Állattenyésztés

Lengyelország kerítéssel védekezne az afrikai sertéspestis ellen

MTI

A lengyel kormány kerítést építene keleti határai mentén, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedését - közölte Krzysztof Jurgiel lengyel földművelésügyi miniszter a Vytenis Andriukaitis uniós biztossal közösen tartott varsói sajtóértekezleten.

Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztosa hétfőn Varsóban az ASP terjedéséről tárgyal az EU-tagállamok, Fehéroroszország, Oroszoroszág és Ukrajna képviselőivel.

A kerítést a lengyel-ukrán, illetve lengyel-fehérorosz határszakaszon emelnék.

Jurigel megerősítette, hogy dolgoznak a törvénytervezeten. Közölte, a lengyel kormány tervei szerint a kerítést szeptemberben kezdenék építeni.

Korábbi közlések szerint a 2 méter magas kerítés mintegy 300 millió zlotyba (70 millió euróba) kerül, és ott kezdenék építeni, ahol a legsűrűbb vaddisznók migrációja.

Andriukaitis közölte: az Európai Bizottság támogatja a biológiai védelmet, a vaddisznóállomány mozgásának korlátozását, az Európai Unión kívüli országokban pedig rendkívüli programokat kezdeményeznének az ASP kezelése érdekében.

Lengyelországban a sertéspestis 2014 elején jelent meg, valószínű forrásaként a Fehéroroszországból érkező fertőzött vaddisznókat azonosították. Eddig 108 ASP-góc jelent meg a sertéseknél, mindenekelőtt a keleti vajdaságokban. Több mint 1700 esetben a vaddisznóknál azonosították. Tavaly novemberben a fertőzés a Visztula nyugati partján túl is megjelent, a lengyel földművelésügyi tárca szerint a forrás a keleti határon áthozott élelmiszerrel.

A sertéspestis Lengyelországon kívül a három balti országban, Romániában, Moldáviában és Csehországban is felbukkant. Hetven kilométer hosszú határkerítés létesítését az ASP miatt múlt héten Dánia is bejelentette.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Húsüzemi dolgozók fertőződtek meg Romániában

2020. július 21. 08:34

Az üzem Temes megyében található, a termelés csak egy alapos fertőtlenítés és a dolgozók újabb tesztelése esetén indulhat újra.

1900 malac veszett oda Alsómocsoládon

2018. október 14. 14:21

A tűzoltók a nagy füst miatt nem tudták kiterelni az állatokat az épületből, ezért valamennyi malac elpusztult.

Újabb vaddisznók pusztultak el az afrikai sertéspestis miatt

2018. december 12. 14:28

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma.

Nőtt az uniós takarmánytermelés

2019. március 14. 12:46

Az ernyőszervezet kiemelte az aszály és a hőhullám hatását a nyár végén, különösen Északnyugat-Európában, ami amiatt a szarvasmarha-takarmány iránti kereslet is növekedett.