A magyar marhahús-fogyasztás uniós átlaghoz közelítése érdekében kampányt indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - mondta a köztestület elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Győrffy Balázs kiemelte, hogy a magyarországi fogyasztás fejenként és évente 2,0-2,5 kilogramm a marha- és a borjúhúsból, ami az egészségileg indokolt mennyiség és az uniós 6-8 kilogrammos átlag csupán harmada.
Statisztikai adatok szerint Magyarországon a szarvasmarha-állomány 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta mintegy 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető, a húshasznú tehénállomány ugyanis 2004 óta mintegy négyszeresére (148 ezer egyedre) bővült – mondta a NAK elnöke.
Elmondta: az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt. Mindez rávilágít arra, hogy idehaza jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan az étkezési célra tenyésztett húsmarhákat – fűzte hozzá.
A statisztikai adatok alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett. Magyarország marhahús-exportja és -importja egyaránt mintegy 12 ezer tonna körül alakult tavaly január és november között.
Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy az agrárkamaránál fontosnak tartják azt is, hogy fejlesszék a feldolgozóipart, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsanak elő a feldolgozással foglalkozó cégek. Csak a belföldi üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a magyarországi marhahúsfogyasztás növekedése. Ezek mentén a kamara az ágazat szereplőivel együttműködve támogat minden olyan irányú törekvést, ami ezt a célkitűzést szolgálja – hangsúlyozta a NAK elnöke.
Hozzátette: a most induló kampány során az agrárkamara mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő hasznos információkat adjon át – mondta Győrffy Balázs.
Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője – aki maga is szarvasmarhatartással foglalkozik – elmondta: a hús termelése és fogyasztása összefügg a mezőgazdaság termelési kultúrájának fejlődésével. A hús – így a marhahús is – alapvető élelmiszer, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz ugyanúgy hozzátartozik, mint a gabona, zöldség, gyümölcs vagy a tej.
A marhahúsról pedig elmondható, hogy kiváló fehérjeforrás. Nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. A marhahús fontos vasforrás is, és magas cinktartalma erősíti az immunrendszert, foszfortartalma pedig erősíti a fogakat és a csontokat. Emellett a szarvasmarha-tartás Magyarországon kifizetődő is, biztos megélhetést ad – húzta alá.
