Állattenyésztés

Leállt a juh és a szarvasmarha exportja a kéknyelv betegség miatt

Agrofórum Online

Kevés kivételtől eltekintve vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt tilos az élőállat-szállítás.

Kevés kivételtől eltekintve vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt tilos az élőállat-szállítás ma már az ország nagy részéről. Az elrendelt zárlat a kitörési pontok közelében működő gazdaságokat akkor is érinti, ha az ottani állatok egészségesek. Rövidtávon a fagy, hosszabb távon a szintén költséges vakcinázás lehet a megoldás

Országszerte komoly problémát okoz a szarvasmarhák, juhok és kecskék eladása a terjedő kéknyelv-betegség miatt. A gond leginkább a marhatartókat érinti, mivel a bárányexport tavasszal zajlik (Agrofórum Online megjegyzés: a húsvéti mellett számottevő az augusztusi (Ferragusto) és a decemberi (karácsony) bárányhús-fogyasztás is Olaszországban, így több juhtenyésztő ebben az időszakban is számított a felvásárlásra!). Az ország déli területein, Csongrád és Békés megyében már októberben több településen is megjelent a kór.

A terjedése miatt mára komoly gondban vannak az állattartó telepek szinte az egész országban, jellemzően az Alföldön és Észak-Magyarországon, de a Dunántúl déli részéről is jelentettek megbetegedést. A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírus kizárólag a kérődző állatok – szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők – fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A betegség ugyanakkor komoly gazdasági kárt okoz azzal, hogy az érintett körzetekben teljesen korlátozza az élőállat-szállítást, ráadásul a hatóságok részéről is fokozottabb ellenőrzést kíván.
A betegség legutóbb Görögországból indult, ma már azonban Romániában, Bulgáriában is jelen van, valamint – bár hivatalos adatok ezt nem erősítették meg – Szerbiában is felbukkant.

A betegség felbukkanása esetén a kitörési hely 20 kilométeres sugarú körzetében teljes zárlatot rendelnek el a hatóságok, ezen felül azonban van egy 100 kilométeres sugarú védő- és egy 15 kilométeres sugarú megfigyelési körzet is. Az egyes körzetekből tilos enyhébb súlyosságúba szállítani állatot továbbhizlalásra vagy tenyésztésre. A vágás, és a hús kiszállítása megengedett, ez ugyanis nem fertőz. Mivel azonban már novemberben az ország közepén fekvő Lajosmizséből is jelentettek esetet, a megfigyelési körzet mára országos problémát okoz.

„Tény, hogy a körzetek átmérője meglehetősen nagy, ezért ma már a megfigyelési körzet szinte egész Magyarországot befedi, a nyugati és északkeleti határszéleket leszámítva” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Németh Antal. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke lapunknak elmondta: emiatt valóban leszűkült a szállítások és általában az export mozgástere. Külföldre vagy nem lehet szállítani élőállatot, vagy pedig hosszas procedúrák, így például karanténozás és vérvizsgálat után adható el a jószág.

Az elnök szerint külön probléma az is, hogy a jövő egyelőre bizonytalan. „A betegséget terjesztő törpeszúnyogot egy hosszabb ideig tartó, komoly fagy tudná megállítani, erre azonban a mostani előrejelzések szerint nincs túl nagy esély az elkövetkező hetekben.

„Az éjszakai lehűlés segítené leginkább a helyzet megoldását, de a jelenlegi csapdázások kimutatták, hogy már most sem találtak terjesztő szúnyogot” – nyilatkozta lapunknak Jancsó István. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke hozzátette: a várakozási idő miatt azonban az érintett területeken már biztosan nem lesz érdemi változás idén, kedvező esetben is csak januárban indulhatnak újra a szállítások. A termelők egy jelentős része nincs is berendezkedve a borjúk továbbhizlalására, hiszen erre sem helye, sem takarmánya nincs. A kényszerhelyzetben természetesen vásárolható takarmány, de ez további – nem tervezett – költségeket jelent az állattartóknak.

A megoldás a vakcinázás lehet, a tavaszi szúnyograjzásig elvileg az összes állatot be lehet oltani. Ez azonban országosan nagyon komoly kiadással járna, és egyelőre információink szerint tárgyalások folynak arról, hogy mely országból lehet beszerezni ilyen típusú, nagy mennyiségű oltóanyagot.

Több tízezer állat vesztegzár alatt

Idén becslések szerint közel 50 ezer növendék bikaborjú született az országban a húsáért tenyésztett fajták közül, ezek azok, amelyeket továbbhizlalásra és tenyésztésre elsősorban vásárolnak külföldön. Ezek kisebb részét a Dunántúlról már eladták, jellemzően Horvátországba. Bár pontos összesítés még nincs, így is valószínű, hogy több tízezer állat vár a sorsára országszerte, amelyeket a kór, és az egyébként szükséges hatósági intézkedések miatt nem lehet értékesíteni. Azon túl, hogy így a termelők nem jutnak pénzükhöz, és az export is áll, nagy probléma, hogy addig az állatok kinőhetnek abból a korból, amikor növendékként jó áron lehet őket értékesíteni.

(Világgazdaság)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Nőtt a szarvasmarha kivitel

2018. május 10. 06:55

Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült.

Kevesebb élőmarhát vittek a törökök

2018. szeptember 17. 08:53

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 3 százalékkal emelkedett 2018 január–júniusában 2017 január–júniusához képest. A főbb partnerek Törökország, Ausztria és Horvátország voltak. A legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállították, ahova 11 százalékkal csökkent a kivitel. Az Ausztriába és Horvátországba szállított mennyiség nem változott jelentősen.

1%-kal csökkent a nyerstej átlagára, 2%-kal nőtt a szarvasmarha-állomány

2018. március 21. 09:58

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 98,18 forint/kilogramm volt 2018 februárjában, a szarvasmarha-állomány pedig 2 százalékkal 870 ezer egyedre nőtt.

Trump nem szeretne szarvasmarhát importálni

2020. május 21. 14:17

Az idei év első 5 hónapjában 530 ezer szarvasmarhát importáltak, mely 6,5 százalékkal kevesebb a tavalyi hasonló időszakhoz képest.