet tojástermelési stratégiát dolgoz ki azért, hogy a hazai önellátás fokát emelni tudják. Itthon a nagyüzemi tojástermelésben a tavalyi 1,24 milliárd után idén várhatóan 1-1,2 milliárd tojást állítanak elő. A belföldi igény 52 százalékát a nagyüzemi termelés, 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió tojás származik, az import 480-500 millió körül mozog évente. A magyar lakosság tavalyhoz hasonlóan idén is 2,3 milliárd tojást fogyaszthat el. Tavaly a fejenkénti tojásfogyasztás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 238 darab volt.