A beérkezett és a feldolgozott adatok alapján 2017-ben a halastó művelési ágban 29604 hektár tóterület szerepelt az adatgyűjtés nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 26065 hektárvolt.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) az 1980-as évek közepe óta gyűjti a tógazdasági és természetes vizek lehalászási adatait, ezúttal a 2017-es időszakra vonatkozó jelentését adta közre.
Az előző évhez képest 2,4 százalékkal kisebb területen történt gazdálkodás 2017-ben, 37 hektár új halastavat létesítettek és 222 hektár területet rekonstruáltak.
A tógazdaságokban történt haltermelés nagysága 2017-ben 21208 tonna volt. A piaci halak előállításában a ponty képviseli a legnagyobb arányt, mivel hazánkban elsősorban pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben történik a haltermelés.
A magyarországi tógazdasági haltermelés legnagyobb részét évek óta ugyanaz a három régió adja: Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld. 2017-ben, ahogy a korábbi években is, Hajdú-Bihar megyében termelték a legtöbb halat. Ezen kívül jelentős mennyiséget halásztak le Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyében.
A magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó halfaja a ponty, amely 2017-ben a tógazdaságokban termelt étkezési halak 81,1 százalékát tette ki. Az étkezésiponty-termelés az előző évhez képest 18,6 százalékkal növekedett. A hektáronkénti szaporulat összesen 563,9kg, az 1 hektárra vetített pontyszaporulat 462,3kg volt.
A növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,8 százalékát, a fehér busa 5,8 százalékát, a pettyes és hibrid busa pedig 1,4 százalékát adta. A megtermelt étkezési méretű ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2017-ben 284 tonna volt, ami az előző év adatához képest 2,9 százalékos csökkenést mutat. A halászati ágazatban felhasznált víz mennyisége 2017-ben 278 millió m3 volt, ami 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Hazánkban intenzív rendszert 2017-ben 19 vállalkozás 18 telephelyen üzemeltetett különféle halfajok tartására. A zárt rendszerekben termelt hal mennyisége meghaladta a 4100 tonnát, amely az előző évhez mérten 5,5 százalékkal emelkedett. Az értékesített étkezési hal mennyisége 3174 tonnát tett ki, ami 4 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.
Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt években folyamatosan emelkedett, köszönhetően az intenzív módon történő afrikaiharcsa-termelés növekedésének. Ezen kívül még termeltek tokféléket, pisztrángféléket és egyéb halfajokat is az intenzív rendszerekben.