Állattenyésztés

Modern biotechnológia a juhágazatban

Agrofórum Online

Genetikailag csúcsminőségű juhokat eredményez a Debreceni Egyetemen folyó biotechnológiai program. Olyan csúcsgenetikájú állatok születnek, amelyek hazai tenyészállatok természetes fedeztetésével nem lennének elérhetők.

 

A világ vezető állattenyésztő országaiban – például az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztráliában, vagy az Egyesült Államokban – szinte nap mint nap alkalmazzák a mesterséges termékenyítést vagy az embrióátültetést mind a szarvasmarha-, mind a juhtenyésztésben. A „lombikbébi” és „béranya” programok elsődleges célja az őshonos és kis egyedszámmal rendelkező állatállományok génmegőrzésén kívül a tenyésztői munka hatékonyabbá tétele. Magyarországon a juhágazatban a jelentős genetikai előrehaladást eredményező modern biotechnikák alkalmazása ritka, egy százalék alatti napjainkban a mesterségesen termékenyített anyajuhok aránya, embrióátültetést pedig alig végeztek az elmúlt évtizedekben. A módszerek gyakorlati alkalmazása még a hazánkban a 80-as években végzett intenzív kutatás-fejlesztési programokhoz képest is elmaradásban van.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatói 2009-ben indítottak először „juh-lombikbébi” programot az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve Cseh Sándor vezetésével: Kanadából importált, fagyasztott dorper embriókat ültettek be hazai merinó anyajuhokba. 2015 őszén a francia Blanche du Massif Central fajta tenyésztőszervezetével együttműködve Juh és Kecske Embióátültető Állomás engedélyezését kezdeményezték az egyetem Karcagi Kutatóintézetében. Az embrióátültető állomás vezetője Monori István (AKIT Karcagi Kutatóintézet), az asszisztált reprodukciós munkát Pálfyné Vass Nóra (DE MÉK) irányítja, az embriológiai munkálatokat Bodó Szilárd (Nemzeti Agrár Innovációs Kutatóintézet) végzi, a szakmai munkáért és irányításért Oláh János (DE AKIT) és Egerszegi István (Szent István Egyetem) felel.

– Az állomáson lehetőség van import szaporítóanyag (embrió és sperma) tárolására és beültetésére, nagy tenyészértékű donor anyajuhok hormonkezelésére, valamint értékes import spermával történő termékenyítésére. Az eredmények rendkívül bíztatóak: egy-egy anyajuhtól akár 20-25 embriót is nyerhetünk, amelyeket „béranyajuhokba” ültetve mintegy 70 százalékos is lehet a vemhesülési arány – emelte ki Pálfyné Vass Nóra, a MÉK Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének adjunktusa.

Karcag mellett a kutatás másik helyszíne a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep, ahol jelenleg több mint 400 juhot tartanak, köztük az őshonos cigája fajta mellett dorper törzsállományt. Rendszeresen végeznek import fagyasztott spermával történő termékenyítést, a legutóbbi program a napokban fejeződött be, a 150 napos vemhességet követően júliusban jöhetnek világra a bárányok.

– Külföldről importált, fagyasztott sperma és embriók felhasználásával már az első évben a világ „csúcsgenetikáját” képviselő juhaink születtek, olyanok, amilyenek Magyarországon természetes fedeztetéssel nem érhetők el. Módszerünk nagy előnye a külföldi szaporítóanyag felhasználása mellett, hogy nem kell szállítani a tenyészállatot, nincsenek akklimatizációs problémák, így a termékenyítés vagy beültetés tértől és időtől függetleníthető – magyarázza Oláh János, az AKIT Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep tudományos munkatársa.

A programmal a kutatás mellett a tenyésztők igényeit is igyekeznek kiszolgálni. A fagyasztott spermával történő termékenyítés bármelyik farmon megoldható. Amennyiben egy hazai tenyésztő fagyasztott embriót rendel például Ausztráliából, azokat a karcagi állomás „béranyajuhaiba” ültetve akár 50 százalékos vemhesülési arány is elérhető. A munka hatékonyságának növelése érdekében 2018-ban egy mobil embrióátültető állomást állítanának üzembe, amellyel az embriókinyerés és -beültetés is független lehet a stabil embrióátültető állomás helyszínétől.

(Debreceni Egyetem, hirek.unideb.hu)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb sertéspestises esetek Németországban

2020. szeptember 27. 08:32

A német kormány fontolóra veszi, hogy a gazdálkodóknak támogatást nyújtson, miután az árak csökkentek az ASP vadon élő állatokban való felfedezését követően.

Uniós oltalom alatt az Akasztói szikiponty is!

2020. szeptember 26. 05:37

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Megbénult a német sertéspiac

2020. szeptember 24. 12:17

A sertéseknek halálos kórt okozó vírus (ASP) továbbra is jelentős hatással van a piaci trendre, de mindenekelőtt az exportra.

Készül az akvakultúrát meghatározó stratégia

2020. szeptember 23. 12:01

Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek a következő tíz évre meg fogják határozni a magyar akvakultúra fejlődését – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a 44. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Agrármérnök tanár: több mint 15 év kihagyás után indul újra a szak

2018. július 27. 09:44

Csaknem tíz év szünet után újra indul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Juhász Csabát, a kar dékánhelyettesét az újraindítás okairól, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. 

Juhászat - kulcsfontosságú az őshonos génbázis megőrzése

2018. október 8. 11:32

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.

KG Nagykun az új, államilag elismert árpafajta

2018. január 26. 17:14

A KG Nagykun a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének már a 36-ik saját nemesítésű, államilag elismert növényfajtája, őszi árpából pedig az ötödik.

Másfél évszázados agrárjubileum

2018. augusztus 28. 12:28

Egyhetes programsorozattal tiszteleg a 150 éves debreceni mezőgazdasági felsőoktatás előtt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az intézményt a QS-rangsor napjainkban a világ 250 legjobb agrárképzőhelye között tartja nyilván.