Az afrikai sertéspestis miatt bevezetett külföldi intézkedések hatására az árak esni kezdtek, ami aggodalmat keltett a hazai állattartókban. A szaktárca elemzése szerint azonban a tilalom nem indokolja az árak további csökkenését – derült ki az M1 Magyar Gazda című műsorából.
Magyarországon az intenzív tartási technológiának és a szigorú hazai állategészségügyi szabályozásnak köszönhetően a házisertés-állományban nem jelent meg az afrikai sertéspestis kórokozója. A sertéstartók alapvető érdeke és felelőssége, hogy az előírások betartásával továbbra is megóvják az állományt.
– Ezt már a madárinfluenzánál is megtanultuk, hogy bár a szabályaink kiválóak, de csak annyit érnek, amennyit betartunk belőlük – hangsúlyozta az M1 Magyar Gazda műsorában Nagy István agrárminiszter. – Az előírások nem véletlenül születtek meg, ezért ne a mindennapi rutint alkalmazzák, hanem mindenki tekintse át, hogy a szabályokat és a rendszereket mennyire lehet tartani és betartani egyaránt. Csak akkor lehet megvédeni a vírustól a házisertés-állományt is, hogyha egy telep kerítésétől egy teljességgel zárt rendszer van kialakítva, beleértve a behajtó járművek ellenőrzését és a beérkező dolgozók fertőtlenítését is.
Bár a magyar házisertés-állomány egészséges, egyes országok mégis importtilalmat vezettek be a Magyarországról származó sertéshúsra. Az intézkedések hatására az árak esni kezdtek, ami aggodalmat keltett az állattartókban. (Az Állategészségügyi Világszervezet idei közgyűlésén a szaktárca képviselője kiállt amellett, hogy egy állategészségügyi járvány megjelenésekor továbbra is a regionalizáció irányelve legyen érvényben, azaz ne az érintett ország teljes területére, hanem csak az adott régióra vezessenek be korlátozó intézkedéseket.)
– A mostani piaci folyamatok ismeretében nem tartjuk indokoltnak az árak további esését – jelentette ki Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára. – A sertéstartók számára ennél alacsonyabb árak már nem méltányolhatóak és a piaci környezet sem indokolja.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy kárpótolja azokat az állattartókat, akiknek csökkentek a bevételei.
– Július elején részesülnek az állatjóléti támogatásokban, amely anyagi segítséget fog számukra nyújtani – mondta el az államtitkár. – Ha a jövőben is lesznek nagymértékű károk, akkor az Európai Bizottságtól olyan rendkívüli piactámogatási intézkedéseket fogunk kérni, amelyek, ha utólag is, de adott esetben segítséget nyújthatnak az érintettek számára.
Elsősorban azokat a gazdaságokat érte kár, amelyek főleg Távol-Keletre értékesítették termékeiket. Fontos, hogy a vállalkozások ne csak egy régióval kereskedjenek, hanem az értékesítés szempontjából is több lábon álljanak, mert így könnyebben átvészelik a piaci ingadozásokat.
– Lényegében az eddig exportra értékesített árunak körülbelül egyharmadát érinti ez a típusú korlátozás – jegyezte meg Feldman Zsolt. – Akár a hazai piacon, akár az Európai Unióban vagy számos más olyan országban, amely nem vezetett be ilyen típusú korlátozást, szabad az értékesítés.
Az államtitkár hozzátette, azok a húsipari cégek, akik készültek a jövőre, már megpróbálták az értékesítésüket kicsit szélesíteni és ,,több lábra” állítani az elmúlt időszakban.
– A kormány pedig abban próbál segíteni az egész ágazatnak, hogy ezeket az európai és hazai értékesítési csatornákat különféle marketingeszközökkel és piacfejlesztéssel erősítse – mondta.
