Állattenyésztés

MA-HAL: egyszerűbb támogatási rendszerre van szükség a halászati ágazatban

NAK/Halászati lapok

Egyszerűbb uniós halászati pályázatok, a vízminőségi szabályozás lengyel mintára történő megváltoztatása – ezek a főbb céljai a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek (MA-HAL).

Az elmúlt év sikerének mondható, hogy a vízkészletjárulék jelentős csökkentése után a vízdíjakat sikerült egységesíteni is. Ez azt jelenti, hogy az országban minden tógazdaságnak 1500 forint vízszolgáltatási díjat kell fizetnie hektáronként. Ez nagy könnyítés az ágazat számára, hiszen ezáltal évi 600-700 millió forinttal több marad a cégeknél, és az eléréséhez nagy segítséget nyújtott az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – mondta Sziráki Bence, a szervezet ügyvezető igazgatója.

Évtizedek óta napirenden van a haltermelők és a vízügy között a tógazdaságokból elfolyó víz minőségének kérdése. Az ágazat régóta küzd azért, hogy a jogszabályok ne szennyvízként kezeljék a halastavakból elfolyó vizet, ugyanis a haltermelés pozitív hatással van a víz minőségére. A jogszabályokat a lengyel szabályozás  mintájára szeretné megváltoztatni a MA-HAL, ami azt jelenti, hogy a tógazdaságokban folyó termelés intenzitásához kössék az elfolyó víz vizsgálatát.

– A haltermelők ugyanis nincsenek ráhatással a befolyó víz minőségére, illetve a szántóföldről vagy egyéb  területekről  bemosódó  víz minőségére, márpedig a vízkibocsátás nagyban függ az inputtól, vagyis a  bejövő víz minőségétől – jegyezte meg. – Az ügyvezetés azt szeretné elérni, hogy ne a haltermelőkön csattanjon az ostor, és ne büntessék őket, ha a bejövő vízénél jobb minőségben eresztik el a vízfelesleget. Ugyanis az  elfolyó víz minősége minden esetben alkalmas folyók és csatornák halállományának fenntartásához.

Jelenleg minden halastavi gazdálkodónak kötelező önellenőrzést végezni. Ha a lengyel példa szerint módosul a jogszabály, akkor csak azoknak a termelőknek kellene az önellenőrzést végeznie, akiknek  a  haltermelése meghaladja a 2000 kilogramm/hektárt. Az ügyvezető igazgató szerint az ágazatnak jó esélye van a  jogszabály megváltoztatására, mivel az OVF alvállalkozójával, az ÖKO Zrt.-vel már sokat tárgyaltak  a kérdésben. Az OVF emellett több haltermelővel közösen végez vízminőségi méréseket mind a bejövő, mind az elfolyó vizekben, amelyek igazolták, hogy az elfolyó víz minősége semmiképpen sem szennyvíz minőségű.

A MA-HAL vezetése eddig is sokat foglalkozott a jövővel, az uniós halászati politika 2020 utáni alakulásával. A jelenleg futó MAHOP-program alapján az ügyvezető igazgató azt hangsúlyozta, hogy a 2020 utáni támogatási rendszert szeretnék a mainál egyszerűbbé tenni. Szeretnék elérni továbbá, hogy a tavi zöldítési programot elfogadják, elismerve ezzel a halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásait, fontos volna, hogy a beruházási pályázatok elszámolását megkönnyítsék, szeretnék elérni, hogy halfeldolgozók fejlesztésére, intenzív gazdaságok fejlesztésére és innovációra továbbra is megfelelő keretösszeg álljon az ágazat rendelkezésére.

Elmondható, hogy mind az Agrárminisztérium MAHOP Irányító Hatóságával, mind  a Magyar  Államkincstárral folyamatos és szoros az együttműködésük, azon a téren is, hogy a MAHOP-pályázatok elbírálása és kifizetése a lehető leggördülékenyebb legyen. Ugyanis mindkét félnek alapvető érdeke, hogy  a  MAHOP keretében rendelkezésre álló mintegy 16 milliárd forint támogatást teljes mértékben felhasználják  a ciklus végére.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

3,5 milliárd forinttal támogatják a minőségi borok értékesítését

2019. szeptember 6. 08:03

A magyar borászatok az európai borok között sokszínűségükkel tűnnek ki, a Kárpát-medencében pedig csodálatosak az adottságok a bortermelésre.

A termelőkre fordítanák a megmaradt vidékfejlesztési forrásokat

2020. május 5. 08:47

A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályok fokozott rugalmasságának célja a gazdálkodók és a nemzeti közigazgatás adminisztratív terheinek enyhítése.

RAPOOL-repcebiztosítás a teljes termelési ciklusra

2020. május 27. 15:34

A repce esetében a magas ráfordításigény és a jelentős időjárási kitettség miatt további célszerű megoldásnak mutatkozik egy megfelelő biztosítási konstrukció, amely már a kelési kockázatoktól kezdve a betakarításig előforduló káreseményekig lehetőséget teremt arra, hogy ha esetleg terméskiesés következne be, a termesztési költségek abban az esetben is megtérüljenek.

Támogatási intézkedéseket fogadott el az unió

2020. április 17. 08:34

A gazdálkodók pénzállományának növelése érdekében az új intézkedések 50 százalékról 70 százalékra fogják emelni a közvetlen kifizetések, és 75 százalékról 85 százalékra a vidékfejlesztési kifizetések előlegeit.